Ki választhatja az egyszerűsített mikrogazdálkodói beszámolót?

Adó- és jogszabályok | Szerző: Törökné Rácz Erzsébet

A mikrogazdálkodói beszámoló készítésének sajátosságait a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) kormányrendelet szabályozza. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választását lehetővé tévő feltételeket a számviteli törvény adja meg.

Alkalmazási feltételek
A törvény 9. § (6) bekezdése szerint egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot;
az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot;
az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

Az alkalmazási lehetőség első évében, 2013-ban tehát – cégformától függetlenül – az a vállalkozó (a továbbiakban: mikrogazdálkodó) választhatja a mikrogazdálkodói beszámolót, kinek a 2011. és a 2012. üzleti évi beszámolóiban a három érték közül kettő az említett értékhatárokat nem lépi túl, és könyvvizsgálatra sem kötelezett. A számviteli törvény 11. § (2) bekezdése alapján a mikrogazdálkodói beszámolót nem választhatja az a vállalkozó, akinek üzleti éve a naptári évtől eltér. A mikrogazdálkodói beszámolót a jogelőd nélkül alapított vállalkozó is választhatja, illetve az is, akinek az üzleti évét megelőző két üzleti év adatai csak részben állnak rendelkezésre. A mikrobeszámoló részei, formája, az azt alátámasztó könyvvezetés. A mikrogazdálkodói beszámoló mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést nem kell készíteni. A mikrogazdálkodói beszámoló mérlegét és eredménykimutatását a kormányrendelet 1-2. mellékletében meghatározott szerkezetben, sorrendben és az előírt tagolásban kell összeállítani. A beszámolóban az adatok ezer forintban, ha a beszámoló devizában készül, akkor a devizának a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett hivatalos devizaegységét kell megadni. Mivel a mikrogazdálkodói beszámolóhoz nincs kiegészítő melléklet és számviteli politika, a beszámoló készítés során meghozott minimális számú döntést, valamint néhány további információt a mikrogazdálkodói beszámoló mérlegén kell feltüntetni. A mikrogazdálkodónak a főkönyvi nyilvántartások vezetése során két lehetőség közül kell választania. A mikrogazdálkodónak lehetősége van a kormányrendelet 3. melléklete szerinti számlatükörben rögzített főkönyvi számlák alkalmazására. Ilyen esetben nem kell számlarendet készíteni. A számlák tagolásától nem lehet eltérni, de a számlákat tovább lehet részletezni. Ha a mikrogazdálkodónak van kialakult számlakerete, amelyet a továbbiakban is szeretne alkalmazni, akkor ezt is megteheti, azonban ekkor vonatkozik rá a számviteli törvény 161. §-a szerinti általános számlarend készítési kötelezettség.

Módosított fogalmak, eltérő mérlegtételek
A mikrogazdálkodói beszámoló készítése során a számviteli törvény előírásait eltérésekkel kell alkalmazni. Ezek az eltérések egy-egy fogalom, mérlegtétel vagy eredménykimutatás-tétel köré csoportosíthatók. A mikrogazdálkodói beszámolóban néhány, az éves beszámoló sorai szerinti mérlegtétel nem szerepelhet, néhány mérlegtétel értékét pedig módosított tartalommal kell megállapítani. A mikrogazdálkodói beszámolóban így az alapítás-átszervezés aktivált értéke, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem mutatható ki. Üzleti vagy cégérték, negatív üzleti vagy cégérték szintén nem mutatható ki. A mikrogazdálkodó nem értékelheti fel paci értékre eszközeit, és a valós értéken történő értékelést sem alkalmazhatja, ezért a mérleg eszközoldalán értékhelyesbítést, a mérleg forrásoldalán értékelési tartalékot nem mutathat ki. Csak kötelezettségekre képezhető céltartalék, jövőbeni költségekre, valamint egyéb jogcímen nem. A mikrogazdálkodói beszámolóban a számviteli törvény időbeli elhatárolásokra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, helyette csak azokat a költségeket, ráfordításokat, bevételeket kell időbeli elhatárolásként kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapját követő két vagy kettőnél több üzleti évet terhelnek vagy illetnek, de a mérleggel lezárt időszakban – illetve az ezt megelőző időszakokban – kerültek elszámolásra. A kamatok közül azokat kell elhatárolni, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra, illetve az ezt megelőző időszakokra – vonatkoznak, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja.

Az áttérés, visszatérés szabályai
A mikrogazdálkodói beszámolóra az alkalmazási feltételeknek megfelelő vállalkozó bármely üzleti év első napjával áttérhet. Erre elsőként a 2013. üzleti évre vonatkozóan van lehetőség. Az áttérést nem kell bejelenteni, egyedül a vállalkozó számviteli politikájának az áttérés napjára vonatkozó hatálytalanítását kell elvégezni. A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozónak az adott üzleti év első napjával számos nyitási rendező tételt el kell számolnia, amelyeket a kormányrendelet 14. §-a tartalmaz. Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó az alkalmazási feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. Ha a mikrogazdálkodó önszántából szeretne visszatérni az éves vagy az egyszerűsített éves beszámoló készítésére, arra leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után kerülhet sor. A törvényi feltételekből egyértelműen következik, hogy az a vállalkozás, amely a korábbi előírások szerint 2013. üzleti évben is megfelelne a sajátos egyszerűsített éves beszámolóra előírt feltételeknek (ha az előírások nem változtak volna), az megfelel az új mikrogazdálkodói beszámolóra vonatkozó alkalmazási feltételeknek is. Tekintettel azonban arra, hogy a mikrogazdálkodói beszámolás egy új lehetőség, tartalmát tekintve új feltételekkel, annak választása szintén önkéntes kell hogy legyen, a korábbi sajátos egyszerűsített éves beszámoló alkalmazása nem jelenti annak kötelező (automatikus) alkalmazását. A korábbi sajátos egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó előírások hatályon kívül helyezésével az azokban foglalt jogok és kötelezettségek is megszűntek, azokat a jövőben (a 2013. üzleti évtől) már nem kell figyelembe venni. Természetesen mindez nem érinti a 2012. üzleti évi beszámoló elkészítést, amelynek során még a 2012. december 31-én hatályban lévő előírásokat kell alkalmazni. Ezt támasztja alá a számviteli törvény 177. § (29) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés is, amely kimondja, hogy azon vállalkozónak, amely a 2012. üzleti évre a törvény 2012. december 31-én hatályos 9. § (6) bekezdése szerinti sajátos módon készíti el egyszerűsített éves beszámolóját, a 2012. üzleti évi beszámoló elkészítése során a törvény 2012. december 31-én hatályos 98/A. §-át kell alkalmaznia, míg a 2013. üzleti évi beszámolási kötelezettségét a törvény 2013. január 1-jén hatályos előírásai szerint kell teljesítenie.
 

2013. február 08.

Vissza a főoldalra »