Össze kell fogni európai szinten is

Kategória: Kamara | Szerző: FJ, 2017/08/02

Jakab István,
a MAGOSZ elnöke

– Az őszi kamarai választásokon a MAGOSZ meghatározó szerepbe kerülhet, miután 17 agrárszervezettel tudtak megállapodni a jelöltállításról, miközben a MOSZ információink szerint eggyel sem. Ez lehetőség és felelősség is egyszerre…

– Meghatározó szerep helyett én sokkal inkább szolgálatnak nevezném, mégpedig illő alázattal az emberek felé. Közel öt év van a jelenlegi kamara mögött. A 17 szervezet közül 11 eddig is partner volt, és meg is kívánta tartani a partnerséget. Sőt, két új szervezet is jelentkezett, akikkel ugyanilyen értelmű megállapodást kötöttünk, tehát valójában 19 szervezetről van szó. Mindez nem más szervezetek, és nem a MOSZ ellenében történt, hiszen mi korábban is indultunk, most is indulunk, és örömmel képviseljük a MOSZ tagságát is. Soha nem akartunk megosztók lenni, és nem is voltunk azok, a MOSZ tagsága különböző szinteken jelen van a megyei kamarákban, és az országos vezetőségben is. Például a felügyelőbizottság egyik tagja a MOSZ egyik tagszervezetének vezetője. Azt vállaltuk, hogy az agrár-élelmiszergazdaság és a vidékfejlesztés területén dolgozókat képviseljük, az ő együttműködésüket segítjük és egy olyan rendszert alakítunk ki, amely képes a mindenkori kormányzattal érdemi, korrekt szakmai párbeszédre, a stratégiai döntésekkel kapcsolatban korrekt szakmai álláspont kialakítására.
Úgy érzem, hogy ez eddig teljesült, ennek elismerése is a 19 szervezet együttműködése.

– Hogyan folytatódik majd a MAGOSZ és Kamara, a tagság számára eddig is sikeres együttműködése?

– Az elnökségem alatt eddig is arra törekedtem, ma is arra törekszem és a jövőben is, hogy az érdekképviselet mindenkor a tagjai érdekében dolgozzon. Nem generálunk álvitákat, nem folytatunk politikai hecckampányokat, hanem korrekt szakmai együttműködésre törekszünk. Természetes, hogy egy gazda-érdekképviseletnek mások a lehetőségei, mint egy közel 400 ezer tagot számláló agrárkamarának, ahol a törvény erejénél fogva kötelező a tagság, ugyanakkor a szolgáltatás is magas színvonalon, rendszerszinten biztosított, a tudás- és információs bázis és annak közvetítése a tanácsadó rendszeren keresztül professzionális. Ráadásul a kamara már az indulásnál úgy építkezett, hogy közben már élesben szolgáltatnia kellett. Úgy vélem, a Kamara és a kamarai vezetés bizonyított. Igazolja ezt a kormányzattal való együttműködése, igazolja a 650 falugazdász működése is. Ennek a tevékenységnek az eredményességét bizonyítja az is, hogy egy teljesen új uniós támogatási rendszerre úgy tudtunk átállni, hogy a gazdákat nem érte veszteség, miközben a különböző ágazatoknál nehézségek voltak. Hiszen emlékszünk a tejágazat, a sertéságazat uniós szintű mélypontjaira, amelyekben a kamara mégis minden esetben megoldási javaslatokkal tudott előállni. Természetesen mindig a MAGOSZ-szal együttműködésben, hiszen nem titok, hogy a különböző jogszabály-módosításokra a javaslatot mindig a kamara és a MAGOSZ elnöke közösen nyújtotta be.

– Véleménye szerint melyek most az agrárium légégetőbb szakmai kérdései, és ezeket a kamara, mint köztestület, hogyan lesz képes kezelni?

– A feszültség a bennünket érő különböző hatásokból keletkezik. Ha a természeti adottságainkat vizsgáljuk, a klímaváltozás különböző hatásait nem lehet elvitatni. Mint ahogy azt sem, hogy hatalmas nemzetközi versenyben kell helytállnunk. Nagyon erős negatív hatással van a magyar agrár-élelmiszergazdaságra az orosz embargó is. Nemcsak azáltal, hogy Oroszországba csak meghatározott termékeket tudunk exportálni, hanem azáltal is, hogy mivel a schengeni övezethez tartozunk, az az árufelesleg, ami bent reked az uniós tagországokban, az Magyarország piacait is akadálytalanul elárasztja. Ha ezekből indulunk ki, és azt vizsgáljuk, hogy a lehetőségeinket, az erőforrásainkat hány százalékban használjuk ki, sajnos azt kell látnunk, hogy 50 százalék alatt vagyunk.
A nehézségeink közül nem lehet megkerülni a vízgazdálkodás kérdését, ezt teljesen új alapokra kell helyeznünk. Ennek érdekében tárcaközi bizottság létrehozását kezdeményeztük, ami ma is működik. A vízgazdálkodási stratégia kialakítása és elfogadtatása során is korrekt szakmai javaslatokat tettünk. Ugyanakkor nem elégséges, amit eddig elértünk ezen a területen: a továbbiakban is csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, lényegesen egyszerűbb eljárási rendet kell bevezetni. A felszíni vizek megtartása és hasznosítása pedig komoly forrásokat igényel, legyen szó akár EU-s, akár nemzeti forrásokról, mivel bizonyos érzékeny vízbázisokból nem lehetséges az öntözési célú vízhasznosítás, legalábbis uniós támogatással. Fontos, hogy a gazda tudja, milyen feltételek mellett tud öntözési beruházásokat megvalósítani. Itt egy sokkal komolyabb együttműködésre van szükség a hatóságok emberei, a kamara szakértői és az igénybe vevő gazdák között.

– Az elmúlt időszakban viszonylag sok panaszt lehetett hallani, hogy lassú a támogatások kifizetése… Da vajon lesz-e egyáltalán kifizetendő támogatás 2020 után?

– Ami a kérdés első felét illeti, el kellett dönteni, hogy vajon már a mostani fejlesztésekhez szükséges pályázatok benyújtása és értékelése is egy új struktúrában történjen, vagy cipeljük magunkkal a régi, rosszul működő rendszert. A kérdés költői, mivel a változás megtörtént. Az átállás okozhat nehézségeket, viszont mindenki érzékelhette, hogy a jogcímrendeletek, az eljárásrendek változásával egyszerűbb, rugalmasabb lett a rendszer, van hiánypótlásra lehetőség. Most azon dolgozunk, hogy a területalapú támogatásnál, ha valakinek az a problémája, hogy rájelöltek a területére, akkor legyen meg az elhatárolás, és csak az érintett területre járó támogatást tartsák vissza. Arról is sokan szeretnek elfeledkezni, hogy legelőször az Európai Unió késett a jogszabályok megalkotásával, ezt követően lehetett csak a nemzeti jogszabályokat megalkotni, és ennek alapján lehetett legvégül a pályázatokat kiírni. Ha mindez nem így alakul, most máshol tartanánk. De a jó hír az, hogy gyakorlatilag mostanra már minden pályázat kiírásra került, a pályázatok többségének elbírálása megtörtént, és most végre jöhet az eredményhirdetés. Ami nehézséget okoz – és ezt mi is tudjuk –, hogy a beruházások kivitelezéshez szükséges kapacitás, munkaerő nem mindenhol lesz elégséges. Ez igazán valós probléma, és nagyon alaposan végig kell gondolni, hogy ezt a helyzetet miként lehet, akár a közmunkások bevonásával is kezelni.
Meggyőződésem, hogy 2020 után is lesznek támogatások, de ezért rendkívül sokat kell tenni mind itthon, mind Brüsszelben, ugyanis komoly veszély fenyeget bennünket. Az eddig megjelent vitaanyagokból ugyanis kitűnik, hogy elsősorban a migránsok ellátására és a közös haderő felállítására kívánják a forrásainkat felhasználni, nem pedig arra, hogy a gazdálkodók versenyképesek legyenek. Svédországban a vidékfejlesztési források egy részét átcsoportosították a migránsok ellátására. Az elmúlt időszakban több mint 20 százalékkal csökkent az európai uniós gazdák – beleértve a régi tagállamokat is – jövedelme. Mi tehát abban vagyunk érdekeltek, hogy a közös agrárpolitika fennmaradjon, annak ellenére, hogy a brexittel most már reálisan számolni kell, és hogy néhány új, főleg balkáni tagállam belépésével a tortát még tovább kell szeletelni. Ezek figyelembevételével is az a véleményünk – amiért most a régi tagállamok nem igazán lelkesednek –, hogy a forrásokat nem szabad csökkenteni. Ezzel szemben viszont ma a legtöbb változat erről szól. Különösen nagy veszély, hogy a támogatásokat renacionalizálni akarják, azaz lehetővé akarják tenni, hogy a támogatások nagyobbik részét nemzeti forrásból fizessék ki. Ez a gazdag országoknak nyilván kedvez, viszont a kelet-európai országokat rendkívül hátrányosan érintené. Mindezek miatt tehát érdemi szakmai egyeztetésekre van szükség, úgy az Európai Parlamentben, mint az Európai Tanácsban, de különösen a COPA-COGECA-ban. Ennek tagja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, sőt alelnököt is adunk, így a szervezeten keresztül meghatározóan kívánjuk befolyásolni az uniós agrárpolitika alakulását.

ELLENŐRIZHETŐ A VÁLASZTÁSI JOGOSULTSÁG A NAK PORTÁLJÁN

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) portálján elérhető a 2017. június 30-i kamarai tagjegyzék alapján összeállított, kereshető választási tagjegyzék, amellyel a kamara tagjai ellenőrizhetik, hogy jogosultak-e választóként részt venni a 2017. november 3-i megyei küldöttválasztásokon.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) küldöttgyűlése 2017. november 3-ára tűzte ki a megyei küldöttválasztások időpontját. A voksoláson a hatályos, de nem érvényesített őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelőkön kívül valamennyi kamarai tag jogosult leadni szavazatát a jelölő szervezetek által felállított, a megyei kamarai küldöttgyűlési küldöttjelöltek nevét tartalmazó listákra. Ennek megfelelően a választásra jogosultak száma jelenleg mintegy 350 ezerre tehető.
A NAK a 2017. június 30-i kamarai tagjegyzék alapján összeállította a választási tagjegyzéket, amely kereshető formában elérhető a köztestület portálján (www.nak.hu). A választási jogosultság ellenőrzésére a kamarai azonosító megadásával van lehetőség, amelyre az ellenőrző felület „Választásra jogosult” vagy „Választásra nem jogosult” visszajelzést ad.
Abban az esetben, ha a kamara tagja nem ért egyet a választási jogosultság-ellenőrző felület által adott visszajelzésben feltüntetett státuszával, úgy észrevételét 2017. augusztus 31-ig jelezheti postai úton (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, 1519 Budapest, Pf.: 285.) vagy a kamaraivalasztas@nak.hu e-mail címre küldött elektronikus levélben. Ugyancsak augusztus végéig van lehetőség arra, hogy a NAK tagjai tagsági viszonyuk keletkezésére vagy megszűnésére figyelemmel kérvényezzék a választási tagjegyzékbe történő felvételüket, illetve az onnan való törlésüket. Az ehhez szükséges dokumentumokat, nyilatkozatokat szintén az előbb megjelölt címek valamelyikére szükséges elküldeni. Kérjük, hogy postai levélnél a borítékon, elektronikus levélnél pedig a tárgyban tüntessék fel, hogy „Kamarai választás 2017”.
A választási tagjegyzékbe való felvételről, illetve az onnan való törlésről vitás esetekben az Országos Kamarai Választási Bizottság határoz, melyről az érintettet írásban tájékoztatja.
A végleges választási tagjegyzéket a Kamara központi ügyintéző szervezete a 2017. augusztus 31-ig benyújtott kérelmek elbírálását figyelembe véve 2017. szeptember 15-ig állítja össze.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai