Még több vágónyulat el tudnánk adni

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/12/17

Jelenleg az országos anyanyúl létszám 100–115 ezerre tehető, körülbelül 60–70 nagyüzemi nyúltelep működik országszerte. Ezek a telepek adják az ország 5–5,5 milliós vágónyúl termelését.

Ez év végére az előző évihez hasonló vágóállat-mennyiségről lehet beszámolni, mintegy 5–6 százalékos növekedés várható a termelési szintben. A mostani euró/Ft árfolyam kedvez az ágazat számára, hiszen a termék kilencvenhét százalékát a külföldi piac vásárolja fel.

„Az ágazat stabil felvevőpiaccal rendelkezik. Egész évben kereslet volt a nyúlra. A fő cél-országokban még több vágónyulat el tudnánk adni” – mondja Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács (NYTT) elnöke.

Külföldön kelendő a magyar nyúlhús

A korábbi évek nehéz időszakából sikerült kilábalnia az ágazatnak. A nyúltenyésztők biztonságosabb helyzetben tudnak értékesíteni a két hazai vágóhídnak. A fő célpiacaink továbbra is Svájc, Olaszország, Németország, Belgium és Oroszország. Ugyanakkor megvan a piacbővülési lehetőség Románia, Szlovákia és Horvátország irányába is. „A nyúlágazat stratégiai célja, hogy a most következő uniós ciklus végére a jelenlegi vágónyúl-előállítási szintet 7 millióra növeljük. A meglévő exportpiacok ezt a mennyiséget nagy biztonsággal felvennék” – érvel az elnök

Belföldön is megtalálható a nagyáruház láncok polcain a nyúlhús, de a magyar konyhában még nem igazán tudott elterjedni. Körülbelül 1–2 százalékos növekedés mérhető a belső fogyasztásban az utóbbi pár évben. Pedig a nyúlhús egészséges fehérhús és sokféleképpen elkészíthető. Hatékony marketinggel minden esély megvan rá, hogy a magyar fogyasztó asztalára is többször kerüljön.

Különböző tartásmódok

A vállalkozói méretű telepek esetében 500–1000 anyanyúl az a létszám, amivel már rentábilisan jövedelmező tevékenység folytatható. A beruházási költség ebben az ágazatban sem kevés. A ketreces tartásmód mellett terjedőben vannak az úgynevezett alternatív technológiák, ahol csoportosan nevelik a hízónyulakat. Attól függően, ki milyen tartásmód mellett dönt, úgy változhatnak a költségek. Ketreces tartás esetén anyanyulanként 25–40 ezer forint körüli összeget jelent az anyaférőhely és a szükséges etetőautomata, trágyaeltávolító és egyéb rendszerek kiépítése. Egy új épület megépítése kialakításától függően akár 100–150 ezer forint körüli összeget jelenthet négyzetméterenként.

Az alternatív tartásnál persze olcsóbb költségekkel tudunk számolni, de kevesebb nyulat lehet elhelyezni az épületben. A ketreces és a mélyalmos nyúltartás során az úgynevezett „Relax Rabbit” rendszerben szigorú állattartási követelmények szerint nevelik a nyulakat. Az innen kikerülő vágónyulakkal 10–15 százalékkal magasabb felvásárlási árat lehet elérni a ketreces tartásban nevelt nyúlhoz képest. Ugyanakkor a mélyalmos tartásnak sokkal nagyobb az élőmunkaigénye. Azok a nyúltenyésztők, akik kitartottak a nehezebb években, az utóbbi időszakban fellélegezhettek.

A genetika adott a magas szintű termeléshez

Ebben az évben a felvásárlási árak 400–450 Ft/élőnyúl-kg között alakultak. A takarmányárak év elejéhez képest a betakarítást követően kis mértékben mérséklődtek. Jelen pillanatban a nyúltápok ára nagyságrendileg 80–100 forint között mozog attól függően, milyen típusú tápot etet a tenyésztő. A termelési költségek háromnegyedét teszi ki a takarmányozás, ezért a fajlagos takarmányfelhasználás javításán töretlenül kell dolgozniuk a nyúltenyésztőknek. Van, ahol már jó ideje sikerült 3,5 kilogramm alá vinni a fajlagos takarmányfelhasználást, máshol még dolgozni kell ezen. A rendelkezésre álló fajtákban és hibrid nyulakban megvan az a genetikai potenciál, ami a magas szintű termelést lehetővé teszi. A Kaposvári Egyetemem már több mint negyedszázada indult el a Pannon fehér fajtára irányuló nemesítési munka. A telepek jelentős része ezzel a fajtával dolgozik, de a többségnél a francia származású Hycole hibrid termel. A tenyésztők között kisebb arányban megtalálható még a Debreceni fehér, a Zika, Hyla és Hyplus nyulak.

Biztosabb lábakon a támogatásokkal

A nyúltenyésztők számára biztosított támogatások köre kibővült az idei évben. A regisztrált telepek az RHD-elleni vakcina esetében évente egyszer, mixomatózis elleni oltóanyagra kétszer kaphatnak támogatást néhány éve. Jelentős gazdasági károktól védhető meg ezáltal a hazai nyúlállomány.

A Földművelésügyi Minisztérium 2014-ben 100 millió forintos támogatást különített el az állattartók számára a tenyésznyulak tenyészetbe állítására. A támogatás mértéke nyulanként 2000 forint, amit évente kétszer igényelhet a nyúltenyésztő. Ehhez igazolnia kell a nyúl származását, valamint a tenyésztésbe állítást. Így csekély összegű (de minimis) támogatás igénybevételére jogosult. A támogatás összege állattartónként évente nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot. Tíz anyanyúltól már igénybe vehető ez a támogatási forma.

„Sokat jelent ez a nyúltenyésztők számára, és úgy tudjuk, a jövő évben is rendelkezésre fog állni. A jövő szempontjából rendkívül fontos, hogy a 2015–2020-as időszakban a beruházási támogatások felhasználása a nyúlágazatban is a lehető legnagyobb arányban megvalósuljon” – fűzte hozzá az eddigiekhez Juráskó Róbert.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai