2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A Takarék Csoport növelné agrárpiaci jelenlétét

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: MTI, 2017/07/11
Címkék: Takarékbank, agrárhitel, élelmiszeripari finanszírozás

A takarékok növelnék piaci részesedésüket az agráriumban, ennek érdekében meglévő ügyfélkörük megtartása mellett bővítenék a közepes és nagyüzemek finanszírozását is – közölte a Takarékbank.

A Takarék Csoport június végén elfogadott stratégiája részeként 2021-re 27-28 százalékra tervezi növelni agrárhitel-piaci részesedését a jelenlegi 22-23 százalékról, ami 40-50 milliárd forint többletkihelyezést jelent. Az élelmiszeripari cégeknek nyújtott finanszírozást is bővítenék 35-40 milliárd forinttal, amellyel jelenleg 3 százalékos piaci részesedésük 10 százalékra emelkedne.

A Takarékbank szerint az új stratégia megvalósítását segítheti, hogy az őstermelők, családi gazdaságok, egyéni gazdálkodók finanszírozásában hagyományosan meghatározó takarékok bővítenék a közepes és nagyüzemek hitelezését is. Ehhez megfelelő alapot teremt a fúziós hullám, amelynek során 2017 végére a mostaniaknál jóval tőkeerősebb és versenyképesebb szövetkezeti hitelintézetek jönnek létre. Emellett erősödik a csoporton belül a kereskedelmi banki tevékenység, ami egységes és magas színvonalú termékek értékesítését és szolgáltatások nyújtását teszi lehetővé.

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint a takarékok felkészültek arra, hogy az uniós vidékfejlesztési pályázatokon elnyert támogatások hatására az idei második félévben jelentősen nőhetnek a mezőgazdasági beruházások, amelyeknek a finanszírozásához az agrárgazdálkodók a jelenleginél jóval több bankhitelt is felvehetnek. A 2014-2020 közötti ciklusban vidékfejlesztésre rendelkezésre álló 1300 milliárd forintos keretből 500 milliárd forint jut az agrárberuházásokra. A Takarék Csoport által készített Takarék agrárhangulati index legfrissebb reprezentatív felmérése szerint a mezőgazdasági üzemek 80 százaléka tervez fejlesztést a következő 12 hónapban.

A takarékok már áprilisban piacra dobták előlegvisszafizetési-garancia terméküket annak érdekében, hogy az agrárvállalkozások minél előbb hozzájuthassanak a Vidékfejlesztési Programban elnyert támogatásokhoz, és ennek nyomán sikerült a terveket meghaladó növekedést elérniük az uniós támogatások előfinanszírozásában. Mezei Dávid Csaba agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: nagyra értékelik, hogy a Takarék Csoport a kormány megkeresésére a hazai pénzintézetek közül elsőként tette elérhetővé az előlegvisszafizetési-garanciát. A helyettes államtitkár szerint a garancia nemcsak a gazdálkodókat juttatja minél előbb forráshoz, hanem segít abban is, hogy a nyertes pályázók a rendelkezésre álló forrásokat minél hamarabb és hatékonyan tudják felhasználni.

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza