2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Csanádi Szőlőbirtok

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Csanádi Szőlőbirtok www.csanadiszolobirtok.hu, 2017/07/19

Családi gazdaságunkat 2000-ben alapítottuk, azzal a céllal, hogy a vendéglátás mellett mezőgazdasággal, elsősorban szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozzunk.


Csanádi Bálint és családja

Másfél évtized alatt végzett áldozatos munkánk eredménye Hajós és Császártöltés települések határában 210 hektáron elterülő, művelésmódjában és fajtaösszetételében korszerű szőlőskertünk. Folyamatos birtokfejlesztésünknek köszönhető, hogy mára a Hajós–Bajai borvidék egyik legjelentősebb szőlőtermesztő gazdaságává váltunk.

Hajósi ültetvény

Első földterületünket 1999-ben vásároltuk Hajós külterületén, a Hajósi Pincefalutól 1,5 kilométerre Jánoshalma irányában. Az impozáns látványt nyújtó 58,4 hektáros egybefüggő területbe gyorsan beleszeretett a család minden tagja. A borvidékre jellemző éghajlati adottságok, a napsütéses órák magas száma és a tengerszint feletti magasság kiváló körülményeket teremt a minőségi szőlőtermesztéshez.

2002-ben a területhez közel, a hajósi pincesoron vásároltuk meg présházunkat, amelyre a növényvédelem kiszolgálásához volt elsősorban szükségünk, de kihasználva pinceágát, itt készültek az első Csanádi-borok is.

Két ütemben, 2014-ben és 2016-ban a teljes területen fajtát váltottunk és Irsai Olivért, Cserszegi fűszerest, Zöld veltelinit, Sauvignon blanc-t és Kékfrankost telepítettünk.

Császártöltési ültetvény

Császártöltés település határától 5,5 kilométerre található Nagycsala tanyaközpont, ami a ’90-es évekre teljesen elnéptelenedett, és a tanyaépületek is szinte teljesen eltűntek. 2001 és 2010 között kisebb-nagyobb földterületeket vásároltunk, így sikerült 150 hektáros birtokot kialakítani. A Cabernet sauvignon fajta mellett Kékfrankossal, Cserszegivel, Kék oportóval és Chardonnay-val bővítettük fajtaválasztékunkat.

Borászat

Újonnan létesült borászatunk elsősorban fehér- és rozéborok előállításával foglalkozik, de termékeink között szerepelnek már könnyen iható, gyümölcsös vörösborok is.

Lehetőségeinket kihasználva a legjobb fekvésű ültetvényeink terméseiből válogatjuk össze az alapanyagokat, amelyeket kizárólag kézzel szüretelünk. Boraink a kíméletes feldolgozásnak és az alkalmazott reduktív technológiának köszönhetően őrzik magukban a szőlőgyümölcs friss, zamatos jegyeit. Fiatalos szemléletünk lényege, hogy a borkedvelő közönség asztalára könnyen fogyasztható, friss, gyümölcsös, üde borokat tegyünk.

Csanádi Szőlőbirtok
6239 Császártöltés, hrsz. 0598/4
Tel.: +36 70 382 34 02
E-mail: balintcsanadi@gmail.com
www.csanadiszolobirtok.hu


Eredményeink

Számos szép eredmény mellett az első évben elért legnagyobb sikerünket a 2013-as Sauvignon blanc borunk hozta, amely elnyerte a Bács-Kiskun megye legjobb fehérbora címet. 2014-es évjáratú Irsai Olivér borunkat a Hajós–Bajai borvidék legszebb fehérborának választották és az Országos Bormustrán is a díjazott borok közé került. A borvidékünk legnívósabb borversenyén, a Hajósi Orbán-napi Borversenyen egymást követő két évben is pincészetünk hozta el a Champion nagydíjat fehérbor kategóriában.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza