Repcét termelni eredményesen…

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Horváth Tamás Baki Agrocentrum Kft., szaktanácsadó, 2017/07/14

Alapművelés és magágykészítés

A repce a termesztéstechnológia minden elemében igényes, és a gazdája részéről folyamatos gondoskodást kíván.

A 2016. évi csapadékos nyár után a termelők Zala megyében szinte 90%-ban mind víztakarékos, forgatás nélküli alapművelést alkalmaztak a repce elé. Véleményem szerint ez volt az első pont, ahol a repcetermesztés sikeressége eldőlt! A forgatás nélküli művelésnek azonban tavaly ősszel volt egy nagy buktatója, a bő gabonatermés! Ez bármilyen furcsán hangzik is így, teljes mértékben igaz, mivel a nagy gabonatermés együtt jár az ugyancsak nagy szalmaterméssel is, márpedig ha a szemtermés tegyük fel 8 tonna, akkor a szalmatömeg, amit a tarlón hagyunk, minimum 12–15 tonna hektáronként! A forgatás nélküli műveléssel ezt a mennyiséget nagyon nehezen tudjuk eltüntetni úgy, hogy ez a későbbiekben se kelési gondokat, se káros pentozán hatást, se pedig gyomosodási problémákat ne okozzonna! Végső soron pedig a vetőágy egyenetlenségét, a talaj vízháztartásának hiányosságait, mindezek eredményeként pedig a repce kelésének egyenetlenségét is eredményezheti, amit azt az 1. kép is mutatja.

1. kép. Egyenetlen kelés

A német termesztéstechnológia szerves részét képezi, hogy a kombájn rendterítőjét ilyen esetben szélesebbre állítják, a szecskahosszat lerövidítik, a betakarítógépeket pelyvaterítővel szerelik fel, a pelyvát a lehető legszélesebbre terítik, majd az így szecskázott tarlóra cca. 100–120 kg folyékony UAN oldatot permeteznek, és ezután végzik el a sekély tarlóhántást, lehetőleg lezáró hengerrel rendelkező rövid tárcsával. A folyamat végeredményeképpen a tarlómaradvány az alapművelés idejére jól szétdolgozható, és a gabona árvakelés robbanásszerűen fog kelni! Elnézést, majd’ elfelejtettem: ott nincs nitrátérzékenység és felső nitráthatár!…

Tarlókezelés

A magyar gazda, ha nem akarja vagy nem teheti meg a fenti technológia alkalmazását, akkor erre a célra a jó pár cég által forgalmazott baktériumtrágyák is megfelelnek, persze ha azokat is megfelelő időben és körülmények között juttatjuk ki, lévén, hogy élő szervezetek! A talajoltó és tarlóbontó baktériumok használata a fenntartható gazdálkodás és a talajélet helyreállítása szempontjából véleményem szerint elsőrendű feladat, a tarlómaradványok elbontásán kívül számos olyan makroelemet mobilizálnak a talaj egyébként „holt” tápanyagkészletéből, ami használatuk nélkül felvehetetlen lenne, valamint az is közismert, hogy néhány növénypatogén gombát, mint például a fuzáriumfajokat is erősen gyérítik a talajban! Egyes kutatások szerint a repcében súlyos károkat előidéző fehérpenészes rothadást okozó Sclerotínia Sclerotiorum gombafaj életterét, ezáltal a fertőzését is képesek egyes baktériumfajok akadályozni! Gépészeti szempontból a kijuttatástechnológia lehetővé teszi a gyors és eredményes munkavégzést!

2. kép. Baktériumkijuttató berendezés

Vetés

Ha vetőágy-előkészítés kellő minőségben megtörtént, akkor kezdődhet a vetés. A termelők többsége a vetést augusztus végén vagy szeptember legelején elkezdte, és a kegyes időjárásnak megfelelően sikeresen be is fejezték! Véleményem szerint a második sarkalatos pont a repce vetése, hiszen a repce a termesztett növényeink közül a legigényesebb a megfelelő tenyészőtérre! Az intenzív repcetermelők a repcét általában dupla gabona sortávra vetik, 450 ezer csíraszámmal hektáronként, de folynak próbálkozások tágabb, 45 cm-es cukorrépa, vagy 76,2 cm-es, azaz kukorica sortávra történő szemenkénti vetésre is, 180 ezer hektáronkénti csíraszámmal! Ez utóbbi vetési módozatnál az optimális tenyészőtér szempontjából inkább lényegesebb a precíziós, megfelelő vetési mélységben és távolságra elvetett vetőmag elhelyezkedése, mint a sortáv szélessége. Szemenkénti vetésnél fontos a drazsírozott, vagy a nagy ezermagtömegű, kalibrált vetőmag használata, illetve nem utolsósorban a mag színe, hiszen a fotocellával ellátott vetőgép a sötét színű magot nem megfelelően érzékeli. A gyakorlatban a precíziós szemenkénti vetések közül inkább a 45 cm-es vetések terjedtek el, hiszen a cél az, hogy tavasszal a repce minél előbb zárjon össze, árnyékolja be a talajt. A 2017-es száraz év, amikor minden csepp eső aranyat ér, majd megmutatja, mennyire van létjogosultsága a csökkentett magszámmal történő, precíziós vetésnek!

A mai modern genetikának köszönhetően a fajtatulajdonosok ajánlásában rengeteg új, nagy termésre képes hibridrepce áll a termelők rendelkezésére. A saját termőhelyünkre adaptálható hibrid kiválasztásánál legyünk figyelemmel a hibrid kezdeti növekedési erélyére, habitusára, nitrogénhasznosító képességére, betegség-ellenálló képességére, vagy esetleges rezisztenciájára (fómarezisztens hibridek).

Sarkalatos kérdés: a növényvédelem

Manapság, a neonikotinoidos csávázószerek kivonulása után az őszi rovarölő szeres védekezésekre nagy figyelmet kell fordítani. Ez volt 2016 év őszén is, kezdtük a repcebolha elleni védekezéseket, majd sok helyen folytatták az álhernyó elleni permetezésekkel (3. ábra). Szinte folyamatosan „tűz (illetve permet) alatt” kellett tartani a fiatal, kelő repcenövénykéinket a szikleveles kortól egész 6–8 levélig!

3. kép. A repcebolha kártétele

Szintén a rovarölő szeres csávázással nem rendelkező repcenövényt veszélyezteti egy mostanában igen előtérbe kerülő károsító, a kis káposztalégy lárvája (nyüve), ami a kis repcenövénykét a gyökérnyaki részen rágja, ezáltal a növény színe és habitusa megváltozik, majd súlyosabb esetben elpusztul (4. ábra).

4. kép. Kis káposztalégy lárva kártétele

A mai modern repcetermesztés sarkalatos pontja az őszi gombaölő-regulátoros kezelés, ennek is köszönhető az, hogy az enyhe ősz ellenére az őszi fómás gombafertőzésekkel nem sok helyen volt gond! Az őszi kezelések alkalmával bevett gyakorlat néhány mikroelem lombtrágya formájában történő kijuttatása, mint például a bór és a cink. Mindkettő a repce begyökeresedését, illetve a télre való felkészülését hivatott elősegíteni. Az állományok jól fejletten mentek a télbe, 8–10 levélben, 8–10 cm-es karógyökérrel, illetve 8–10 mm-es gyökérnyakkal. Az ilyen repce egy átlagosan hideg telet is gond nélkül kibír!

A repcék a kitartóan hideg tél ellenére tavasszal gyorsan tudtak regenerálódni, korán megkapták az első fejtrágyát! Fontos, hogy a repce korán igényli a nitrogént, ha lehet, akkor az első adag kéntartalmú legyen, és ezt követően folyamatosan etetni kell egészen a virágzásig, hol szilárd, hol pedig, ha nincs csapadék, folyékony formában, mert a repce meghálálja. Az első korai fejtrágyák még megáztak, azt követően viszont csak ritkán hullott nagyobb mennyiségű csapadék, azt viszont a szeles napok azonnal kiszárították. Általánosan el lehetett mondani, hogy a 2017-es tavasz szokatlanul szeles volt!

A repceállományok tavaszi regenerálódóképességének javítására számos készítmény áll rendelkezésünkre, amelyekkel vagy kémiailag vagy a növény hormonrendszerére gyakorolt hatásokon keresztül tudjuk a mielőbbi tavaszi indulást elősegíteni. A tavaszi repceszár ormányos elleni védekezések nagy próbatétel elé állították a termelőket, hiszen hőmérsékletingadozások miatt a betelepedések elhúzódtak. Sikeres védekezéseket csak többszöri kezeléssel lehetett elérni. A tavaszi gombaölő-regulátoros kezelés, valamint a szinte már kihagyhatatlan virágzáskori gombaölő szeres kezelés meghozta az eredményét, szklerotíniás töveket csak elvétve találtunk! Ellenben a nem kezelt állományokban, ahol virágzásban nem védekeztek, mondván, hogy szárazság miatt a gomba nem fertőz, az utóvirágzás alatt lehullott pár mm csapadék is kiváltotta a fertőzést, itt a szklerotínia akár 500–1500 kg termést is elvihet!

5. kép. Repce fehérpenészes szárkorhadása

Jelen cikk megírásának az időszakában a desszikálást végzik a kollégák, több év gyakorlata alapján a glifozát hatóanyaggal és ragasztással történő technológiát tartjuk jónak. Ha a kánikula tartja magát, a kezelések után cca. 10–14 nap múlva aratunk! A terméskilátásaink nem olyan kecsegtetőek, mint a tavalyi rekordévben, köszönhetően az ez évi gyérebb csapadékviszonyoknak, de okszerű repce termesztéstechnológiával és odafigyeléssel rentábilisan tudjuk Zalában a repcét termeszteni.

1. táblázat. Csapadékviszonyok idén és tavaly (mm/hó)

Termésben gazdag betakarítást kívánok.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai