Képezzünk fejlesztési tartalékot!

Agrármenedzsment | Szerző: Törökné Rácz Erzsébet (Békés Megyei Agrárkamara)

A számviteli törvény megfogalmazása szerint: a saját tőke elemei között kell kimutatni azt, ha a vállalkozás saját elhatározásból a céljai megvalósításához beruházási forrásul tartalékot kíván képezni a meglévő eredménytartaléka terhére. Az elkülönített fejlesztési tartalék akár már az elkülönítést követő adóévben is teljes összegben felhasználható beruházásra. Elszámolási rendjét célszerű az adózó Számviteli politikájában rögzíteni, és a beruházás elszámolásakor kell a tartalékot visszavezetni.

Képzés és kedvezmény feltételei

A Társasági adótörvény ( továbbiakban Tao tv.) szerint az adózás előtti eredményt lehet csökkenteni a tartalékba helyezett összeg bizonyos részével. A Tao tv. 7. §-a alapján: „ az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50%-a, és legfeljebb adóévenként 500 millió Ft, figyelemmel a (15.) bekezdésben foglaltakra.” Tehát a feltételek:

• tehát az adózó rendelkezzen a tartalékba átvezetett és lekötött tartalékként kimutatott összeggel;
• ez az összeg nem lehet több, mint az adóévi adózás előtti eredmény 50%-a, és ez az összeg nem lehet több 500 millió Ft-nál. Ez együttes kedvezményi feltétel!

A tartalékot az adóév lezárása előtt is meg lehet képezni (T 413—K 414), és így már ebben az adóévben ezzel az összeggel csökkenthető az adózás előtti eredmény. Ez a lekötés nem jelent egyet pénzügyi lekötéssel, tehát nem kell elkülönített számlára helyezni az összeget. A tartalék képzését negatív eredménytartaléknál is meg lehet tenni. Ha a tartalék képzése megtörtént, csak akkor vehető igénybe a kedvezmény. Ha az adott év adózás előtti eredményének 50%-át nem éri el az elkülönítés, de az 500 millió Ft-ot meghaladja, akkor a kedvezmény csak 500 millió Ft-ig vehető igénybe. Vagy ha az adózás előtti eredmény több mint 50%-a kerül elkülönítésre, de ez még nem haladja meg az 500 millió Ft-ot, akkor szintén csak az 50%-ig vehető figyelembe a kedvezmény. Értelemszerűen, ha az adózás előtti eredmény negatív előjelű, akkor az adózó nem élhet a kedvezménnyel.
Nem képezhető fejlesztési tartalék az alábbiak esetében:

• a végelszámolás/felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben;
• a végelszámolás időszakában;
• a jogutódlás nélkül megszűnő adózónál az utolsó adóévben.

Fejlesztési tartalék felhasználása

A felhasználásra vonatkozó szabályokat szintén a Tao tv. tartalmazza. Ennek megfelelően nem használható fel:

• nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként;
• térítés nélkül átvett eszközök címén;
• a terv szerinti értékcsökkenésből kizárt tárgyi eszközökre;
• immateriális javak beszerzésére.

Felhasználási időszak

• A 2005–2008. adóévi képzést követő 6 adóév; illetve
• a 2009. és az azt követő adóévi képzést követő 4 adóév.

Az elkülönített fejlesztési tartalék akár már az elkülönítést követő adóévben is felhasználható teljes összegben. A felhasználás során a Tao. Tv. meghatározása értelmében a fentieken kívül beruházásra használható fel. A beruházás fogalmát a számviteli tv. tartalmazza a Tao. Tv. visszautalása alapján. A számviteli tv. megfogalmazása szerint beruházás mindaz a tevékenység, amely új tárgyi eszköz beszerzéséhez, illetve meglévő tárgyi eszköz bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához hozzákapcsolható. Így beruházással kapcsolatos tevékenységek: bővítés, a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás, az élettartam, teljesítőképesség növekedését eredményező tevékenység és a felújítás. A fejlesztési tartalék felhasználásánál nem feltétel, hogy a beruházást az adózó a saját tulajdonán végezze, így más tulajdonát képező, de az adózó használatában lévő eszközön is elvégezhető a beruházási tevékenység. Beruházásnak minősül – többek között – az is, ha a tárgyi eszköz beszerzése pénzügyi lízing keretében történik.
Amikor megvalósul a beruházás, akkor a beruházás értékének megfelelő összegben a lekötött tartalékot meg kell szüntetni, azaz vissza kell vezetni az eredménytartalékba (T 16-K 45 a beruházás és a tartalék feloldása T 414 – K 413). Tehát a fejlesztési tartalék feloldása nem a beruházás üzembe helyezéséhez, hanem a beruházás elszámolásához kapcsolódik, de erre konkrét törvényi előírás nincs. Éppen ezért ezt az adózó Számviteli politikájában célszerű (fejlesztési tartalék feloldása) pontosítani, az elszámolási rendet rögzíteni. Tehát a beruházás elszámolásakor kell a tartalékot visszavezetni.
A teljes összegben fejlesztési tartalékból megvalósított beruházásnál az erre az eszközre jutóan a Tao. Tv. szerint értékcsökkenést már nem lehet elszámolni. Ha valamely beruházás nem teljes egészében fejlesztési tartalék visszaírásából kerül megvalósításra, akkor a Tao. Tv. szerint az értékcsökkenés elszámolása csak a nem fejlesztési tartalékból megvalósított rész után számítható. Ennek pontos és ellenőrizhető nyomon követéséhez megfelelő nyilvántartást kell adózónak vezetnie.
 

2011. december 19.

Vissza a főoldalra »