Óriás szöcskék a repcékben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Gődér Attila Agrospic Kft., 2017/07/15

A mai modern repcehibridek már alacsonyabb termetűek, mint a régi fajták, amelyek akár 2 m magas, összefüggő növényfallá is tudtak fejlődni. A mai állományok is elérik a 140–150 cm magasságot. Ez az egyik lényeges szempont a repce növényvédelme kapcsán. Az inszekticides védekezés már ősszel kezdődik és elvirágzásig tart. 8–9 alkalommal is be kell járni a permetezővel az állományt. Ameddig a 80 cm-t még nem haladja meg a magasság, addig traktorral vontatott vagy függesztett permetezővel is megoldhatóak a védekezések. Felette viszont nagy kárt okoz a gép. Hiába hagyunk művelőutat, az oldalhajtások virágzásra teljesen benövik. A letört oldalhajtások és levert virágok pedig nem termelnek nekünk profitot. A permetezőgép hasmagassága meghatározza a gép használhatóságát. Ilyenkor már csak az állítható szabad hasmagasságú, önjáró permetezőgépek jöhetnek szóba. Azok a gépek a legjobbak ezekre a célokra, melyek elérik a 180-190 cm-es hasmagasságot. 3-5000L-es tartállyal 24-36m-es szórókerettel, a magasabbra kiemelhető gépek állítható nyomtávval rendelkeznek. Erre egyrészt szükség van a stabilitás végett, másrészt a növénykultúrákban való mozgást is megkönnyíti.

A repcének rendkívül sok kártevője és betegsége akad. Ezek ellen óramű pontossággal kell védekezni, mert hatalmas károkat okozhatnak. A rovarokon kívül számos gombabetegség is nehezíti a repcetermesztést. A védekezési technológia mindig nagy lémennyiséget ír elő finomporlasztással a nagy lefedettség végett. A gombaölő szeres, de a többi védekezés is, kivéve a gyomírtást, akkor az igazi, ha szinte megfürdetjük a kultúrnövényt. A legtöbb kártevő és sok betegség lapul a levél fonákán

A méhkímélő permetezési technológia igen nagy fegyelmet kíván és viszonylag szűk az időkeresztmetszet. 18:00-23:00 óráig lehet permetezni. Ezért nem mindegy, hogy hány hektárt milyen hatékonysággal sikerül leszórni.

1. kép. Dammann DT 2000H Highlander

Légrásegítéses, légzsákos szórókerettel ezek a problémák orvosolhatóak. A légszekrényes szórókeret fokozatmentesen állítható levegőáramával minimálisra csökkenti az elsodródást, megforgatja, a növények leveleit, ezáltal jobb lefedettséget biztosít. A magasabb növények alacsonyabb levélemeleteire is eljut a növényvédő szer. Kevesebb szerrel is hatékonyabb, környezetkímélő permetezést tesz elehetővé. A rásegítés technikai megoldása lehet a hagyományos zsákos vagy pedig zárt, aluminium légszekrény (Dammann-szabadalom). A légzsák jobban elterjedt, viszont kevésbé időtálló. A ventilátor fordulatszáma a vezetőfülkéből állítható.

2. kép. A Dammann zárt, aluminium légszekrénye

A turbina a permetezőkeret légszekrényében/zsákjában fújja végig a levegőt, majd a fúvókák előtt és mögött található kiáramló furatokon lép ki a keretből. Úgynevezett injektor hatás jön létre, az állományba áramló levegő magával viszi a növényvédő szert. A szórókeretek általában 2, illetve 4 fúvókás szórófejjel is felszerelhetőek, amit a fülkéből kapcsolgathat a gép kezelője. A szivattyú a permetlevet mindig keringeti és keveri. Bármelyik szakasz kapcsolásakor azonnal felépül a kívánt permetezési nyomás.

A jó lefedettséghez nem elég a légrásegítés és a kijutatott lémennyiség, a permetezőkeret pozíciója, stabilitása is kulcsfontosságú. Minél kevesebb szárnytagból áll egy szórókeret, annál kisebb az esélye a csapkodásnak. 50 cm-es szórófejosztásnál 50 cm az ideális távolság a keret és az állomány felső része közt. A kisebb távolság rosszabb, mint a túl magas, mert csökken az átfedés. A mai korszerű permetezőgépek már ultrahangos keretvezérléssel vannak felszerelve. Az ultrahangszenzor által küldött jeleket az elektronika feldolgozza és továbbítja a beavatkozó egységeknek (hidraulika, pneumatika, vagy kombinált keretvezérlés).

Létezik olyan keretvezérlési (Dammann) automatika, amelyben a két vezérlőrendszer egyszerre dolgozik azért, hogy mindkét elem előnyei érvényesüljenek. A hidraulika a keretet gyorsan a kívánt pozícióba állítja, a pneumatika pedig a keretszárnyak finom beállítását szabályozza az optimális pozícióba. A keretszárnyak magasságát ultrahangszenzorok és egy szögkitérést érzékelő potenciométer ellenőrzi, egy giroszkóp pedig érzékeli a kanyarodáskor fellépő erőt és ezen értékek alapján szabályoz. Ezzel biztosítható a keretnek a beállított magasságon tartása akár nagy sebességű kanyarodás esetén is. Kapás kultúrákban (kukorica, napraforgó) célszerű további két szenzort felszerelni, ezzel ki tudjuk zárni azt, hogy valamelyik szenzor a sorok közé vagy az esetleges vízállásokba lásson be és ahhoz szabályozzon. A szórókeret munkapozíciója és forgón való kiemelési magassága centiméter pontossággal beállítható a fülkében található terminálról.

3. kép. Hagie STS12

A precíziós gazdálkodás elterjedésével előtérbe kerültek a műholdjelek segítségével vezérelt gépek. GPS-koordináták alapján automata szakaszolást végeznek a permetezők, akár fúvókánként is. Ezt automata kormányzással kiegészítve egy ütőképes gépet kapunk, ami mindig tudja, hol kell haladnia, és átfedés nélkül dolgozik alaktalan táblákban is.

A repcetermesztés során az utolsó nagy nekifutás betakarítás előtt a deszikkálás és a ragasztás. Ezt manapság már két menetben végzik több gazdaságban. Először ragasztják a becőket, majd 10 napra rá kipermetezik az érésgyorsító szert. Ebben a fázisban, ha a gép alacsony, akkor az összes gépaljban leveri a becőket. Fontos, hogy a keret is tartsa a pozícióját, mert ahol belemerül az állományba, ott az átfedés is rossz lesz, illetve az érésben levő becők felnyílhatnak az ütés hatására.

Ezek a gépek megfelelő kiszolgálás esetén többszörös területteljesítményre képesek vontatott társaikhoz képest. Bekerülési költségük, szervizigényük, jóval magasabb, de az időegységre vetített nagyobb területteljesítmény kompenzálja ezt. A magas kultúrák növényvédelmére a légi kijuttatást kivéve nincs más lehetőségünk.

4. kép. Hardi Alpha Evo

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai