2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Engedélyezési eljárás szennyvíziszap és -komposzt felhasználáshoz

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: NAK, 2017/07/31
Címkék: szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, trágyázás, termőföld

Magyarországon csak engedéllyel rendelkezve lehet szennyvizet és szennyvíziszapot mezőgazdasági területen felhasználni. Az engedély legfeljebb 5 évig érvényes, amely meghosszabbítható.

kép forrása: szennyviziszapkezelese.hu

A felhasználási engedélyt a szennyvíztisztító mű üzemeltetője, a komposztáló telep üzemeltetője vagy a földhasználó kérelmezheti a terület fekvése szerint illetékes talajvédelmi hatóságnál, amelyek a megyei kormányhivatalok járási hivatalához tartoznak.

A kérelemhez talajvédelmi tervet kell mellékelni, melynek tartalmaznia kell a terület talajának (pH, humusztartalom, összes karbonát tartalom, összes vízben oldható sótartalom, arany-féle kötöttség, mechanikai összetétel, térfogattömeg, kicserélhető kationok, toxikus elem tartalom, felvehető tápanyagtartalom) és talajvizének vizsgálati eredményeit. A talaj és talajvízben vizsgálandó paramétereket az 50/2001. kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Emellett, a rendelet 2. számú melléklete szerint, a szennyvíziszap. illetve a szennyvíziszap-komposzt összetételét is meg kell vizsgálni. Ezek a vizsgálati eredmények, vagyis a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a szennyvíziszap összetétele, tápanyagtartalma és a termeszteni kívánt növény tápanyagigénye szabja meg az adott területre kijuttatandó mennyiséget. Továbbá csatolni kell a földhasználó és tulajdonos hozzájárulását is, amennyiben a kérelmező nem a kihelyezéssel érintett terület földhasználója vagy tulajdonosa.

Az engedély legfeljebb 5 évig érvényes, amely meghosszabbítható. Az engedélyes, a mezőgazdasági területre történő kijuttatás előtt legalább két munkanappal köteles értesíteni a talajvédelmi hatóságot a hektáronként kijuttatandó mennyiségről, a kijuttatás helyéről és időpontjáról. Az engedélyhez szükséges részletes tájékoztató és a letölthető formanyomtatvány ezen a linken érhető el.

Ajánlott kiadványokDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Szabó István:
Talajművelés és trágyázás
Dr. Kocsis István:
Komposztálás
Orlovits Zsolt (szerkesztő):
A termőföldforgalom és -használat jogi szabályozása, Adásvétel - haszonbérlet - öröklés

Ez is érdekelhetiKözel 1400 hektár állami föld kerülhet a szociális földprogrambaMegjelent a Zöldtrágyázás című kézikönyvA minimális talajborítást fenn kell tartani

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza