2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Új nádgazdálkodást vezetnek be a Balatonnál

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2017/07/27
Címkék: nádgazdálkodás

A napokban elkészült az új balatoni nádminősítési térkép, amely várhatóan ősztől válik hatályossá, év végéig pedig megszületik az első balatoni nádgazdálkodási terv.

Az új nádminősítési térkép másfél évnyi munkával, légi felvételek és terepbejárás alapján készült el. A nyár végén lesz még egyeztetés a tóparti önkormányzatokkal, amelyen még várható némi pontosítás, majd ezt követően lép hatályba, és válik a hatósági engedélyek alapdokumentumává az új térkép – mondta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. Hozzátettel az új térkép hatályba lépéséig a 2012-es nádminősítési térkép alapján adják ki a hatóságok a kikötő, partvédőmű, strand és egyéb, nádast érintő beruházásokhoz, illetve nádvágásokhoz az engedélyeket.

Az első-, másod-, és harmadosztályú nádasok védelem alatt állnak, nem vághatók ki, míg a negyed- és ötödosztályú nádasok kivágása a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság bevonásával végzett egyedi vizsgálat után engedélyezhető.

A vízügyi szakember kiemelte, a mintegy 600 négyzetkilométernyi Balaton 235 kilométeres partvonalán 12 négyzetkilométernyi nádterület található, amelynek jelentősége sokszorosan meghaladja területi arányát. A tó megőrzéséért, védelméért szükségessé vált a hosszú távú okszerű nádgazdálkodás kidolgozása, hiszen a nád biológiai, ökológiai szempontból nélkülözhetetlen. Fontos szerepe van a tavi anyagforgalomban, energiaáramlásban és vízminőség-védelemben is.

A nádgazdálkodás kidolgozása azért is szükségessé vált, mert a balatoni nádasok ma már nem tudnak maguktól megújulni, mivel a szabályozottá vált vízszint miatt nincs olyan jelentős vízszintingadozás és hullámtevékenység, ami a bomló szerves anyagot, törmeléket ki tudná öblíteni a nádasok belsejéből. Emiatt rothadás jellemezheti, ami számos élőlény pusztulását okozhatja, a bűzös iszap keletkezése mellett.

A nádgazdálkodási terv 20-25 évre készül. Fontos eleme az aratás, amit háromévente célszerű elvégezni egy-egy területen. Csonki István szerint várhatóan még idén megszületik az első hosszú távú nádgazdálkodási terv, és a téli nádaratást már ez alapján fogják elvégezni. A szakember arról is beszámolt, hogy az elmúlt években nem sikerült elvégezni a kívánatos nagyságrendben a balatoni nádaratást. A nádas egyharmadát természetvédelmi célokból érintetlenül hagyják, a többit vágásforgó rendszerben lenne célszerű aratni úgy, hogy háromévente minden nádasra sor kerüljön. Az évente levágandó terület körülbelül 270 hektár lenne, amelynek az elmúlt években a fele sem teljesült technikai vagy anyagi okokból.

A nehézségeket egyfelől az jelenti, ha nem fagy be eléggé a Balaton, és nem tudnak aratógépekkel a jégre menni, másfelől az elmúlt években egyre csökkent a haszonnád iránti kereslet, mára szinte teljesen megszűnt, így már bevételt nem, csak kiadást jelent a nádvágó géppel nem rendelkező vízügynek a munka elvégeztetése. A célra rendelkezésre álló keret kicsi, idén 3 millió forint volt, amiből hektáronként 60 ezer forintot fizetett az aratást elvégző vállalkozóknak.

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza