2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Őszi káposztarepce fajtakísérletek

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szekrényes Gábor NÉBIH, 2017/07/11

Cikkünkben az államilag elismert és EU-listás fajták és hibridek termesztési kísérleteinek összefoglalását kértük a NÉBIH Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályától.

A repcetermelés a világon az előrejelzések alapján 72,8 millió tonna, ami az előző öt év átlagához képest 5,1%-os növekedést jelent. Az EU-28 termése 19,6 millió tonnára becsülhető.

2016-ban az őszi káposztarepce országos vetésterülete 281 356 ha. A Dunántúlon 143 198 ha-t, az Alföldön 104 540 ha-t, Észak-Magyarországon pedig 33 618 ha repcét vetettek el a termelők (NAK/2016.12.05.).

2015–2016

A 2015–2016-os tenyészidőszakban kiválóak voltak a repcetermesztési eredmények. A betakarított vetésterület 254 098 ha, az országos termésátlag kiemelkedő, 3,184 t/ha volt. A betakarított termés mennyisége 809 078 t volt.

A NÉBIH a kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek értékelését 10 termőhelyen végezte el a nemesítőházak megbízása alapján. Kísérleti eredményt a korai éréscsoportban 9 hibridről, a középérésű csoportban szintén 9 hibridről közlünk (1. táblázat).

A kísérletekben az államilag elismert repcefajtákon kívül az EU-listán szereplő, a NÉBIH-ben legalább két éve vizsgált és a gyakorlati termesztés számára fontos fajták szerepeltek. A vizsgált 18 fajta közül 1 EU-listás volt, és nem került elvetésre hazai nemesítésű fajta a kísérletekben.

Termőhelyenként a terméseredményeket a 3. táblázat tartalmazza. A mag- és olajtermés, az olajtartalom, valamint a fehérjetermés, fehérje- és glükozinoláttartalom eredményeket összevontan közöljük (4. táblázat). Összevontan közöljük a tenyészidőszak alatti megfigyelések eredményét (5. táblázat).

Mag-, fehérje- és olajtermés vonatkozásában a 2016. évi csoportátlag eredmények kedvezőbbek, mint a 2015-as év eredményei. A vizsgálatban szereplő hibridek esetében a glükozinolát- és olajtartalom-értékek is jobbak az előző év csoportátlag eredményeinél. A fehérjetartalom esetén azonban fordított a helyzet. A glükozinoláttartalom tekintetében a vizsgálatokban szereplő valamennyi fajtát 18 µmol/g-nál kedvezőbb értékek jellemezték az elmúlt két évben.

2016–2017

A NÉBIH a nemesítőházak megbízása alapján a 2016–2017. évi tenyészidőszakban korai éréscsoportban 10 hibridet, a középérésű csoportban szintén 11 hibridet vetett el 14, illetve 15 helyen az államilag elismert és EU-listás őszi káposztarepce hibridek kísérleti csoportjában. A vizsgáltban szereplő 21 hibrid közül 2 EU-listás, hazai nemesítésű repcehibrid nincs a kísérletben. A hibridek felsorolása a 2. táblázatban található.

A hivatalos kísérletekben 12 csoportban 158 hibridet és 4 szabadelvirágzású fajtát vetettünk el 7 termőhelyen. A kísérletekben 6 EU-listás és 3 hazai nemesítésű fajta szerepel.

A kísérletek betakarítása a június végén megkezdődhet.

A Nemzeti Fajtajegyzéken jelenleg 165 őszi káposztarepce fajta szerepel, ami megfelelő genetikai hátteret biztosít a hazai repcetermesztéshez. A szabadelvirágzású fajták száma a Fajtajegyzékben 31-re csökkent. A hibridek közül 14 imazamox rezisztens (CL), 4 pedig féltörpe (SD) típusba sorolható.

Az EU közös fajtakatalógusa 1371 őszi káposztarepce fajtát tartalmaz.

A repcetermelők az országos vetésterületen gyakorlatilag már csak hibrideket termesztettek. A gyakorlati termesztésben a korai és középérésű csoportba tartozó hibridek egyaránt fontosak.

Reméljük, hogy hasznosítani fogják a NÉBIH őszi káposztarepce fajtakísérleti eredményeit a fajtaválasztásban.

1. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2015–2016

2. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2016–2017

3. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2015–2016, magtermés (t/ha)

4. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2015–2016, beltartalmi értékek

5. táblázat. Őszi káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek eredményei, 2015–2016, tenyészidőszak alatti megfigyelések

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza