István
Kihasználatlanok a hatékonyságnövelési lehetőségek
Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: MTI, 2017/07/24
Címkék: farmmenedzsment, termőföldhasználat, hatékonyságnövelés, precíziós gazdálkodás, gépesítés, vállalatirányítás
Kevés lehetőséget használnak ki az agrárvállalkozások hatékonyságuk növelésére, leginkább a költségek csökkentését és a termelés bővítését választják, kevés figyelmet kap ugyanakkor a munkaerő-fejlesztés vagy a jövőt jelentő precíziós gazdálkodás a K&H Bank legfrissebb felmérése szerint.
A vállalatok közel fele (47 százaléka) használ hatékonyságnövelő eszközt, megválasztásuk azonban nem minden esetben jelent jó irányt, hiszen a hatékonyságnövelés kulcsa nem kizárólag a kiadások lefaragásában és az erőteljesebb termelésben rejlik – hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárüzletág-fejlesztési főosztályának vezetője. Legalább ilyen fontosnak nevezte a technológiafejlesztést, a humánerőforrás tudásszintjének növelését és a mérethatékonyságot is.
– Az ilyen jellegű beruházásokat azért is nevezte sürgetőnek, mert a következő, 2020-ban kezdődő uniós ciklusban már az eddigieknél jóval kevesebb forrás áll majd az agrárium rendelkezésére, így a következő 2-3 évben meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy uniós támogatás nélkül is életképesek legyenek a magyar gazdák. Ennek érdekében az erőforrásokkal hatékonyabban kell gazdálkodniuk a cégeknek – hangsúlyozta.
A hatékonyságnövelő eszközök közül a megkérdezettek 19 százaléka a költségcsökkentést, 12 százalék a termelés növelését, 12 százalék a kapacitásbővítést jelölte meg. Viszonylag kevés cég él a folyamatoptimalizálással és vállalatirányítási és kontrolling eszközök bevezetésével (7 és 5-5 százalék), miként a képzéssel is (7 százalék). Elenyésző azok száma, akik a precíziós gazdálkodást (2 százalék) a gépesítést (1 százalék) jelölték meg, és szinte senki sem említette a genetikai állomány javítását.
A következő három évben a mezőgazdasági cégek mintegy harmada tervez hatékonyságnövelő beruházást. A tervezett beruházások esetében is a leggyakoribb cél a termelés bővítése (36 százalék) és a költségcsökkentés (34 százalék), de számos válaszadó említette a piaci reakciókészség és a fogyasztói elvárásokhoz igazodás (30-30 százalék) javítását a tervezett beruházással szembeni elvárásként.
Ajánlott kiadványok
Herdovics Mihály – Komka Gyula – Tóth László:
A sertéstartás és -takarmányozás gépesítése
Dr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjai
Takácsné György Katalin:
A precíziós növénytermelés közgazdasági összefüggései
Orlovits Zsolt (szerkesztő):
A termőföldforgalom és -használat jogi szabályozása, Adásvétel - haszonbérlet - öröklés
Ez is érdekelheti
Minden, amit a haszonbérről tudni kell
Megjelent a mezőgazdaság precíziós fejlesztéseit támogató pályázati felhívás
Petíció indul a magyar vidék erejének kifejezéséért
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltakA szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza