2026. 04. 03., péntek
Buda, Richárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A magyar tojásszektor profitálhat a botrányból

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: MTI, 2017/08/14
Címkék: tojás, tojástermelés

Folyamatosan ellenőrzi a NÉBIH az országba érkező tojásszállítmányokat, és eddig fertőzött tételek nem kerülhettek Magyarországra. A botrány hatására árbeli változások nem várhatók.

Bár a szennyezett tojások darabszáma önmagában nagy, ám az európai termeléshez képest kis volumene nem éri el azt a szintet, hogy az árban változást okozzon, azonban a piaci folyamatokat befolyásolhatja – mondta Nagy Attila, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának igazgatóhelyettese az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Az igazgatóhelyettes szerint a magyar tojásszektor a botrányból profitálhat. Mint mondta, a botrány kezdete óta a NÉBIH azt javasolja, hogy a vásárlók magyar tojást fogyasszanak, amelyek a mostani ismeretek szerint biztonságosak. Hangsúlyozta, hogy a fertőzött tételek nem kerülhettek Magyarországra, és nem szennyezhették a magyar tojást. Ugyanakkor folyamatosan ellenőrzik az országba érkező tojásszállítmányokat, a nyugati országokban érintett tojásokat pedig helyben megsemmisítik.

A múlt hét péntekig 15 uniós és két EU-n kívüli ország jelezte, hogy rovarirtószerrel szennyezett tojásokat találtak: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia, valamint Kína és Svájc. A Fipronil rovarirtószert az állatgyógyászatban használják emberi fogyasztásra nem használt állatoknál (kutyák, macskák) vérszívó paraziták irtására. A szert egyelőre nem tudni milyen okból keverték be a hollandiai tojástelepeken használt fertőtlenítő szerbe.

Ajánlott kiadványokVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás
Pupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelés

Ez is érdekelhetiMezőhéki a szennyezett tojásTovábbra is lejtmenetben a termelői árakAz étkezési tojások árjelölése

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Válságjelekkel indult az év a tejpiacon
Már tavaly év végén tejválságról beszéltek az agráriumban, és a helyzet az év elején, az új szerződések kötésekor sem lett jobb. Az agrártárca támogatásokkal, pályázatokkal próbálja stabilizálni a helyzetet, de a tejtermelőknek még hosszú hónapokon keresztül szembe kell nézniük azzal, hogy önköltség alatti áron lesznek kénytelenek értékesíteni a nyerstejet. A piaci nyomást a tejfelesleg és a kínai vámok gerjesztik.
Globális megoldásokat kínálnak a gazdaságok és élelmiszerek biológiai biztonságának elérésére
Magyarország élelmiszer-biztonsága magas szinten áll, köszönhetően a szigorú uniós és nemzeti szabályozásoknak, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) aktív ellenőrzésének. Az ország elismerten szigorú élelmiszer-biztonsági előírásokat alkalmaz, amelyek kiterjednek a termőföldtől az asztalig való nyomon követésre, a GMO-mentes termelésre és a rendszeres laborvizsgálatokra. A 2025-ös jogszabály-módosítások tovább erősítették a fogyasztóvédelmet és a hatósági ellenőrzéseket. A Kersia Hungária Kft. az élelmiszer-biztonság nem könnyű területén sok ágú, kiemelkedő tevékenységet folytat.
Bor: élvezet és egészség
Bort iszik a magyar, nem pediglen vizet – tartja mondás. Őseink itták is csutorából a Dunántúlon, miskakancsóból az Alföldön, csikóbőrös kulacsból Debrecenben. Csokonai Vitéz Mihály még tréfás szerelemdalt is írt a csikóbőrös kulacsról: „Drága kincsem, galambocskám, csikóbőrös kulacsocskám”.
Eredményes évet zár a DélKerTÉSZ
A 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ jó szezont zárt: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami éves szinten 700 tonna növekedést mutat. Az árbevétel 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot. Nagypéter Sándor elnökkel évértékelő beszélgetésünkben kitértünk a versenyképesség növelésére, a fordított áfa kérdéskörére, a munkaerőhelyzetre és a jövő évi tervekre is.
A betiltott műhús
Nincs akkora képzelő erőm, hogy a Márton-napi libasült helyett műhúst falatozzak egy pohár friss bor mellett – foglalja össze barátom a kétkedését, amikor a jövendő gasztrokultúráról beszélgetünk. Közvetlen veszély nincs is arra, hogy a mesterséges húsok sorakozzanak a boltok polcain. Kiváltképpen most, amikor már törvény tiltja Magyarországon a szintetikus műhúsok gyártását és forgalmazását.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza