Járvány után, talpra állás előtt

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: H.Gy., 2017/07/23

A madárinfluenza a vízi szárnyas ágazatot érintette a legérzékenyebben, de a baromfifélék mindegyikét utolérte a járvány, amely 2016. november 3-án egy tótkomlósi pulykatelepen megállapított kitöréssel vette kezdetét a hazaibaromfiállományokban. Ezt követően 239 további gazdaságban, 7 további megyét érintve terjedt a betegség. A kacsa-, és a lúdállomány jelentős részét kellett megsemmisíteni, mivel ezek tartása nem zárt térben történik.

A kormány döntött az állami beavatkozásról (1141/2017. (III.20.) Korm. határozat a baromfi termékpálya egyes területein a madárinfluenzával összefüggésben szükséges állami beavatkozásról, amely határozat a Magyar Közlöny 2017. március 20-i számában jelent meg), s az agrártárca kidolgozta azt a jövedelempótló támogatást, amely a madárinfluenza által leginkább sújtott kacsa- és libatartóknak jelent gyors segítséget. A támogatás részletszabályait a baromfi termékpálya egyes területeit érintő madárinfluenza miatti veszteségek részleges ellentételezéséhez nyújtott jövedelempótló támogatásról szóló 12/2017. (III. 17.) FM rendelet tartalmazza. A támogatásra 1,7 milliárd forintot különített el az agrártárca, amelyet még idén tavasz végéig megkaptak az érintett állattartók. A kormány az állatjóléti támogatás víziszárnyas-termelést érintő részét szintén kifizette.

A járvány után

Ez év február végére a járvány megszűnni látszott, márciusban új kitörés nem volt. Áprilisban hat új kitörés történt, feltehetően a vadmadarak megjelenésének köszönhetően. A járvány során a kitörésekben mintegy 2,66 millió baromfit kellett megsemmisíteni, s mind az egyedek, mind a telepek száma alapján leginkább a kacsatartók voltak érintettek.

A vonatkozó jogszabályok előírásait betartó, a járvány következtében hatósági intézkedésekkel érintett állattartók leölt állataik, megsemmisített eszközeik után kártalanításra jogosultak. A kártalanítások összege mintegy 10,7 milliárd forint, amelyből 8,1 milliárd forintot már kifizettek, s a jogerőre emelkedett határozatok alapján a kifizetések folyamatosak. Az állat-egészségügyi hatóság emellett a járvány kezdetétől fogva folyamatosan egyeztet a Baromfi Termék Tanáccsal a közvetlen károk enyhítése érdekében is. A BTT a kártalanítási összegek meghatározásában is aktív szerepet játszott.

Rendkívüli támogatás, kárenyhítés

Az Állandó Képviselet és az FM képviselői 2017. március 20-án szakmai egyeztetést tartottak az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságainak szakértőivel. A megbeszélés célja a 1308/2013/EU rendelet 220. cikke szerinti rendkívüli támogatás nyújtása feltételeinek áttekintése volt. A megbeszélésen kiderült, hogy csak olyan kár kompenzálható, amelynek a közvetlen kapcsolata a járványhoz kapcsolódó intézkedésekkel egyértelműen igazolható. A járványügyi intézkedések miatti támogatás 50 százalékos társfinanszírozású, tehát nemzeti forrást igényel. A kettős támogatást ki kell zárni, tehát amely intézkedés egyéb forrásból támogatott (652/2014/EU szerinti vészhelyzeti támogatás), az a 220. cikk szerinti támogatásból nem részesülhet. A rendkívüli támogatások célja kimondottan a termelői veszteségek kompenzálása, egyéb károk nemzeti támogatásból kompenzálhatók. Feldolgozói szinten keletkezett károk nem támogathatók ebből az eszközből. Az intézkedés átfutása hozzávetőleg egy év. Ez az időtartam jelentősen függ a kért kompenzációk mennyiségétől, összetettségétől, az esetek számától, valamint a tagállam gyorsaságától. Az áfa nem jogosult a támogatásra. A hazai termelői és feldolgozói veszteségek EU Bizottság részére történő bizonyítása és intézkedés kérése céljából az anyagok összeállítása folyamatban van, a dokumentumot FM és a BTT készíti.

Fotó: SZB

A közvetett károk felmérése még folyamatban van. A kárnak több összetevője van, az egyik része az, amelyik a termelést, a telepeket, állattartókat érinti. Ez az összeg 200 millió forintra rúghat. A nagyobb kár azonban az, hogy a hatósági intézkedések miatt a telepek üresen álltak, ezért e károk enyhítésére is keresik a minisztériummal a megoldást. Ide brüsszeli forrást is szeretnének bevonni, erről még folynak a tárgyalások. Összességében 2,5 milliárd forint körüli összegről van szó. S termelői kár a tenyészanyag-előállítókat érintő veszteség is, s főként azok a szenvedő alanyai, akik a ki nem szállított export miatt estek el a bevételtől. Ez a tétel eléri a félmilliárd forintot.

Az állategészségügyi hatóság tárgyalásai, egyeztetései alapján sikerült csökkenteni a nemzetközi kereskedelmi korlátozásokból származó károkat is. Kanada, Hongkong, Ukrajna, USA, Szerbia és Izrael csak egyes korlátozás alatt lévő területekről, illetve megyékből származó szállítmányokat tiltotta le, s nem az ország egész területéről. A japán hatósággal történt egyeztetésnek köszönhetően a járvány kitörését megelőző 21 nappal indított szállítmányok kezdeti tiltása a kitörést megelőzően 10 nappal érintett szállítmányokra módosult. Több ország, így pl. Szaúd-Arábia is biztosította hatóságunkat, hogy Magyarország madárinfluenzától mentes státuszának visszaszerzését követően azonnal feloldja a hatályos korlátozásokat. (Ez az utolsó kitöréssel érintett telep végfertőtlenítésétől számított 3 hónap a Nemzetközi Állat-járványügyi Hivatal Állategészségügyi Kódexe alapján). Az uniós országokkal a korlátozás alatti területek kivételével, ahonnan az uniós jogszabályok alapján a kiszállítás tilos, zavartalan a kereskedelem.

Az érintett feldolgozóüzemek kárát is enyhíti a Kormány, hiszen csökkentett kapacitással kellett működniük, s ma már alapanyaghiány is mutatkozik. A madárinfluenza által okozott foglalkoztatási nehézségek enyhítése érdekében elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára jelenthet segítséget a Nemzetgazdasági Minisztérium által kezelt, jelenleg is működő munkahelymegőrző támogatás, amely csekély összegű támogatás formájában működik. A támogatás finanszírozását – az „Azonnal cselekszünk” programon keresztül – az Országos Foglalkoztatási Alap forrásai biztosítják. Az Alap forrásait a 1141/2017. (III.20.) Korm. határozat alapján 1000 millió forintra növelte a Kormány, így a mintegy 1,5 milliárd forintos veszteség megtérülésére joggal számíthatnak a feldolgozók. A folyamatban lévő intézkedések összességében 4,5–5 milliárd forint további kifizetését eredményezheti a kárt ért termelők, feldolgozók esetében.

Az FM a BTT kérésére és az Országos Járványvédelmi Központ szakmai állásfoglalása alapján módosította a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól szóló 143/2007. FVM rendeletet a korlátozás alatt lévő területekről történő kiszállítások segítése érdekében. Jelenleg állat-egészségügyi korlátozó intézkedés – a továbbra is hatályban lévő országos zárt tartás mellett – az újabb 6 kitöréssel összefüggően, Kiskunfélegyháza környékén megállapított védő és megfigyelési körzetben van érvényben.

A baromfiágazat mezőgazdaságon belüli szerepe

A hazai baromfiágazat a rendszerváltást követően megtartotta döntően (90–95%) magyar tulajdonosi körét, és a magyar fogyasztók folyamatosan növekvő igényeinek kielégítése mellett exportpiacait is növelni tudta. Az ágazatban 50–60 ezer ember talál megélhetést, a baromfi termékpályák termelési értéke az alapanyag-termelés szintjén mintegy 350 milliárd forint, a feldolgozott termékek szintjén becsülhető termelési érték 800 milliárd forint.
ellemző a baromfihús termelés, valamint a termelést megelőző tenyésztés és keltetés magas fokú integráltsága. Az integrációk esetében kitűnő együttműködés alakult ki a különböző üzemméretek között. A magyar termőföld, a magyar gabona minősége, a tradicionális baromfitenyésztés és -tartás alapjai a magyar baromfihús garantált, jó minőségének.
A baromfiágazat kibocsátása 2016-ban az előzetes adatok szerint 329,2 milliárd forint volt, a teljes mezőgazdasági kibocsátás 12,6 százaléka. Ezen belül az élő baromfi kibocsátása 272,1 milliárd forintot (10,4 százalék), a tojástermelésé 57,0 milliárd forintot (2,2 százalék) tett ki. Az élő baromfi kibocsátásának volumene 2016-ban 5,0 százalékkal bővült, a tojástermelés volumene nem változott. Hatéves távlatban, 2010 és 2016 között az élő baromfi kibocsátásának volumene (változatlan áron számolt értéke) 24,7 százalékkal növekedett, a tojásé viszont 0,8 százalékkal csökkent.
Az ágazat a KSH adatai szerint 2015-ben 782,3 ezer tonna vágóbaromfit és 2555 millió darab étkezési tojást termelt meg. Az előzetes adatok szerint a vágóbaromfi termelés 2016-ban mintegy 821,0 ezer tonna volt a tojástermelés nem változott. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hazai hústermelés több mint felét (2015-ben 54 százalékát) a baromfiágazat adja, baromfihúsból az ország önellátottsági szintje meghaladja a 170%-ot (2010-ben 153% volt).
A baromfiágazat kivitelében a hús a meghatározó, nagyságrendekkel haladja meg az élő baromfi forgalmát. Ez kedvező a magyar agrárgazdaság számára, mivel a Magyarországon felnevelt állatokat hazai vállalatok is dolgozzák fel.
A baromfihús exportértékének közel harmadát (31,1%) a csirke-, mintegy negyedét (26,0%) a kacsa-, ötödét a pulyka- (20,9%) és a libahús (18,1%) tette ki 2016-ban.
A baromfihús kivitele az elmúlt években folyamatosan növekedett, 2016-ban 553,6 millió euró volt, 7,0 százalékkal nőtt egy év alatt, a 2010. évit közel felével, 46,6 százalékkal haladta meg. Egy év alatt jelentősen nőtt a liba- (+27,7%) és a kacsahús (+13,3%) kivitele, a csirkehúsé (–0,2%) nem változott érdemben, a pulykahúsexport (–0,2%) pedig enyhén csökkent.
A szárnyasfélék hazai exportjának jelentőségét jól szemlélteti, hogy a baromfihús rendelkezett a harmadik legnagyobb kiviteli értékkel a közel 200 élelmiszeripari termékkör közül a 2016-ban, egyedül a kukorica és az állati takarmányok hoztak nagyobb export árbevételt a hazai exportőrök számára. A baromfihús export 493,9 millió eurós egyenlege pedig a második legnagyobb volt.

Ágazati körkép

A megszigorított baromfitartással egy újabb járvány kitörését próbálják megelőzni, ami azt jelenti, hogy az országos főállatorvos, Dr. Bognár Lajos helyettes államtitkár szigorú előírásokat foganatosított. E szerint zárt helyen kell tartani a baromfit, s ha ez nem oldható meg, akkor az etetést, itatást mindenképpen zárt, fedett helyen kell elvégezni. Ezek az intézkedések leginkább a vízi szárnyas, lúd-, kacsa és pulykatelepeket érintik leginkább, mert a csirketartás zárt telepeken, zárt technológiával történik.

Az utóbbi években a vízi szárnyas ágazatok a 2015-ös kedvező feltételeket követően 2016-ban is jó lehetőségekkel indultak, melyek az év első 10 hónapjában meg is maradtak. A korábbi francia madárinfluenza-helyzet fenntartotta a keresletet, és ez – mivel ismét készletek nélkül indult az év – minden területen növekedést tett lehetővé. A tavalyi év végén Magyarországon is járványként jelentkező madárinfluenza azonnal megtorpanást okozott, és a korábbi növekedés nagy részét erősen visszavetette.

A hízott liba iránt a hagyományos piacokon fennmaradt a kereslet. A korábbi év áruhiányára növekedéssel reagált az ágazat, amely növekedés 2016. I–X. hónapjában megközelítette a 20 százalékot, de éves szinten azonban csak 5 százalék többlet keletkezett. A novembertől életbe léptetett járványvédelmi intézkedések miatt az utolsó két hónapban a hízott liba, tömő alapanyagának egy részét soványan kellett levágni. A járvány a húshasznosítású libát érintette legkevésbé, egyrészt területi elhelyezkedése miatt, másrészt termelési és vágási szezonja véget ért a járvány kitörésének idejére. Az I–X. hónapban mért növekedés így év végére csak kismértékben esett vissza. A zárt tartás követelménye azonban ezt a termékpályát hosszú távon érintheti, hiszen ennek nincs gyakorlata és gazdaságossága is kérdőjeles ezzel a technológiával.

Fotó: SZB

A hazai madárinfluenza legnagyobb vesztese a hízott kacsa termékpálya, mely a korábbi külföldi helyzet miatt komoly növekedési lehetőségekhez jutott. A 2016. I-X. hónapban a korábbi év másfélszeresét vágták, az év végén azonban olyan mértékű volt a csökkenés (hatósági megsemmisítés, elhullás, telepítési lehetőségek hiánya), hogy csak 12 százalékos többlet keletkezett. A pecsenyekacsa területén nem terveztek számottevő változást a korábbi évhez képest; ennek megfelelően az első 10 hónapban a vágott tömeg megegyezett a korábbi év mennyiségével. A járvány miatt az éves szintű csökkenés 2 százalék volt. Hosszabb távon az ágazatban megoldandó kérdést jelent a szilárd burkolatú nevelő felületek kialakítása, mely nemcsak jelentős beruházást igényel (és kisebb létszámú állományok drágább előállítását vonja maga után), hanem a megvalósításnak számos akadálya is van (tervezés, engedélyezés, többlet előírások).

A húscsirke mutatta 2016-ban a legnagyobb termelésnövekedést (8,4 százalék) a baromfifélék között. A belföldi forgalomban is 5,3 százalék feletti volt a növekedés.

A pulykatermelés a 2015-ös, kifejezetten jó év után sajnos a 2016. évben már nem mondható jónak. A világpiacon az USA és Brazília növelte a termelését, míg EU-szinten a lengyel termelésbővülés okozott túltermelést, s ezzel problémákat a hazai iparágnak. A madárinfluenza okozta exportkorlátozások szintén problémát jelentettek 2016 végétől, és várhatóan legkorábban szeptemberben nyílhatnak meg keleti exportpiacaink (Japán, Dél-Korea stb).

Az étkezési tojás piaci helyzetéről szólva, 2015-ben volt egy könnyebb időszak, amikor az amerikai madárinfluenza miatt jelentős európai szállítmányok mentek a tengerentúli piacra. Az amerikai tojástermelés azonban a járvány után gyorsan magára talált, és az év végére, illetve 2016. elejére újra önköltség körüli vagy az alatti árakkal kell szembenézni a termelőknek. A lengyel túltermelés itt is komoly gondokat okoz.

A telepítés 2016-ban 3,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a keltetés pedig 16 százalékkal. Az utóbbi négy évben egyértelmű növekedés tapasztalható a tojástermelés területén. A tojástermelés nőtt az előző év azonos időszakához képest, 1079 millió db tojást termeltek a regisztrált termelők 2016-ban. Éves szinten ez mintegy 11 százalékos növekedést jelentett, ami az elmúlt hét év legmagasabb termelése volt. Az éves termelői átlagár (17,18 Ft/db) viszont 7 százalékkal volt alacsonyabb az előző év átlagárához viszonyítva. A takarmányárak enyhe csökkenést mutattak, illetve relatíve stabilak voltak 2016-ban.

Az ágazat termelési szerkezete minden valószínűség szerint átrendeződik. Ha termelési biztonságot akarnak a termelők – ez pedig sohasem lehet 100 százalékos, mert a madárinfluenza a levegőben is terjed, és nem ismeri az országhatárokat –, akkor fel kell adni a szabadtartási termelési módot. Európában is komoly problémát, dilemmát okoz ez a kérdés. A vízi szárnyas termelés jelenlegi állapotában alacsony a termelési önköltség a szabadtéri tartással, viszont a kockázatok is nagyok. Jelenleg azonban az a legnagyobb probléma, hogy a legérintettebb vízi szárnyasoknál (kacsa, liba, ebből is a szürke liba, amit májlibaként ismer a szakma) nincs elegendő tenyészanyag. Várható, hogy lesznek olyanok, akik – a számuk ma még nem jósolható – felhagynak a víziszárnyas-termeléssel. Kacsát még lehet a brojler csirkéhez hasonló módon, zárt telepen tartani, viszont a libát már nehezebb zárt istállóban nevelni, mert nem áll azon a háziasítási fokon, hogy ezt a tartási módot eltűrje. Különösen igaz ez a törzsállományokra, amelyet nem lehet zártan tartani, így ott csak az maradt, hogy az etetést, itatást kell fedett, zárt helyen megoldani.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai