2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Hibridek versenyelőnyben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Blum Zoltán ügyvezetô igazgató RAPOOL Hungária Kft. , 2017/07/13

A SAATEN-UNION Hungária Kft. és a RAPOOL Hungária Kft. a Fejér megyei Hantoson és a Csongrád megyei Fábiánsebestyénben tartotta hibridkalászos- és hibridrepce-bemutatóját. A mintegy 350 érdeklődő az idei újdonságok mellett megismerkedhetett a termesztéstechnológiai fejlesztések legfrissebb eredményeivel is.

Blum Zoltán ügyvezető igazgató bevezetőjében elmondta, hogy a hibridek a fajtáknál eredményesebb és tervezhetőbb gazdálkodást tesznek lehetővé, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyabban használják fel. A hibridek köztermesztésbe vonásával nemcsak jelentős hozamnövekedést sikerült elérni, hanem javítani lehetett a tápanyag-hasznosítás teljesítményét is. Kiemelte a repce jelentőségét, amely az elmúlt 15 évben sikernövénnyé vált. Számos területen fejlődött a repcetermesztés: nőtt a modern hibridek termésének mennyisége, javult a termésbiztonsága, emelkedett az olajtartalom. Ugyanakkor egy tonna terméshez lényegesen kevesebb nitrogénre van szüksége a növénynek, mint korábban. Nem véletlen, hogy a repcetermő területek több mint 90 százalékán ma már hibridekkel dolgoznak a termelők.

A NÉBIH fajtaminősítő rendszerében vizsgált repcehibridekből ma minden negyedik RAPOOL-hibrid. A RAPOOL repcéinek részesedése a hazai vetésterületen évről évre növekszik, jelenleg 20 százalékos.

A SAATEN-UNION jelenleg forgalomban lévő hibrid kalászosai a búza és a rozs, de 2018-ban megérkezik a hibrid árpa, és a hibrid tritikálé fejlesztésében is jelentős előrelépés várható középtávon. A hibrid kalászosokat leginkább szélsőséges időjárással sújtott területeken, magas technológiai színvonal mellett éri meg termeszteni. A termékinnováción túl kiemelt jelentősége van a termőhelyi adaptációnak, a korai vetésidőnek, a csökkentett vetőmagnormának, a tápanyag-utánpótlásnak és a növényvédelemnek is.

A repce-termékfejlesztésért felelős Pálffy András elmondta, hogy a növény vetésterülete 2013 óta folyamatosan növekszik, 2016-ban már 281 ezer hektáron vetették. Nem véletlenül növekszik a népszerűsége, hiszen az elmúlt három év átlagában a repce a legjövedelmezőbb növény a négy szántóföldi nagy kultúra között. Termésátlaga tavaly 3,18 tonna volt hektáronként, ami a 2014. évi rekordot is megdöntötte. A kedvező terméseredmény a nemesítési innovációnak és a növekvő technológiai fegyelemnek is köszönhető.

A RAPOOL idén is számos innovációval jelenik meg a hazai piacon. A Root Power csávázást a RAPOOL fejlesztőmérnökei kifejezetten az őszi káposztarepce kezdeti fejlődési igényeihez alkalmazkodva alakították ki. Eredménye az erőteljesebb csírázás, homogénebb kelés, robusztusabb gyökérzet, sűrűbb hajszálgyökerek. Ennek különösen gyengébb talajadottságok és kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén nő meg a jelentősége. Idén két új hibriddel egészül ki a termékkínálat. Ezek egyike a DARIOT, amely a cég első PNN-hibridje (PNN = PostNeoNicotinoid), és azzal a céllal nemesítették ki, hogy hatékonyabb fotoszintézisével és jobb regenerálódóképességével nyújtson alternatívát a gazdálkodóknak a neonikotinoidok betiltása miatt nehezebbé vált repcetermesztésben. A másik újdonság a CRISTAL, melyet nagyon jó állóképesség, homogén érés és könnyű betakaríthatóság jellemez.

A hibridbúza-termesztés hazai jelentőségéről tartott tájékoztatót Varga Gábor termékfejlesztő. A gazdálkodók érdeklődése évek óta töretlen a hibrid búzák iránt. Sőt, a cégcsoport 110 hektáron Magyarországon is termeltet hibridbúza-vetőmagot. A hibrid búzákat a komplex rovar- és gombaölő szeres csávázáson túl egy jól megkülönböztethető, speciális bevonattal látják el. A HybriCoat nevű bevonat megvédi a magot, és elősegíti a magvak problémamentes mozgását a vetőgépben. A sikeres termesztés kulcsa a következetesség és a búzahibridek teljesítőképességéhez jól illeszkedő, kellő intenzitású technológia, amelyet a környezeti adottságokhoz alkalmazkodva szükséges végrehajtani. Az ebben a szellemben termesztett hibridek igazoltan jobb termést adnak a hagyományos fajtáknál: nagyobb a gyökértömegük, és a föld felett is több biomasszát képeznek.

A búzahibridek javasolt vetőmagnormája alacsony, 1,2–1,5 millió mag/ha (60–80 kg/ha). Jól bokrosodnak és átlag feletti az ezerszemtömegük. A GOSZ–VSZT posztregisztrációs kísérletekben is igazolt a hibridek kiválósága és a termésstabilitásuk, hiszen a vizsgálatokban hét éve szereplő Hyland búzahibrid átlagosan 18 százalékos terméstöbbletet produkált a fajtákhoz képest. A korai, szeptember 20. és október 10. között javasolt vetés miatt az elővetemény jelentősen befolyásolhatja a kezdeti fejlődést, a túl sok talajfelszíni szármaradvány vagy a túl vastag mulcsréteg nagymértékben lelassíthatja a fejlődést. A talaj-előkészítés, a talajfelszín megfelelő kialakítása, az alkalmazott hibrid és a vetésidő együttesen befolyásolja a használandó vetőmagnormát. A vetés precíz időzítése fontos a megfelelő kelés, a dinamikus állományfejlődés, a bokrosodás és a télállóság szempontjából. Kora tavasszal indokolt esetben a technológia része lehet a bokrosító hengerezés is.

A szántóföldi bemutatón a gazdálkodók három faj hibridkínálatát, a repce és a búza tíz-tíz, továbbá a rozs három hibridjét tekinthették meg. A búza vetéstechnikai parcelláiban pedig négy különböző tőszámú és vetésnormájú (150, 120, 100 és 80 mag/m2) állományt láthattak az érdeklődők. A rendezvény végére mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy érdemes megfontolni a SAATEN-UNION és a RAPOOL szakmai tanácsait.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza