2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

KMS védjegy: garantált minőség

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: H.Gy., 2017/07/22

A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) Védjegy egyre inkább teljesíti „küldetését”, hiszen a sertéságazat szereplői közül egyre többen törekednek a megszerzésére. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára a KMS védjegy eddigi eredményeiről és a további tennivalókról beszélt.

A VHT a KMS Védjeggyel kapcsolatos célkitűzéseit megvalósította. A termelők, a vágóhidak, a feldolgozók átérezték a védjegy fontosságát, és megpályázták, mégpedig eredményesen a védjegy használati jogát. A pályáztatást megkönnyíti, hogy a védjegy tulajdonosa, a Földművelésügyi Minisztérium támogatja a VHT védjegyirodájának a működtetését, ezért a pályázók költség nélkül nyújthatják be pályázataikat. Az ugyanis közismert, hogy a VHT kezeli a védjegyet, miután a szervezeten belül létrehoztak egy irodát, a Védjegy Tanúsító Irodát.

Az elért eredmények mellett természetesen a további feladatokról is szót kell ejteni. Menczel Lászlóné hangsúlyozta, hogy az ágazatnak a húskészítményekre megszerzendő KMS védjegy tekintetében van még feladata, mivel a gyártók még nem kellő számban pályáztak a KMS védjegy elnyerésére. Nem véletlen, hogy a VHT jelentős erőfeszítéseket tesz a tagsága körében ezen a téren is. A szakmaközi szervezet hatékonyan tud segíteni azzal, hogy a húskészítmények bírálatát az Élelmiszer Könyv előírásai alapján végzik. Az Élelmiszer Könyvben azonban nincs mindegyik termék konkrétan megnevezve, így ezeket a termékeket nem tudják a megnevezett termékekhez hasonlóan mérni. Különböző tanulmányokat készítettek, kísérleteket is végeztek olyan termékekre (például véres és májas hurka, kenőmájas stb.), amelyeket az Élelmiszer Könyvben nem nevesítettek. Kísérleti gyártás keretében gyártottak termékeket, amelyeket a Bálint Analitika akkreditált laboratórium megvizsgált, és ennek alapján gyártmánylapok készültek. Azon termékkörökkel, amit a laboratóriumi vizsgálat során elfogadtak, szintén pályázhatnak a gyártók a KMS védjegy elnyerésére. A gyártó cégek teljes körű tájékoztatást is kapnak ahhoz, hogy bírálati szempontoknak, követelményeknek kell megfelelniük.

A termékek minősítése nem befolyásolja a sokszínűséget, sőt, elősegíti a speciális ízek, a regionális, helyi termékek elismerését. A VHT éppen hogy segítséget nyújt ahhoz, hogy a speciális ízvilággal készített termékeket még szélesebb körben ismerjék meg és készítsék el. Elsősorban szárazárukra kértek védjegyhasználati jogot, egy kivétellel, amikor is tartósított, és egyéb készítményekkel pályáztak, és nyertek. Jelenleg 30 terméket tartanak nyilván a KMS védjegyet elnyertek termékkörben, amelyben speciális, régióhoz köthető termékek is megtalálhatóak.

A KMS védjegyhez kapcsolódó reklámtevékenységet a VHT nem tudja egyedül végezni, jelentette ki a titkár. A kereskedelmi cégektől várják a segítséget abban, hogy minél szélesebb körben segítsék a reklámtevékenységet, és ismertessék meg a fogyasztóval, hogy a KMS védjeggyel ellátott termékek bizonyítottan garantált minőséget képviselnek, mint a többi sertéshús- és hústermék. Mindez persze, nem zárja ki, hogy a nem KMS védjegyű termékek nem jó minőségűek, de itt a fogyasztó biztosra mehet, mert igen szigorú ellenőrzésen kell megfelelni ahhoz, hogy a védjegy használatához jussanak. A kereskedelmi partnerek között akad már olyan, amelyik felismerte a KMS védjegy jótékony hatását, de elsősorban a csomagolt termékek jelennek meg a polcokon. A lédig húsoknak, hústermékeknek azonban még jóval nagyobb a keletje a hazai fogyasztói körben, mint a csomagolt termékeké.

A KMS védjegy működtetésének igen fontos része az edukáció. Két tanfolyamot szervezett az VTI. Egyet a sertéstelepi dolgozók számára, a másikat a vágóhídi dolgozóknak. Örömteli, hogy sokkal nagyobb területet fedtek le a képzés során, mint amit eredetileg terveztek. Száz sertéstelep nyerte már el a védjegy használati jogot, de miután a nagy érdeklődésre való tekintettel senkit nem zártak ki a tanfolyamról, így olyan szakemberek, középvezetők is részt vettek a rendezvényeken, akik még nem pályáztak a védjegy használatára. A VHT vezetése úgy gondolja, hogy a tanfolyamok megtartásával egy fehér foltot sikerült eltüntetni, mert egy asztalhoz ültek a termelők, akik egymással találkoztak, és szakemberektől hallhatták a különböző, a tevékenységüket érintő témakörök legfontosabb és legújabb információit. A tanfolyamok sikerét igazolja, hogy igen jó visszhangja volt a rendezvényeknek, és a folytatásra is igény mutatkozik. Annál is inkább, mert az ágazatban jelentős a szakképzett munkaerőhiány, mivel igen erős a külföldi munkavállalás elszívó ereje, hiszen az ottani bérekkel nem tud versenyezni a magyar.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza