Hibridek versenyelőnyben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Blum Zoltán ügyvezetô igazgató RAPOOL Hungária Kft. , 2017/07/13

Blum Zoltán ügyvezető igazgató bevezetőjében elmondta, hogy a hibridek a fajtáknál eredményesebb és tervezhetőbb gazdálkodást tesznek lehetővé, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyabban használják fel. A hibridek köztermesztésbe vonásával nemcsak jelentős hozamnövekedést sikerült elérni, hanem javítani lehetett a tápanyag-hasznosítás teljesítményét is. Kiemelte a repce jelentőségét, amely az elmúlt 15 évben sikernövénnyé vált. Számos területen fejlődött a repcetermesztés: nőtt a modern hibridek termésének mennyisége, javult a termésbiztonsága, emelkedett az olajtartalom. Ugyanakkor egy tonna terméshez lényegesen kevesebb nitrogénre van szüksége a növénynek, mint korábban. Nem véletlen, hogy a repcetermő területek több mint 90 százalékán ma már hibridekkel dolgoznak a termelők.

A NÉBIH fajtaminősítő rendszerében vizsgált repcehibridekből ma minden negyedik RAPOOL-hibrid. A RAPOOL repcéinek részesedése a hazai vetésterületen évről évre növekszik, jelenleg 20 százalékos.

A SAATEN-UNION jelenleg forgalomban lévő hibrid kalászosai a búza és a rozs, de 2018-ban megérkezik a hibrid árpa, és a hibrid tritikálé fejlesztésében is jelentős előrelépés várható középtávon. A hibrid kalászosokat leginkább szélsőséges időjárással sújtott területeken, magas technológiai színvonal mellett éri meg termeszteni. A termékinnováción túl kiemelt jelentősége van a termőhelyi adaptációnak, a korai vetésidőnek, a csökkentett vetőmagnormának, a tápanyag-utánpótlásnak és a növényvédelemnek is.

A repce-termékfejlesztésért felelős Pálffy András elmondta, hogy a növény vetésterülete 2013 óta folyamatosan növekszik, 2016-ban már 281 ezer hektáron vetették. Nem véletlenül növekszik a népszerűsége, hiszen az elmúlt három év átlagában a repce a legjövedelmezőbb növény a négy szántóföldi nagy kultúra között. Termésátlaga tavaly 3,18 tonna volt hektáronként, ami a 2014. évi rekordot is megdöntötte. A kedvező terméseredmény a nemesítési innovációnak és a növekvő technológiai fegyelemnek is köszönhető.

A RAPOOL idén is számos innovációval jelenik meg a hazai piacon. A Root Power csávázást a RAPOOL fejlesztőmérnökei kifejezetten az őszi káposztarepce kezdeti fejlődési igényeihez alkalmazkodva alakították ki. Eredménye az erőteljesebb csírázás, homogénebb kelés, robusztusabb gyökérzet, sűrűbb hajszálgyökerek. Ennek különösen gyengébb talajadottságok és kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén nő meg a jelentősége. Idén két új hibriddel egészül ki a termékkínálat. Ezek egyike a DARIOT, amely a cég első PNN-hibridje (PNN = PostNeoNicotinoid), és azzal a céllal nemesítették ki, hogy hatékonyabb fotoszintézisével és jobb regenerálódóképességével nyújtson alternatívát a gazdálkodóknak a neonikotinoidok betiltása miatt nehezebbé vált repcetermesztésben. A másik újdonság a CRISTAL, melyet nagyon jó állóképesség, homogén érés és könnyű betakaríthatóság jellemez.

A hibridbúza-termesztés hazai jelentőségéről tartott tájékoztatót Varga Gábor termékfejlesztő. A gazdálkodók érdeklődése évek óta töretlen a hibrid búzák iránt. Sőt, a cégcsoport 110 hektáron Magyarországon is termeltet hibridbúza-vetőmagot. A hibrid búzákat a komplex rovar- és gombaölő szeres csávázáson túl egy jól megkülönböztethető, speciális bevonattal látják el. A HybriCoat nevű bevonat megvédi a magot, és elősegíti a magvak problémamentes mozgását a vetőgépben. A sikeres termesztés kulcsa a következetesség és a búzahibridek teljesítőképességéhez jól illeszkedő, kellő intenzitású technológia, amelyet a környezeti adottságokhoz alkalmazkodva szükséges végrehajtani. Az ebben a szellemben termesztett hibridek igazoltan jobb termést adnak a hagyományos fajtáknál: nagyobb a gyökértömegük, és a föld felett is több biomasszát képeznek.

A búzahibridek javasolt vetőmagnormája alacsony, 1,2–1,5 millió mag/ha (60–80 kg/ha). Jól bokrosodnak és átlag feletti az ezerszemtömegük. A GOSZ–VSZT posztregisztrációs kísérletekben is igazolt a hibridek kiválósága és a termésstabilitásuk, hiszen a vizsgálatokban hét éve szereplő Hyland búzahibrid átlagosan 18 százalékos terméstöbbletet produkált a fajtákhoz képest. A korai, szeptember 20. és október 10. között javasolt vetés miatt az elővetemény jelentősen befolyásolhatja a kezdeti fejlődést, a túl sok talajfelszíni szármaradvány vagy a túl vastag mulcsréteg nagymértékben lelassíthatja a fejlődést. A talaj-előkészítés, a talajfelszín megfelelő kialakítása, az alkalmazott hibrid és a vetésidő együttesen befolyásolja a használandó vetőmagnormát. A vetés precíz időzítése fontos a megfelelő kelés, a dinamikus állományfejlődés, a bokrosodás és a télállóság szempontjából. Kora tavasszal indokolt esetben a technológia része lehet a bokrosító hengerezés is.

A szántóföldi bemutatón a gazdálkodók három faj hibridkínálatát, a repce és a búza tíz-tíz, továbbá a rozs három hibridjét tekinthették meg. A búza vetéstechnikai parcelláiban pedig négy különböző tőszámú és vetésnormájú (150, 120, 100 és 80 mag/m2) állományt láthattak az érdeklődők. A rendezvény végére mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy érdemes megfontolni a SAATEN-UNION és a RAPOOL szakmai tanácsait.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai