Az időjárás közbeszólt - Jó átlagos év a zöldség-, közepes a gyümölcságazatban

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2017/08/03

Ledó Ferenc,
elnök

Nehezen kezdődött az év, mert kemény volt a tél, aminek a pozitív és negatív hatásait a kertészeti kultúrákban is tapasztalták, kezdte az értékelését Ledó Ferenc. A nagy hidegben ugyanis nemcsak elfagyások történtek, hanem a kártevők egy része is elpusztult. Márciusban viszont hirtelen felmelegedett az idő, majd áprilisban újabb erős lehűlés következett. A május hónap kifejezetten kedvezett a növényeknek, de a június viharokkal, jégesőkkel, jelentős hőingadozással telt, s igaz ez a júliusra is. A vízhiány azonban ma is kísért, a jégeső, az egyszerre lezúduló nagy mennyiségű csapadék, az erős, viharos szél megviselte a növényeket. Július első napjaiban komoly viharok voltak országszerte, amelyek elsősorban Somogy, Fejér, Pest, Veszprém és Nógrád megyéket érintették, és a gyümölcsösökben okoztak jelentős károkat.

Jégkár már nem sokáig!

Ma már vannak megoldások arra, hogy az időjárás és a jégeső okozta károkat enyhítsék a gazdák, mondta az elnök. A jégkár csökkentésére többféle megoldás is kínálkozik, bár 100 százalékosan nem lehet az ültetvényeket megvédeni. Baranya és Somogy megyében az elmúlt években már létrehoztak egy jégelhárító rendszert, s az a tapasztalat, hogy a jégkárt 70–80 százalékban csökkenti az elhárító rendszer, amely úgy működik, hogy ezüstjodidot juttatnak a jégfelhőkbe, amelynek következtében kisebb jégszemek alakulnak ki. Ez viszont már nem tud akkora kárt okozni, mint a dió vag tyúktojás méretű jég. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pályázott arra, hogy a rendszert országosan kiépíti, és a következő szezonra már a gazdák is tapasztalhatják a rendszer előnyeit. Elképzelhető tehát, hogy jövőre a jégkárok jelentős mértékben csökkenthetők. Egy másik megoldás a jégháló használata, de ennek a költsége csak az intenzív gyümölcstermesztőknél térül meg. Ez a háló nemcsak a jég ellen használható, hanem az erős napsugárzás ellen is. A zöldségtermesztésben pedig az érzékeny kultúráknál a fóliasátor a megoldás.

Fagykár

A fagy ellen való védekezés egyik formája, hogy mesterségesen megmozgatják a levegőt és generátorok segítségével szelet gerjesztenek. Új, tavaly megjelent berendezés a Köd-Sárkány, amely szalmabála égetésével védi meg az ültetvényt. Ez a berendezés 10–15 hektárig hatékony, –4 és –5 Celsius fokig. A füstgyertyák használata viszont nagyon drága. A legjobb megoldás az volna, ha öntözéssel védekeznének a fagy ellen, de ehhez ki kellene építeni az öntözőrendszert, ami viszont rendkívül drága. Az elnök nem is tudott hazai példát mondani, Olaszországban, Ausztriában találkozhatunk ilyen rendszerrel. Ennek az a lényege, hogy amikor nulla fok alá esik a hőmérséklet, akkor a kijuttatott víz ráfagy a vesszőkre, a gallyakra, a rügyekre, virágokra, és ezzel beburkolja a növényt. Mivel a jég hőmérséklete nulla fok, így megmenthetők a virágkezdemények, kis termések.
A napégés is egyre nagyobb gondot okoz, ezért olyan vegyszereket fejlesztettek ki, amelyek fehér bevonatot adva visszaverik a napsugarakat. A jégháló is védelmet nyújt a napégés ellen. Ha viszont a termés érésekor sok eső esik – különösen meggy és cseresznye esetében – akkor reped a gyümölcs, ami ellen úgy védekeznek, hogy az intenzív ültetvényeket már fólia alá telepítik.

Öntözés

Az aszály ellen a legfontosabb védekezés az öntözés volna, mert a szélsőséges időjárásban nincs más védekezési lehetőség a biztonságos, gazdaságos termesztés érdekében. Sajnos idehaza a gyümölcsültetvényeknek csupán 25–30 százaléka öntözhető, a zöldségeknél kicsit jobb a helyzet, ott 65–70 százalékban öntöznek. Az elkövetkezendő években mindenképpen növelni kell az öntözhető terület nagyságát, mert ha öntözünk, akkor sokkal precízebb tápanyag-utánpótlást lehet biztosítani, ezáltal a termés mennyisége, minősége jelentősen javulna. A korszerű technológia alkalmazása (precíziós gazdálkodásról van szó) nem olcsó, de sokkal jövedelmezőbb, mint a hagyományos technológia, mivel nőnének a hozamok, s a fajlagos költségek csökkennének.
Rákérdeztünk arra is, hogy miért nem élnek a gazdálkodók az uniós öntözési program adta lehetőséggel. Az elnök szerint igen bürokratikus az eljárás, a vízjogi engedélyhez nagyon nehéz hozzájutni (van, hogy egy évbe is beletelik a megszerzése). A kertészetek számára kiírt más pályázatokra jelentős a túljelentkezés, a pályázatok elbírálása még tart. Egyedül az ültetvénytelepítés kerete nem merült még ki, aminek oka, hogy hiába pályázik valaki ültetvény telepítésére, ha nem kap hozzá vízjogi engedélyt, mert így a támogatást sem kapja meg. Patthelyzet alakult ki, a belügyi tárcánál pattog a labda, hogy ezt az áldatlan állapotot feloldják.

Gyümölcstermesztés

A kertészeti növényfajoknál rendkívül változatos a kép, már ami a termésmennyiséget illeti. Ledó Ferenc elmondta, hogy a gyümölcsök közül a cseresznyét, a meggyet és az almát érte a legnagyobb fagykár, mivel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentős ültetvények találhatók. A csonthéjasok közül a kajszibarack nem ezen a termőtájon van, így rekord közeli termés lesz az idén, mert az Alföldön, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér megyékben, a Balaton környékén nem volt jelentős a fagy. Az őszibarack esetében nem lesz kiugró a termésmennyiség, de jó termés várható. A szilvánál átlagos termést prognosztizál az elnök, mivel ott a kötésnél akadt probléma, mert amikor a fa virágzott, annyira esős, hideg idő volt, hogy a méhek nem tudták a virágot beporozni.
A legnagyobb területen termesztett gyümölcsünk az alma, amelynél átlagos termés várható (550–600 ezer tonna), de ha marad az aszályos idő, akkor tovább romlik a helyzet, mert a gyümölcs nem lesz piacos méretű, s a léalma szaporodik. Az elnök itt jegyezte meg, hogy az ültetvények korszerűsítésében is le vagyunk maradva, az volna optimális, ha az ültetvények egyharmada 4–5 éves volna, egyharmada 6–15 év közötti, míg az egyharmadát folyamatosan fel kellene újítani. Ettől még messze vagyunk, hiszen az ültetvények egyharmada tekinthető csak korszerűnek, és felel meg az előbbi kritériumoknak.
A gyümölcsfeldolgozásnál sem rózsás a helyzet, mivel a megmaradt feldolgozók többsége szűk kapacitású, korszerűtlen, de a zöldborsó, a bab, a csemegekukorica, az ipari paradicsom esetében már megfelelő a feldolgozási színvonal. (Csak zárójelben: ezek az üzemek többségében külföldi tulajdonban vannak.) A hűtőházak kapacitását is növelni kellene, mert a gyümölcsöket szolgáló hűtőkapacitás 220-250 ezer tonna, ám ennek zöme almatárolásra van berendezkedve. A zöldségnövények tárolásánál kritikusabb a helyzet, mert – gondolva a hagymafélékre, a káposztafélékre, gyökérzöldségekre – nincs megfelelő tárolókapacitás, ezért nem kaphatók egész évben a hazai termelésű zöldségfélék.

Zöldségtermesztés

Ami a zöldségtermesztést illeti, az idei év jó szezonnak ígérkezik. Az ipari növények közül a zöldborsó aránylag jó évet zárt (július első dekádjában befejeződött a feldolgozása), és 85–90 ezer tonna zöldborsót takarítottak be, ami néhány százalékkal haladta meg a tavalyit. A csemegekukorica betakarítása – amelyet konzervgyárban dolgoznak fel – is elkezdődött, 30–35 ezer hektárról folyik a betakarítás, s ha nem lesz kedvezőtlen az időjárás, akkor jó termés várható, mintegy 500–550 ezer tonnával számolva. Ipari paradicsomot nagyobb területen ültettek, vetettek, a betakarítása augusztus 10-től szeptember végéig tart. Mivel a kecskeméti Univer bővítette a feldolgozókapacitását, ebben az üzemben várhatóan 25–30 ezer tonnával több paradicsomot dolgoznak fel. Összességében 105–110 ezer tonna ipari paradicsom betakarítása várható. Zöldbabból a szokásos vetésterülettel (3000–3500 hektár) kell számolni, ennyire szerződtek a feldolgozók. Itt is átlagos termést prognosztizálnak.
Az egyéb zöldségkultúráknál – káposztafélék, gyökérzöldségek, hagymafélék – a tavalyi szintet hozzák, ezekkel eddig különösebb probléma nem adódott. E terméseket a belföldi piacra szánják. A kisebb növények közül a konzerv uborkát évek óta 600 hektáron termesztik, mégpedig zömmel integrációban. Ezeknél az ültetvényeknél komoly munkaerőgondok vannak, s azért nem tudják a termelést bővíteni, mert nincs, aki leszedje a termést. A konzerv uborka esetében minden nap szedni kell a termést, különben nem kifizetődő a termesztése, mert ha megnő az uborka, akkor már nem tudják a konzervgyárak átvenni (csak az 1–6 cm-es uborkáért fizetnek magas árat). A spárgatermés közepesnek mondható. A torma tavaly jó mennyiséget hozott, de árban gyenge volt. Az idén kevesebb a mennyiség, októberben derül ki, hogy milyen évet zárnak a termelők.

Szabadföldön

A szabadföldi növények közül a szabadföldi paprikát is említi az elnök, itt a szokásos területen, 900 hektáron ültettek, eddig különösebb probléma nem adódott. A szedések július végén indultak. A fűszerpaprika esetében a szokásos, 2000 hektárt vetették be, de sokan nem tudnak öntözni, így kockázatos a termelése. Előrelépést jelentett, hogy a minőségi vetőmagot támogatják, ezáltal sokan váltottak új, betegségre ellenállóbb fajtákra. A szabadföldi növényeknél összességében 5–8 százalékkal nagyobb termésmennyiség várható.

Hajtatás

A 3500 ha hajtatott felületből kb. 500 ha-on fűtenek, a többi hideg fóliás termesztés, áprilistól folyamatos a fogyasztók ellátása A hidegtűrő növények közül a káposztát nagyobb területen ültették hajtatásban, hideg fóliában, mint tavaly, viszont az árak 20–30 százalékkal rosszabbak voltak, mint egy éve. Ez előrevetíti, hogy jövőre kevesebb lesz ebből a növényből. A kínai kel folyamatosan szorul vissza, viszont a salátafélék termesztése nemcsak a hajtatásban, hanem a szabadföldi termesztésben is folyamatosan nő. Egyre többen fogyasztanak nyáron is salátát, s az exportpiac is nő. A melegigényes növények közül a paprikafélékből folyamatos az ellátás, a téli hidegek miatt a fűtött fóliaházakban is csúszott az ültetés, de áprilisra helyre állt a rend. A paprika ára hektikusan mozog, de az exportok már elindultak (kápia, TV paprika), a hegyes erős paprika 98 százaléka a belföldi piacon értékesül. A hajtatott paradicsomból 370–380 hektárt ültettek, ennek 15 százaléka van csak korszerű üvegházban, ahol négyzetméterenként 50–60 kilogramm termést szednek. Éves szinten 120–125 ezer tonna paradicsomtermést várnak, így a belföldi piacot áprilistól novemberig teljes egészében el tudják látni hazai termesztésű paradicsomból. Az árak itt is alacsonyabban alakultak (8–10 százalékkal), mint tavaly. Sokan váltottak fajtatípust, a koktél, a fürtös, és a cherry paradicsomokból nő a kereslet, de nőtt a termelésük is, így az import nagy részét sikerül kiszorítani. Kígyóuborkát 100-110 hektáron termesztenek, elsősorban fólia alatt. A magyar termelők áprilistól novemberig látják el a hazai piacot.

Görögdinnye

A felsorolás végére maradt a görögdinnye. Tavaly nem volt jó évük a termelőknek, mert az esőzések miatt a termések egy jelentős része tönkre ment. Az idén 200–220 ezer tonna dinnyetermés várható. Július elején már teljes kínálat jelent meg a piacon, de ezt a mennyiséget nem tudta a hazai piac felvenni. Túlkínálat alakult ki, amit a Tesco dinnyeakciója tetézett. Ez ellen az akció ellen lépett fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a FruitVebbel közösen.
Ledó Ferenc végezetül úgy összegezte a mondandóját, hogy a mostani állapotok szerint a gyümölcstermesztők közepes évet zárhatnak, míg a zöldségtermesztőknek jobb évük lehet, mint a 2016-os év volt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai