Alacsonyabb zöldség-gyümölcs termelői árak, mint tavaly

Piaci információk | Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet

A Budapesti Nagybani Piac belföldi zöldségkínálata bővült a 23–24. héten. A magyar gömb paradicsom termelői ára (215-220 Ft/kg), 30%-kal; a töltenivaló paprika (250-300 Ft/kg) és a sárgadinnye (210-220 Ft/kg) 50%-kal alacsonyabb, mint tavaly. Június közepén a kígyóuborka iránti kereslet már élénkült és a termelői ára is kismértékben emelkedett. A hazai meggy, cseresznye, pirosribiszke, egres, málna, őszibarack és kajszibarack kínálata egyaránt bővült, termelői áraik csökkentek az előző évihez képest.

ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSPIACI JELENTÉS

Bővülő hazai zöldség- és gyümölcsfelhozatal

A Budapesti Nagybani Piac belföldi zöldségkínálata bővült a 23-24. héten. A magyar gömb paradicsom termelői ára emelkedett (215-220 Ft/kg), ezzel együtt 30%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

A töltenivaló paprikát kilogrammos kiszerelésben értékesítik, a tavalyihoz képest fele áron, 250-300 Ft/kg-ért.

A fehér fejes káposzta leggyakoribb termelői ára a 24. héten 65 Ft/kg, a vöröskáposztáé 155 Ft/kg volt.

A belföldi sárgadinnye ára 210-220 Ft/kg, amely 50%-kal alacsonyabb, mint tavaly.

A Németországban bekövetkezett E. coli járvánnyal kapcsolatos pánik miatt, az elmúlt hetekben a kígyóuborka iránti fogyasztói bizalom csökkent. Június közepén már élénkült a kígyóuborka iránti kereslet és a termelői ára kismértékben emelkedett. A 400-500 grammos kígyóuborka ára azonban így is 30%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

A zöldbab termelői ára 50%-kal volt alacsonyabb (250-300 Ft/kg) a megfigyelt hetekben, mint 2010 hasonló időszakában.

A belföldi zöldbab termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon

Forrás: AKI PÁIR

A hazai zöldborsó 24. heti 200 Ft/kg-os leggyakoribb ára 25%-kal marad el a 2009-2010. évek átlagától.

A belföldi zöldborsó termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon
Ft/kg

Forrás: AKI PÁIR

A csemegekukoricát 25%-kal kínálták alacsonyabb termelői áron (100 Ft/db).

Az import zöldségfélék közül a sárga- és a görögdinnye, valamint a vöröshagyma és a koktélparadicsom dominált. Az olasz és spanyol sárgadinnyét lényegesen alacsonyabb áron (200-213 Ft/kg) értékesítik a tavalyihoz viszonyítva. Az olasz koktélparadicsomot 560 Ft/kg-ért kínálták. A holland barna héjú vöröshagyma nagykereskedelmi ára a 24. héten 23%-kal volt alacsonyabb (120 Ft/kg) az elmúlt évihez képest.

A 23-24. héten a Budapesti Nagybani Piac kínálatában a belföldi termesztésű meggy, cseresznye, pirosribiszke, egres, málna, őszibarack és kajszibarack kínálata egyaránt bővült, termelői áraik csökkentek az előző évihez képest. A belföldi alma tárolási készlete a 24. hétre gyakorlatilag kimerült. Hazai szamócából alacsonyabb a kínálat, ára 710 Ft/kg-ra emelkedett. Ennek is köszönhető, hogy a görög termék mellett megjelent a lengyel és az olasz szamóca is.

Az olasz kajszibarackot 23%-kal kínálták alacsonyabb (447 Ft/kg) áron a tavalyihoz képest. Az olasz és spanyol őszibarack ára szintén csökkent a 24. héten (380-400 Ft/kg). Az olasz és spanyol nektarin nagykereskedelmi ára közel 40%-kal volt alacsonyabb, 408-443 Ft/kg. A banánt a vizsgált időszakban 25%-kal alacsonyabb nagykereskedelmi áron (233-240 Ft/kg) kínálták. A spanyol citromot felváltotta az argentin.


Bővülő cseresznyekínálat, csökkenő árak

A világ cseresznyetermése meghaladta a 2 millió tonnát az előző években, az EU mellett Törökország, Irán és az USA termelése a meghatározó. Az EU cseresznyeimportja (harmadik országokból) 74,7 ezer tonna volt 2010-ben. Törökország Európai Unióba irányuló cseresznyeexportja 8%-kal, 28,1 ezer tonnára bővült 2010-ben. A török betakarítási idény később indult az idén, ugyanakkor a cseresznye minősége és mérete jó, kedvező szezonra számítanak. Az USDA előzetes adatai szerint Törökországban a cseresznye termése elérheti a 420 ezer tonnát 2011-ben.

Az olasz Emilia-Romagna régióban június közepén jégverés okozott súlyos károkat a cseresznye, a kajszibarack és az őszibarack ültetvényekben. Spanyolországban a termés minősége jó. A korai termést elsősorban belföldön értékesítették, majd Olaszországba, Franciaországba, illetve más európai piacokra exportálták. Május közepén Alicante hegységben, valamint Extremadurában esőzések, illetve júniusban vihar okozott károkat, ezzel együtt nem csökkent lényegesen a spanyol termés. Lengyelországban a május eleji fagykár negatívan hatott a meggy, valamint a cseresznye hozamára. Az előrejelzések szerint 10-30%-kal kevesebb termés várható. Németországban a 24. héttől nőtt a cseresznye kínálata. A dél-nyugati termőterületről származó nagyobb méretű, 26 mm feletti cseresznye jelentős versenytársa az import terméknek. A kínálat erőteljes bővülése ellenére viszonylag stabilak maradtak az árak a 23-24. héten. A spanyol mellett olasz cseresznye van jelen a német piacon, illetve megkezdődtek a török és a magyar beszállítások is.

A kedvező időjárásnak köszönhetően Franciaországban az előző évinél 18%-kal többre, 53,4 ezer tonnára becsülték a 2011-es termést, a termőterület 2%-os csökkenése ellenére. A szezon közel két héttel korábban indult. A fő termesztő körzetek a Cote d’Azur, a Pireneusok északi lejtői és az Alpok nyugati lejtői. Az ország 6,5 ezer tonna cseresznyét importált 2010-ben, döntően Németországból (2,0 ezer tonna) és Spanyolországból (2,1 ezer tonna), és 5,4 ezer tonnát exportált. A legnagyobb felvevő piacai a Benelux államok (1,7 ezer tonna) és Németország (891 tonna) voltak.

Az EU Bizottság adatai szerint Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában is alacsonyabb termelői áron értékesítették a cseresznyét 2011 május-júniusában mint egy évvel korábban. A cseresznye termelői ára a megfigyelt tagállamok közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a 23. héten.

A cseresznye nettó termelői ára az EU-ban
euró/kg

Forrás: EU Bizottság

Magyarországon a cseresznyetermés jelentősen ingadozott az elmúlt években. Az ezredfordulón elért 18,2 ezer tonna terméshez képest lényegesen kevesebb (4-8,1 ezer tonna) cseresznyét takarítottak be a 2008-2010. években. Szakértők szerint a termőterület bővült az előző években, az ültetvények egy része ugyanakkor még nem fordult termőre.

Magyarország cseresznye termése és kivitele
* Becslés.

Forrás: KSH

A május eleji fagy a cseresznye ültetvényeket is sújtotta, egyes becslések szerint az országos termés harmadát is elvihette. Hajdú-Bihar megyében az ültetvényeket elkerülte a májusi fagy, így ott kedvezőbb az idei termés. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykörűt, az ország legnagyobb (200 hektár) ültetvényét ugyan elkerülték a májusi fagyok, de a március eleje óta tartó szárazság megritkította a termést, ezért átlagos, illetve gyenge közepes termést várnak. Szakértők szerint a cseresznyeszezon várhatóan nem lesz hosszú, július közepéig tarthat. A száraz időjárásnak köszönhetően jó minőségű, édes és roppanós a cseresznye.

A Magyarországon betakarított cseresznyét elsősorban belföldön értékesítik. A külpiaci értékesítés részaránya az összes termésből bővült az elmúlt években. A friss cseresznye külkereskedelmi egyenlege pozitív. Az Oroszországba irányuló export részaránya három év alatt 20%-ról 67%-ra (1018 tonnára) nőtt. Jelentős mennyiséget értékesítünk Ausztriába és Németországba is. A korábban vezető célpiacnak számító Baltikumba (Lettország, Litvánia, Észtország) csökkent a kiszállított mennyiség. A jelentős terméskiesés miatt a cseresznye exportja a felére esett 2010-ben az előző évihez képest.

Magyarország cseresznye kivitele
kg

Forrás: KSH

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi cseresznye az elmúlt évvel megegyezően, a 21. héten jelent meg. Szakértők május közepén – a fagykárral összefüggésben – a cseresznye drágulását vetítették előre. Ennek ellenére a „Bigarreau Burlat”, a „Germersdorfi” és a „Jaboulay” fajták termelői ára 15-30%-kal volt alacsonyabb 2011. 21-24. hetében az elmúlt év azonos időszakához képest. A cseresznye kínálatának csökkenésével június közepétől a termelői árak emelkedése várható. A Budapesti Nagybani Piac kínálatában az idén – a belföldi szezont megelőzően – a 19. és a 21. héten volt jelen az olasz cseresznye 4000 Ft/kg, illetve 920 Ft/kg áron.

A belföldi cseresznye termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon

Forrás: AKI PÁIR

A budapesti és a vidéki fogyasztói piacokon általában alacsonyabb volt a cseresznye fogyasztói ára a 20-24. héten, mint az előző év azonos időszakában.

A belföldi cseresznye átlagára a fogyasztói piacokon
Ft/kg

Forrás: AKI PÁIR

A magyar cseresznye jelen van a német és az osztrák nagybani piacokon is. Németország nagybani piacain a 24. héten francia, olasz, spanyol, görög és török terméket is lehetett kapni. Münchenben a 23. héttől magyar termék is színesítette a kínálatot, a többi versenytársnál alacsonyabb, 2,5-3 euró/kg (663-796 Ft/kg) áron. Bécsben az 1060 Ft/kg-ért kínált osztrák cseresznye mellett a magyar (663-797 Ft/kg), az olasz (265-1060 Ft/kg), a görög (742 Ft/kg) és a spanyol (398-663 Ft/kg) is kapható.

1. ábra
A belföldi cseresznye nagybani és fogyasztói ára (2011. 24. hét)
Ft/kg

n.a.: nincs adat
Forrás: AKI PÁIR



1. táblázat
Néhány I. osztályú, belföldi zöldség és gyümölcs leggyakoribb bruttó termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon

A teljes adatbázis megtekinthető a www.aki.gov.hu oldalon
Forrás: AKI PÁIR

2. táblázat
Az Unióból és a harmadik országokból származó, I. osztályú zöldség és gyümölcs leggyakoribb bruttó ára a Budapesti Nagybani Piacon

A teljes adatbázis megtekinthető a www.aki.gov.hu oldalon
Forrás: AKI PÁIR

2. ábra
Néhány zöldségféle leggyakoribb ára négy budapesti fogyasztói piacon
2011. 24. hét

Forrás: AKI PÁIR

3. ábra
Néhány zöldségféle leggyakoribb ára négy vidéki nagybani piacon
2011. 24. hét

Forrás: AKI PÁIR

3. táblázat
Zöldség és gyümölcs árak a poznani, a bécsi és a hamburgi nagybani piacon
Ft/kg

* Ft/db.
Forrás: www.bbrr.serwery.pl/wgro, www.magwien.gv.at, www.marktundpreis.de



BORPIACI INFORMÁCIÓK
Új-Zéland borpiaca

Az USDA (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) jelentése szerint Új-Zélandon a termő szőlők területe megháromszorozódott az elmúlt 10 évben, a 2000. évi 10197 hektárról 2010-ig 33428 hektárra nőtt. A szőlőültetvények területe jelenleg több mint kétszerese az egyéb kertészeti kultúrák által elfoglalt területnek. A túlkínálat miatt a termelői árak és a borászatok jövedelmezősége csökkent, ezért 2008 óta nem volt újabb szőlőtelepítés. Becslések szerint 2011-ben 33 ezer hektáron termeszthetnek szőlőt, mivel hozzávetőlegesen 500 hektár szőlőt vágtak ki az előző évben.

Az Új-Zélandon termesztett legfontosabb szőlőfajta a Sauvignon Blanc, amely 2010-ben a szőlő termőterületének több mint a felét foglalta el. Ez 35%-os növekedést jelentett 2005-höz viszonyítva. Becslések szerint a Sauvignon Blanc fajtával beültetett terület nagysága a közeljövőben nem változik. Annak ellenére, hogy Új-Zéland borai elsősorban a Sauvignon Blanc fajtáról ismertek, más borszőlőfajták termesztése is nőtt, beleértve a Pinot Noir-t a sziget északi és déli oldalán.

Új-Zéland bortermelése

* Becslés
Forrás: USDA, New Zealand Wine Growers

Az USDA adatai szerint Új-Zéland 2011. évi szőlőtermése 305 ezer tonna lehet, amely közel 15%-kal több, mint egy évvel korábban volt. A nedves idő következtében a hozam és a minőség is várhatóan jó lesz. A 2008. évi 285 ezer tonnás rekord betakarítás túlkínálathoz, a szőlőár csökkenéséhez, magas lédig borexporthoz, növekvő készletekhez, és az exportárak csökkenéséhez vezetett. A borszőlő átlagára a 2008. évi 2161 NZD/tonnáról 2010-ben 1293 NZD/tonnára esett vissza. 2011-ben előre láthatóan tovább csökken az ára, ami elsősorban a Sauvignon Blanc fajtát érinti.

Új-Zéland bortermelése várhatóan rekord nagyságú 216,5 millió liter lesz 2011-ben, 14%-kal több, mint a 2010. évben volt (190 millió liter). A túlkínálat enyhült, csökkentek a készletek és értékesítették a 2010-es évjáratot.

Az ágazat fő kihívása, hogy a nemzetközi piacon prémium árat érjen el, különösen a lédig borok esetében. A lédig borok kivitele jelentősen nőtt 2008 óta. 2008-ban 9%, 2009-ben 22%, 2010-ben már 28%-os volt a részesedése az összes borexporton belül.

Új-Zéland borfogyasztása

Forrás: USDA, New Zealand Wine Growers

Új-Zéland belföldi borértékesítése 92,1 millió liter volt 2010-ben, a 2009. évi 92,7 millió liter rekord eladásához képest kissé csökkent. Az Új-Zélandon elfogyasztott bor 62%-a volt belföldi. Az egy főre jutó borfogyasztás 2010-ben 13 liter volt, kevesebb, mint az előző évben (13,9 liter). Ehhez képest az USA-ban 11,5 liter az egy főre jutó borfogyasztás, Magyarországon 23,6 liter volt 2009-ben.

Új-Zéland borexportja dinamikusan nő, 2009-ben 30%-kal, 2010-ben 20%-al az előző évhez képest. Az export értéke a 2000. évi 88 millió USD-ről 2010-re 788 USD-re nőtt. Az ágazatot kisebb borászatok és kistermelők jellemezték, később megjelentek a külföldi befektetők is. A hat legnagyobb vállalat lefedi a teljes bortermelés 55%-át, és a szőlőtermesztés 19%-át.

A lédig borok exportja nőtt 2010-ben, az összes borexport 28%-át tette ki, míg egy évvel korábban 22% volt. A lédig borok 34%-a az Egyesült Királyságban, 33%-a Ausztráliában és 19%-a az USA-ban talált piacra 2010-ben. Az Egyesült Királyságba irányuló borexport 23%-kal nőtt 2010-ben és így az ország 33%-os részesedéssel megelőzte Ausztráliát, amely 2009-ben Új-Zé-land legnagyobb exportpiaca volt. Az Egyesült Királyság (33%), Ausztrália (30%), az USA (21%) és Kanada (5%) adja Új-Zéland exportjának 89%-át. Ezek a piacok kiegészülnek Hollandiával, Írországgal, Szingapúrral, Kínával, Hongkonggal és Dániával.

Míg az Ázsiába menő szállítmány relatív csekély, számos új-zélandi borászat helyezi a fő hangsúlyt az ázsiai piacra, különösen Kínára, új, a hagyományostól eltérő exportpiac-bővítés céljából. A Hongkongba, Szingapúrba és Japánba szállított mennyiség 39%-kal, 27%-kal, illetve 48%-kal nőtt 2010-ben. Az új-zélandi borok kínai piacon való értékesítése 158%-kal megugrott 2009-ben, 2010-ben csupán 2%-kal emelkedett. (A kismértékű növekedés valószínűleg a készletek koncentrálódása miatt történt.) Sok új-zélandi borászat lát lehetőséget értékesítésének növelésére az elkövetkező néhány évben a kínai piacon, különösen a vörösborok esetében. Új-Zéland és Kína Szabadkereskedelmi Egyezménye 2008. október 1-jén lépett életbe, amely támogatja az új-zélandi borok értékesítését a kínai piacon. Ez az egyezmény megszünteti az új-zélandi borok vámját 2012-ig. Kína és Hongkong együttesen Új-Zéland ötödik legnagyobb exportpiaca.

Új-Zéland legfontosabb export fajtája a Sauvignon Blanc, ezt követi a Pinot Noir és a Chardonnay.

Új-Zéland borimportjának értéke 103 millió USD-re nőtt 2010-ben, de nem érte el a 2008-as 127 millió USD rekordszintet. Ausztrália Új-Zéland legnagyobb szállítója 65%-kal részesedik, ezt követi Franciaország (31%), Dél-Afrika (5%) és Olaszország (4%). Az USA a tizenegyedik legnagyobb beszállítója Új-Zélandnak. Az USA-ból importált borok mennyiségbeli növekedését különösen a Cirfandli és a Cabernet Sauvignon fajták segíthetik elő.


A belföldi borok értékesített mennyiségének és feldolgozói értékesítési árának változása
(2011. I-V. /2010. I-V.)

Forrás: AKI PÁIR

1.táblázat
A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára

Forrás: AKI PÁIR


1. ábra
A belföldön termelt fehér asztali borok értékesített mennyisége

Forrás: AKI PÁIR

2. ábra
A belföldön termelt fehér asztali borok feldolgozói értékesítési ára

Forrás: AKI PÁIR

3. ábra
A belföldön termelt fehér tájborok értékesített mennyisége

Forrás: AKI PÁIR

4. ábra
A belföldön termelt fehér tájborok feldolgozói értékesítési ára

Forrás: AKI PÁIR

5. ábra
A belföldön termelt vörös és rozé asztali borok értékesített mennyisége

Forrás: AKI PÁIR

6. ábra
A belföldön termelt vörös és rozé asztali borok feldolgozói értékesítési ára

Forrás: AKI PÁIR

7. ábra
A belföldön termelt vörös és rozé tájborok értékesített mennyiség

Forrás: AKI PÁIR

8. ábra
A belföldön termelt vörös és rozé tájborok feldolgozói értékesítési ára

Forrás: AKI PÁIR

Készítette:
Isépy Anett
isepy.anett@aki.gov.hu
Varga Viktória
varga.viktoria@aki.gov.hu
Szente-Orbán Csaba
szente-orban.csaba@aki.gov.hu
Ecsediné Wanek Zsuzsanna
wanek.zsuzsa@aki.gov.hu
 

2011. június 28. | Kapcsolódó anyagok: https://pair.aki.gov.hu

Vissza a főoldalra »