Ilona
42 milliárd forint sorsáról határoztak az élelmiszeripari pályázatban
Kategória: Élelmiszeripar | 2017/07/25
Címkék: élelmiszeripar, pályázat
A Miniszterelnökség a napokban döntött az élelmiszeripari pályázatra érkezett támogatási igényekről. Örülhetnek a tejtermelők is, a szerkezetátalakítási program 55 milliárd forintos keretéből minden érintettnek jut támogatás.
Az irányító hatósági feladatokat ellátó államtitkárság a napokban mintegy 42 milliárd forint értékben hozott támogató döntést a programon belül. Az érintettek az elmúlt napokban az ügyfélkapun keresztül kapták meg az erről szóló értesítéseket, illetve ott láthatják, hogy elfogadott-e a pályázatuk.
Az első szakasz tapasztalatai azt mutatják, hogy bár nagy számban próbáltak meg forráshoz jutni a vállalkozások, a jó pályázatok száma kevés.
A legtöbb kérelmet az energiahatékonysági kritériumok nem teljesítése miatt utasította el a hatóság.
A felhívás további szakaszainak értékelésén folyamatosan dolgoznak a szakemberek, napokon belül azokat a nyerteseket is értesíteni fogják, akik később nyújtották be a kérelmüket.
A tejágazat szerkezetátalakítását támogató pályázat nyerteseit szintén a napokban értesítik. Itt szinte minden kérelmet támogatni tudtak, így összesen 55 milliárd forint többletforrást kapnak a tejtermelők. Az irányító hatóság az elmúlt napokban hozzávetőlegesen húszmilliárd forintnyi településképes pályázatról is döntött, nemrég pedig az agrár-környezetgazdálkodási program második ütemében is eredményt hirdettek.
A nyertesek között mintegy 68 milliárd forintot oszt szét a Miniszterelnökség. A napokban meghozott támogatói döntésekkel együtt a 2020-ig tartó ciklusban a kötelezettségvállalás értéke – az előző időszakból áthozott összeggel együtt – 665 milliárd forintra emelkedett. A következő hetekben sorra jelennek meg a pályázati döntések. Július végén minden bizonnyal a végére ér az ültetvénytelepítést célzó felhívás és az üvegházak, fóliasátrak építését célzó kiírás értékelése. Ahogyan még ebben a hónapban végeznek a gombaházak kialakítását segítő pályázattal is. Ezt követik majd az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázatok, amelyek esetében a gazdák augusztusban kaphatják kézhez a támogatói döntést.
Ajánlott kiadványok
Dr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknak
Dr. Magda Sándor - Dr. Marselek Sándor:
Élelmiszeripar
Husti István:
Projektmenedzsment a mezőgazdaságban
Dr. Takács József:
A mezőgazdaság és élelmiszeripar üzemi szerkezete
Ez is érdekelheti
Az agrárminisztérium április 20-án hirdeti meg az új ültetvénytelepítési pályázatot
Az erdészeti csemetekertek júliusig még pályázhatnak gépbeszerzésre
2021-től új, nagy keretű vállalkozásfejlesztési pályázatok indulnak
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működikLévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza