Főszerepben a határidős ügyletek

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: VT, 2014/05/10
Címkék: szállítási szerződés, vis maior, kárenyhítés, gabonatermesztés, aszály

Az elfogadott törvénymódosítás igazából néhány egyszerű, de nagyon jelentős szabályváltozást tartalmaz.

Eszerint mezőgazdasági termelővel mint eladóval az általa használt mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági termény szolgáltatására annak betakarítása előtt csak а Polgári törvénykönyvről szóló 2013 . évi V. törvény (а továbbiakban: Ptk.) 6:232. §-a szerinti, а saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés, valamint а Ptk. 6:233. §-a szerinti, а vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés köthető.

A mezőgazdasági termelővel mint eladóval saját termelésű mezőgazdasági termény szolgáltatására annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell:

а) az eladó nyilatkozatát arról, hogy а szerződés teljesítését szolgáló mezőgazdasági terményt mezőgazdasági termelőként saját nevében és saját kockázatára termeli;
b) egyedi azonosításra alkalmas módon azon mezőgazdasági földterületek megjelölését, amelyen megtermelt terménnyel az eladó а szerződésben foglaltakat teljesíti;
c) rögzített mennyiség szolgáltatására vállalt kötelezettség esetén az eladó nyilatkozatát а b) pont szerinti területeken hektáronként megtermelhető szokásos terménymennyiségről;
d) а szerződés teljesítését akadályozó ellenőrzési körön kívül eső ok vevő részére történő bejelentésének és igazolásának részletes feltételeit;
e) а minőség meghatározásának módját; valamint
f) а teljesítési és а minőségi vita rendezésének rendjét.

А mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül а szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény szolgáltatási kötelezettsége alól, ha:

• a jogszerűen nyilvántartott és rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény а mezőgazdasági termelő ellenőrzésén kívüli ok miatt nem termett meg, amiről а másik szerződő felet még а termény betakarítása előtt értesítette; és
• а mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés b) pontja szerinti területen ellenőrzési körén kívül eső mezőgazdasági káresemény bekövetkezését а mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolta.

Más szempontok

A felvásárlási-feldolgozói szakma előbb vegyesen fogadta az előterjesztést, majd lényegében elismerték a törvénymódosítás jogosságát. Pótsa Zsófia a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége főtitkára a határidős gabonaügyletek ügyét a termelőkétől – természetesen – kissé eltérő, más szempontok alapján közelítette meg egy előadásában, hangsúlyozva a biztonságos árutőzsde jelentőségét is. A szervezet álláspontja szerint a termelő bebiztosítja az eladási árat még a betakarítás előtt, de csak akkor jár el felelősségteljesen, ha várható termésének csupán egy bizonyos százalékára köt határidős szerződést, ezzel is csökkentve kockázatát.

A vevőnek egy lehetőség a határidős ügylet, ami által folyamatosan a világpiacon lehet, szerződéseket köthet, előre megszervezheti a logisztikát, de ha nem akar túl nagy kockázatot vállalni, a lehető legrövidebb időn belül tovább is köti az árut.
A feldolgozóipar beszállítója Európában csak olyan ügyfél lehet tartósan, aki hajlandó határidős ügyletek bonyolítására. A feldolgozóipar fedezeti ügyletek nélkül nem működtethető ilyen hektikusan változó alapanyag árak mellett.

A határidős ügylet létrejöhet:

• közvetlenül eladó és vevő között;
• vevő/eladó és tőzsde között. Az eladó/vevő nem egymással, hanem az elszámolóházzal áll szemben.

Hasonlóságok a tőzsdei ügyletekhez képest:

• a felek megállapodnak az árról, a mennyiségről, a minőségről és a teljesítés időpontjáról.

Különbségek a tőzsdei ügyletekhez képest:

• a tőzsde teljes biztonságot jelent, nincs partnerkockázat, költséggel jár;
• a közvetlen eladó és vevő között létrejött ügylet a vevőnek többlet kockázatot jelent, a kereskedői kockázaton túl termelői kockázat is vállal.

Inkább tárgyalni!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az üggyel kapcsolatban kiadott közleménye szerint tavaly a gabonapiac valamennyi szereplőjét hátrányosan érintette, hogy a jogi szabályozás hiányosságaiból adódóan elmaradtak a határidős szerződések. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv, illetve a Szakmaközi Szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény legutóbbi módosítása (2013. évi CCXLVI. Tv.) azonban érdemi változásokat eredményez majd a mezőgazdasági termények határidős teljesítését megalapozó szerződéses rendszeren.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a termelők és a felvásárlók egyaránt tagjai. A kamara ezért egyeztetéseket kezdeményezett az érintett piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy kidolgozhasson egy mindkét fél számára elfogadható útmutatót a határidős szerződések tartalmát illetően.

A NAK a honlapján közétett állásfoglalásában konkrét javaslatokat tesz arra, hogy mit tartalmazzanak és mire térjenek ki az adásvételi szerződések jogszabályban meghatározott kötelező elemei, például a szokásos terménymennyiség, a minőség vagy az ár meghatározására vonatkozó részek.

Ezek közül kiemelt fontosságú, hogy a NAK a szerződő felek közötti vitás kérdések tárgyalásos rendezését tartja elsődlegesnek. Erre való tekintettel azt ajánlja, hogy a felek a szerződésben a jogvitát megelőzően vállaljanak kötelezettséget az előzetes egyeztetésre. Amennyiben ez nem vezet sikerre, a szerződésben javasolható, hogy kössék ki a NAK mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörét. Ez a vitarendezési megoldás alkalmas a jogvitának a szerződő felek kölcsönösen méltányolható érdekei figyelembevétele melletti rendezésére.
A NAK által kidolgozott útmutató legfőbb célja, hogy a szerződéseket az üzleti etika és az üzleti szokások megtartása mellett kössék meg, illetve teljesítsék a termelők és a feldolgozók.

Szigorodtak a szabályok

Ám a folyamatban bőséggel akadhatnak nehezen rendezhető jogi kérdések is. Dr. Mikó Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Választottbíróságának elnöke az új szabályozással kapcsolatos konferencián kijelentette: Végül egy kompromisszumos törvényt sikerült kialakítani. Ebben fent maradhattak a határidős szerződések, a kereskedői fél részt vesz a kockázatok vállalásában, míg a termelői oldalon a kárkimentési lehetőségek jelentősen szigorodtak. Az elnök áttekintette gabonapiaccal kapcsolatos 2010 és 2014 közötti szabályozást is, hozzátéve: ez alatt az időszak alatt az volt a cél, hogy egy új vitakezelési rendszert ültessenek be a gyakorlatba. A szakember előadása végén a bizalom fontosságát hangsúlyozta, és felhívta a figyelmet, hogy a játékszabályokat mind a két oldalon be kell tartani. „Szükség van a paradigmaváltásra ezen a területen” – zárta előadását Mikó Zoltán.

Akad behoznivalónk

A Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének összegzése szerint a világban a búza termelése és felhasználása is várhatóan növekedni fog. Az EU-ban a termésnek szintén a növekedése, de a felhasználásnak a csökkenése várható. Érdekesség, hogy Románia Egyiptomba irányuló búzaexportja el fogja érni az 1,7 millió tonnát, ami lényeges növekedés az egy évvel korábbi 500 ezer tonnáról. Ez a mennyiség helyi vákuumot eredményezhet. Vélhetően ez is oka annak, hogy a Magyarországról Romániába irányuló búzaexportunk megnövekedett. A magyar export tervezhetőségének egyik legfőbb problémája a termés tervezhetetlensége, hiszen hazánkban a termésátlag rendkívül módon ingadozik. A búza elmúlt 5 évi termésátlaga 4,1 t/ha volt, ami jócskán az európai átlag alatt van. Tehát mind a termés növelésében, mind a termésingadozás csökkentésében jócskán van tennivalónk. Búzaexportunk legnagyobb célországai: Olaszo­r­szág, Románia, Németország, Ausztria és Bosznia-Hercegovina. Az árak az egész világon jelentősen csökkentek az elmúlt éviekhez képest.
A világ kukoricamérlegében jelentős készletnövekedés várható annak ellenére, hogy a felhasználás növekszik, mivel a kukorica termésének nagymértékű növekedésével számolnak. A kukorica átlagtermése Magyarországon az elmúlt öt évben alig haladta meg a 6 t/ha-t, ami eredménnyel hátulról vagyunk az ötödikek az EU-ban. A búzánál elmondottak fokozatosan érvényesek a kukorica alacsony termésével és az évjáratonkénti hatalmas eltéréssel kapcsolatban. Az elmúlt szezonban (de még decemberben is) több riasztás történt az EU gyorsriasztó rendszerén keresztül kukorica határérték feletti aflatoxinnal való szennyezettsége miatt. Az EU éppen ezért fokozott elővigyázatosságra kérte a tagállamokat a Délkelet-Európából, azaz Bulgáriából, Romániából, Szerbiából, Ukrajnából, Magyarországról, Lengyelországból, Görögországból és Olaszországból érkező kukoricaszállítmányok esetén. A GMP-t is (Jó Gyártási Gyakorlat) kiegészítették a kelet-európai országokból származó kukoricaszállítmányokra vonatkozó mintavételi protokollal (a kritikus országból származó szállítmányokat 500 tonnánként mintázzák).
Agrárium-info

Ez is érdekelheti Döntöttek a biztosítási díjakhoz adott támogatás nagyságárólTeendők tartósan vízhiányos időszak eseténNőhet a magyar gabonaexport az Európában uralkodó aszály miatt