A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka feltételei

Adó- és jogszabályok | Szerző: Törökné Rácz Erzsébet (Békés Megyei Agrárkamara)

Az egyszerűsített foglalkoztatást külön törvény, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. (Efo) törvény, valamint a végrehajtásáról szóló 223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet és a 3/2010. (VII. 30.) NGM rendelet szabályozza. Milyen szabályok érvényesek ezek alapján mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka bejelentésére, időtartamára, a foglalkoztathatók létszámára és a járulékfizetési kötelezettségre?

Általános feltételek
Az egyszerűsített foglalkoztatás nem kötelező, hanem választható lehetőség, vagyis nincs akadálya, hogy a munkáltató és a munkavállaló idénymunka, vagy alkalmi munka esetén is a Munka Törvénykönyvének általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. Egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a felek szóbeli megállapodása alapján a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével; vagy ha azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, legkésőbb a munka megkezdéséig írásba foglalt szerződés megkötésével lehet létesíteni. A munkáltatónak a bejelentési kötelezettséget az utóbbi esetben is teljesítenie kell. A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bejelentési kötelezettségét a munkavégzés megkezdése előtt – választása szerint – az illetések elsőfokú adóhatóságnak

ügyfélkapu igénybevételével, vagy
• jogszabályban meghatározott központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül (országon belül helyi tarifával hívható 185-ös hívószámon) teljesítheti.

A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen nem tehető meg.

Az egyszerűsített munkaszerződés
Az egyszerűsített munkaszerződés mintáját az Efo-törvény melléklete tartalmazza (a szerződésminta letölthető a NAV honlapjáról).

Korlátozások
Olyan munkáltató és munkavállaló között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyve szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn, egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony nem létesíthető. Ha a munkaviszony eredetileg nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződést nem lehet módosítani annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 1. § e) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, azaz

• a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és a hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyában;
• az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyában a munkáltató alaptevékenységébe tartozó feladatok ellátására.

Külföldiekre vonatkozó előírások
A bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével, harmadik országbeli állampolgár munkavállalási engedély alapján, kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszonyban. Ehhez a harmadik országbeli állampolgárnak igazolással kell rendelkeznie arról, hogy az állami foglalkoztatási szervet megkereste az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében történő munkavállalás szándékával. Ekkor kérelmére az állami foglalkoztatási szerv

• ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár, továbbá
• haladéktalanul megkeresi az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ-szám) kiadása, valamint az állami adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében.

Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki.

Időtartam
Mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka esetén egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony akkor létesíthető, ha azonos felek között a határozott időre szóló, több ízben létesített munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Alkalmi munka esetén egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony

• összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesíthető.

Az idénymunkára és alkalmi munkára is létesített egyszerűsített foglalkoztatási munkaviszony együttes időtartama azonos felek között a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

Létszámkorlátok
Ha a munkáltatónak nincs más főállású munkavállalója, alkalmi munka esetén egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszonyban egy naptári napon egy főt foglalkoztathat. Egyéb esetben az átlagos statisztikai létszám alapján, ha a főállású foglalkoztatottak létszáma 1–5 fő, akkor két főt, ha 6–20 fő, akkor négy főt, ha 20-nál több, akkor a normál munkavállalói létszám húsz százalékát lehet egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatni. Az átlagos statisztikai létszámot a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi időszakra, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira kell megállapítani. Az előzőek szerint meghatározott alkalmi munkavállalói létszámkeret a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználható. Abban az esetben például, ha a munkáltatónak nincs főállású munkavállalója, az egyenlőtlen beosztással történő felhasználás esetén munkavállalónként egy napot számítva, például 2012-ben 366 nap alapulvételével ugyanazon napon több (akár 366) alkalmi munkavállalót is foglalkoztathat azzal, hogy más napokon ennek megfelelően nem, illetve csak a keretből fennmaradt mértékig alkalmazhat egyszerűsített foglalkoztatottakat. A tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

Közteher kötelezettségek
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka (2012-ben napi 3638 Ft, óránként 455 Ft), garantált bérminimum esetén 87 százaléka (2012-ben napi 4324 Ft, óránként 540 Ft) jár. A felek természetesen bármekkora összegben megállapodhatnak. Adózási szempontból az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a ténylegesen kifizetett munkabér száz százalékát kell tekinteni. Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében közterhet csak a munkáltatónak kell fizetnie. Ennek összege – a kifizetett munkadíjtól függetlenül – a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként

• mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka esetén napi 500 forint,
• egyéb alkalmi munka esetében napi 1000 forint.

Az előzőek szerinti közteher megfizetésével a munkáltatót nem terheli a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, és a munkavállalónak sem kell járulékokat és szja-előleget fizetnie. A munkáltatónak nem kell az említett közterhet fizetnie, ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy igazolja, hogy nemzetközi egyezmény alapján más államban biztosított. Attól a naptól kezdődően, amikor a munkáltató a létszám-, illetve időkorlátokat túllépi, a közterheket az általános szabályok szerint kell megfizetnie. Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti. Fontos előírás, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére a munkáltató által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés nem minősül elismert költségnek, vagyis növeli a társasági adó alapját, illetve magánszemély munkáltató, egyéni vállalkozó esetén a személyi jövedelemadó alapját.

A munkavállaló kötelezettségei
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó, az adóévben a 840 ezer forintot meg nem haladó jövedelmet a belföldi munkavállalónak nem kell bevallania, ha az adóévben más adóköteles jövedelme nem volt. Ilyen esetben tehát nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Amennyiben más jövedelme is volt, vagy ettől függetlenül az adóévben a 840 ezer forintnál többet keresett egyszerűsített foglalkoztatásban, az utóbbi teljes összegét is adóköteles jövedelemként kell bevallania.
 

2012. április 27.

Vissza a főoldalra »