Kamara: a jövő feladatai

Kategória: Kamara | Szerző: SZB, 2014/05/10
Címkék: NAK, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, elnök, Győrffy Balázs, szolgáltató kamara

– Gratulálunk a választáson elért eredményes szerepléshez! Mi lesz a következő négy évben a legfontosabb feladata?

– Mint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, a kamara tagjainak az érdekeit képviselve aktívan részt kívá­nok venni az agrárjogalkotásban, próbálva olyan jog­szabályi környezetet kialakítani, amely rugalmasabb, könnyebben betartható és átláthatóbb lehetne, mint a jelenlegi. Nem kifejezetten csak az agrárjogszabályokra gondolok, hanem az adózási kérdésekre vagy a hivatalokkal való kapcsolattartás megkönnyítésére is. Ahogy például aktívan részt vállaltunk abban, hogy az öntözési szándék felmérése eljusson a Belügyminisztériumhoz. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan felhívtuk a figyelmet arra, hogy ha az öntözéssel kapcsolatos bürokratikus akadályokat kicsit lejjebb bontanánk, már azzal érdemben tudnánk növelni az öntözött területek nagyságát. Nyilván mindig az aktuális, éppen fontos agrárkérdésekben kívánom hallatni a hangomat. A kamarát pedig megpróbálom úgy irányítani, hogy valóban egy szolgáltató kamara álljon a tagság szolgálatában. Ez, úgy gondolom, erősíti majd a parlamenti munkát, hiszen a mezőgazdasági bizottságban fogok dolgozni. Így a kamarai, illetve a gazdálkodói tapasztalat beépülhet a parlamenti munkába, a parlamenti jogalkotó tevékenység és az onnan származó információk pedig a kamara működésében fognak hasznosulni. Ha mindezeknek eleget tudok tenni, akkor nem hiába töltöttem el a következő ciklust a Parlament falain belül.

– A 2020-ig elérhető mintegy 1000 milliárd forint EU-s agrártámogatást előzetes információk szerint a NAK segítségével osztják majd el. Hogyan fog ez történni a gyakorlatban?

– Pillanatnyilag annyit lehet tudni, hogy egy kormányrendelet a Vidékfejlesztési Program esetében a kamarát közreműködő szervezetként definiálja. A kamara, mint közreműködő szervezet az irányító hatóság és a kifizető ügynökség között fog elhelyezkedni, de hogy pontosan hol, melyikhez közelebb, és mettől meddig terjed majd a hatásköre, azt ma még nem tudni. Ahogy azt sem, hogy pontosan mi lesz a feladata, így erre egyelőre nem is tudunk még készülni. Eddig a közreműködő szervezet feladatait az MVH látta el, ebből fogunk mi átvenni valamennyit, de jelenleg még pontosan nem tudni, hogy mennyit. Mindenesetre a tervezésbe bennünket is bevonnak, tehát hallatni tudjuk a hangunkat. Ez a valamivel több mint 1000 milliárd forint a Vidék­fejlesztési Programnak a forrása, ami még több szempontból is változhat. Valamikor a nyár végéig ezt még az Európai Unióval is egyeztetni kell.
Véleményem szerint legvalószínűbb, hogy a mi feladatunk az irányító hatóság döntései alapján a pályázatok kiírása, begyűjtése és értékelése lesz. A Kormánynak ugyanis az az álláspontja, hogy a pályázati struktúrában egy sokkal gazdabarátabb, kevésbé bürokratikus hozzáállást, rendszert kellene bevezetni. Mivel a kamara a gazdálkodók önkormányzata, olyan struktúra kialakításában érdekelt, ahol a lehető legkevesebb a bürokratikus kötelezettség. Hiszen adott esetben mi magunk is elszenvedői leszünk azoknak a problémáknak, amelyeket generáltunk.
Izgalmas és fontos megoldandó kérdés ezzel kapcsolatban az összeférhetetlenség kérdése. Ha közreműködő szervezetként diszponálni fogunk bizonyos források felett, akkor hogyan fogunk pályázatot írni? Vagy másképp: ha a kamara tisztségviselői ki lesznek zárva a pályázatokból, akkor ki marad itt a kamara vezetőségében? Ezt valahogy úgy kell megoldani, hogy a tisztségviselők és a pályázati feladatok hermetikusan el legyenek zárva egymástól.

– A kormány szándéka szerint jó néhány minisztériumi feladat a NAK-hoz kerül. Lehet tudni, melyek ezek?

– Nem szeretnénk több minisztériumi feladatot a kamarának. Úgy vélem ugyanis, hogy ami klasszikus kamarai feladat, az már itt van. A falugazdász-hálózatot egységesítettük, megszűnt az a paralel rendszer, hogy voltak a falugazdászok, voltak a kamarai tanácsadók, sőt most a szaktanácsadók rendszere is beintegrálódik majd a kamarába, és akkor nem beszéltem még a vidékfejlesztési referens és az élelmiszer-ipari referens hálózatról. Erre a komplett rendszerre próbálunk majd kiépíteni egy olyan szolgáltatási struktúrát, ahol az alanyi jogon járó szolgáltatások melletti fizetős tevékenységek a nonprofit kft.-n keresztül folynak majd, amelynek, mint a neve is mutatja, elsődleges célja nem a haszonszerzés, hanem a szolgáltatás lesz. Szolgáltató kamaraként egy olyan összetett rendszert kívánunk működtetni, hogy mindenütt ott legyünk, megtaláljanak bennünket, hogy az információk a megfelelő formában be legyenek csatornázva, ne vesszenek el, hanem érdemben fel tudjuk dolgozni ezeket.
Az elmúlt évben a szervezet kiépítése hatalmas kihívás volt. A korábbi, nagyságrendileg 300 fős kamarai munkavállalói létszám most már 950 fölött van. Újra kellett szervezni a kamarai infrastruktúrát, saját kézbe kellett venni az informatikai rendszer kialakítását és működtetését. Arra törekszünk, hogy a falugazdász státusz magas presztízsű munka legyen, és ha elvárunk egy magas minőségű munkát, annak ne csak az informatikai hátterét teremtsük meg, hanem nyújtsunk vele egzisztenciális biztonságot, sőt a továbbképzés lehetőségét is.

– Az agrárhitelezésben a kormányzat szándéka szerint előtérbe fognak kerülni a takarékszövetkezetek. Ez lenne a sokat emlegetett agrárbank? Hogyan alakulhat a NAK és az OTP eddigi együttműködése?

– Véleményem szerint a versenyt kizárni nem szabad. Minden akkor működik jól, ha a szereplők versenyre kényszerülnek. Azt nehezen tudom elképzelni, hogy bármelyik pénzintézetet is agrárbanknak nevezzék ki, mert mi lesz akkor a többiekkel. Megtiltják a kereskedelmi bankoknak, hogy agrárhitelezéssel foglalkozzanak? Inkább versenyezzenek, és tegyenek le egyre jobb termékeket az asztalra.
Mi magunk is törekszünk arra, hogy a bankokkal együttműködve olyan pénzügyi termékeket dolgozzunk ki, amelyek a tagság számára értékelhető pozíciójavulást eredményeznek. Ez a bankszektornak egyben bővülő piaci lehetőségeket jelent. Megemlítendő a biztosítási piac is, mivel a kamarában egy biztosítási alkusz cég megalapításáról döntöttünk.
Jelenleg a pénzügyi szolgáltatók közül az OTP-vel van megállapodásunk, de többekkel tárgyalunk, hiszen az OTP-nek sem adtunk kizárólagosságot. Annak örülnék leginkább, ha minden bank komolyan gondolkodna az agrárfinanszírozás lehetőségein. Való igaz, hogy a takarékszövetkezeteknek van egy történelmileg jól beágyazott szerepe a magyar vidéken, igaz, ugyanez megvan az OTP-nek is, sőt az elmúlt időszakban néhány kereskedelmi bank is másoknál aktívabbnak mutatkozott ezen a téren. Őket inkább ösztönözném arra, hogy növeljék az agrárportfóliójukat. Hogy a kormányzat milyen célokat fogalmazott meg ez ügyben, arról nem tisztem nyilatkozni.

– Folytatódik, sőt szélesedik a Növekedési Hitel­program. Vannak-e előnyt élvező ágazatok, célprogramok a mezőgazdaságban?

– A Növekedési Hitelprogram a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik. A programnak van egy konzultatív háttércsapata, amelyben sok más intézmény, bank mellett mi, a kamara is benne vagyunk. Némi eredményt sikerült is itt elérnünk. Mi kezdeményeztük például, hogy az őstermelők is lehetőséghez jussanak a rendszerben. Amennyire ismerem a helyzetet, forrás van, tehát a bankok szívesen állnak rendelkezésre. Akiknek amúgy is szándékában állt gazdaságot fejleszteni, bővíteni, infrastruktúrát javítani, azok eddig többnyire forráshoz is jutottak. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar eddig messze a gazdasági súlyát felülreprezentálva vett részt a Növekedési Hitelprogramban. Az agrárgazdaság nyilván egy klasszikusan tőkeigényes ágazat, tehát ha van olcsó tőke, azonnal megmozdul, van beruházás, van fejlesztés. Ez pedig egy nagyon olcsó, a korábbi éveket nézve semmivel össze nem hasonlítható hitel.

– Melyek jelenleg a NAK előtt álló legközelebbi, aktuális feladatok?

– A legaktuálisabb feladatunk, hogy május elsejétől ideiglenesen a NAK területi szervei látják el a helyi földbizottsági feladatokat. A földforgalmi törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy ha a földbizottság nem alakul meg vagy működésképtelenné válik, akkor a szerepét az illetékes kamarai szerv látja el. Erre mi kidolgoztunk egy nagyon szigorú eljárásrendet, minden részletkérdést leszabályozva, hogy nyilvános üléseken, nyílt szavazással, teljesen transzparens, átlátható módon tudjuk ezt feladatot ellátni. A megyei elnökségek vannak döntéshozó pozícióban, ugyanakkor az eljárásrend szerint kötelesek megkérdezni a települési agrárgazdasági bizottságokat. Amennyiben ilyen nincs, akkor a járási agrárgazdasági bizottságokat. Minél közelebb szeretnénk helyezni a valós élethelyzethez a véleményezés jogát. Célunk, hogy közmegelégedéssel tudjuk ezt a feladatot ellátni.

Ideiglenesen a Kamara látja el a helyi földbizottsági feladatokat

A 2013. évi CCXII. törvény 103. §-a szerint, ha a településen 2014. május 1-jéig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem kerül sor, vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) a föld fekvése szerinti területi szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából, és a helyi földbizottság feladatait a NAK látja el. A törvényi felhatalmazás és a NAK Alapszabálya alapján a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara (NAK) a föld fekvése szerint illetékes megyei elnöksége véleményezi a termőföld adásvételi szerződéseket.
A Kamara által kialakított eljárásrend szerint a megyei elnökség a döntését megelőzően kikéri az adott Települési Agrárgazdasági Bizott­ság (TAB) vezetőségének ajánlását. Azokon a településeken, ahol még nem alakultak meg a TAB-ok, a véleményezési feladatokat a Járási Agrárgazdasági Bizottságok látják el. A megyei elnökség nyilvános ülésen alakítja ki állásfoglalását, ennek időpontját a helyben szokásos módon kell közzétenni.
A megyei elnökség állásfoglalását a jelenlévő tagjai közül a szavazásra jogosultak egyszerű szótöbbségével alakítja ki; szavazategyenlőség esetén a megyei elnök szava dönt. Az ülésen csak azok jogosultak szavazni, akik megfelelnek a pártatlansági feltételeknek.
A kamarai eljárásért külön díjat nem kell fizetni.

Ajánlott kiadványokDr.Takátsy Tibor:
Elektronika, mérés, mérnöki pontosságDr. Csapó János:
A gabonák, zöldségek és gyümölcsök, valamint zsírok és olajok hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás III.

Ez is érdekelhetiAgrárkamara: kibővített kedvezmények az idei tagdíjbevallási időszakban Kicsit másabb pályázati struktúrára kell majd felkészülniFHB-NAK együttműködés