2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Egyszerűbb szabályok zöldséggyümölcs termesztőknek - Brüsszelből jelentjük

Kategória: Európai Unió | Szerző: Vojczek Judit Forrás: EU, 2017/08/04

A 2017. június 1-én hatályba lépő új törvénynek köszönhetően az európai zöldség- és gyümölcstermesztő szervezetek jól járnak az egyszerűbb szabályozással, a csökkentett adminisztrációs terhekkel és válság idején nagyobb anyagi támogatással.

Az európai zöldség- és gyümölcstermesztőkre vonatkozó aktualizált és egyszerűsített, felhatalmazáson alapuló szabályozás tovább fogja erősíteni a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) szerepét, amelyek vonzóbbá fognak válni a még nem tagok számára, ugyanakkor javítani fogja a meglévő piaci irányítási rendszert.
Az EU-ban évi mintegy 47 Mrd euró értékű zöldséget és gyümölcsöt termesztenek 3,4 millió birtokon, ez durván negyede az EU összes gazdaságának. A legfrissebb adatok szerint kb. 1500 TÉSZ van, amelyek az EU zöldség- és gyümölcstermesztésének nagyjából a felét fedik le.
A 2014. augusztusi orosz embargó óta az EU 442 millió euró többlet támogatással segítette a zöldség- és gyümölcstermesztőket. Az Európai Bizottság évente további mintegy 700 millió eurót nyújt a TÉSZ-eknek.

Az új szabályokkal bevezetett változások között lesz az is, hogy a zöldség- és gyümölcságazat több támogatást fog kapni az előre nem látható piaci fejlemények miatt a piacról kivont termények után. Az ún. kivonási ár az elmúlt öt év átlagos EU-piaci árának 30%-áról a %-ára fog nőni ingyenes szétosztás esetén (ún. jótékonysági kivonások), és az átlagár 20%-áról 30%-ára a más célra kivont termények esetében (pl. komposzt, állati takarmány, lepárlás stb.).

Az új szabályokat úgy tervezték, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban vonzóbbá tegyék a TÉSZ-eket azon termesztők számára, akik még nem tagok, világossá téve, hogy a termelői szervezetek mely intézkedései jogosultak uniós finanszírozási támogatásra. (pl. a technológiai vagy minőségfejlesztési beruházások).
Bár a TÉSZ-ek tagjait arra biztatják, hogy teljes termésüket a szervezeten keresztül értékesítsék, sokan követik a közvetlen értékesítés hagyományát. A Bizottság szívesen biztosítja a helyi piacok közvetlen ellátási hagyományának folytatását. Az új szabályok ezért a szervezeten kívüli értékesítés maximumát 25%-ra állítják be, felváltva ezzel a korábbi minimális küszöbérték-beállítást EU-szinten és a különböző maximális küszöbérték-beállításokat nemzeti szinten.
Végezetül, a nemzetközi szervezetekre és szövetségeikre vonatkozó szabályok is egyszerűbbek és érthetőbbek lettek annak érdekében, hogy elősegítsék a termékek határokon átnyúló forgalmazását.
A TÉSZ-ek a következő tervezési évtől (2018) alkalmazhatják az új szabályokat.
A közös piaci szabályokkal az EU arra bíztatja a gazdákat, hogy alakítsanak termelői szervezeteket annak érdekében, hogy piaci helyzetüket erősítsék a kiskereskedelmi szektorral szembeni erősebb tárgyalási pozíción, valamint a termelés tervezésén, az innováción, válság megelőzésen és irányítási intézkedéseken keresztül.

Új élelmiszerár-megfigyelési rendszer

Az Eurostat nemrég egy új élelmiszerár-megfigyelési eszközt indított útjára, amely termékkategóriákra és országokra lebontva jeleníti meg a mezőgazdasági nyersanyagok árait, az import árakat, a termelői és a fogyasztói árakat. Az eszköz megmutatja az ártranszmisszió mértékét, azaz, hogy az egyik ár emelkedése/csökkenése milyen mértékben és milyen gyorsan tevődik át az élelmiszer-ellátási lánc következő szereplőjének áraira. Megmutatja az egyéb ármódosító hatások mértékét is (pl. energiaár).
Az új eszköz növeli az élelmiszerár alakulásának átláthatóságát az élelmiszertermelés különböző fázisaiban. Az élelmiszerár-megfigyelési eszköz 23 nyelven érhető el az alábbi linken: http://ec.europa.eu/eurostat/cache/infographs/foodprice

Az élelmiszerexport ösztönzése

Az EU élelmiszer-biztonsági normái a legszigorúbbak között vannak a világon, és jól bejáratott ellenőrzési rendszer biztosítja ezen normák betartását. Az EU piaca nyitott, támogatja a más országokkal való kereskedést, ezért a harmadik országbeli élelmiszer-termelők és takarmány-gyártók segítése az EU-normák pontos megismerésében és betartásában kulcsfontosságú.
Ugyanakkor az EU-n kívüli országoknak is biztosnak kell lenniük abban, hogy megbízhatnak az EU élelmiszer-biztonsági rendszerében és az EU-ból importált élelmiszer biztonságos voltában.
Az EU-ba exportálni kívánó országoknak hasonló élelmiszer-biztonsági rendszert kell felállítaniuk, hogy az európai fogyasztók ugyanúgy megbízhassanak az importált élelmiszerekben, mint az EU-ból származókban. Egy új kiadvány (Biztonságos élelmiszer – állat- és növény-egészségügyi rendszer az Európai Unióban) segít a lehetséges exportőröknek megérteni, mit kell tenniük annak érdekében, hogy termékeikkel bejuttathassanak az európai piacokra; ugyanakkor az EU-rendszer megismerése abban is segíti őket, hogy megbízzanak az EU-ból származó termékekben.
A kiadvány jelenleg angolul érhető el, de le fogják fordítani kínai és fárszi nyelvre is. Phil Hogan, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos egyik fő feladatának tartja, hogy számos, az Unión kívüli országot meglátogasson a folyamat előmozdítása érdekében. 2016-os ázsiai körútja során ellátogatott Kínába és Japánba, míg Iránba és Szaúd-Arábiába 2017-ben fog utazni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Magyarország mindent megtesz az EU-Mercosur egyezmény ideiglenes hatályba lépésének megakadályozásáért
Magyarország minden eszközzel azon van, hogy megakadályozza az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes hatályba lépését - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a „Megvédjük a magyar földet! Megvédjük a magyar gazdákat!” címmel tartott sajtótájékoztatón.
Szigorúbb szabályokkal kell megvédeni az európai rizstermesztést
Közös felelősségünk, hogy megőrizzük az európai rizstermelés biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát, éppen ezért szigorúbb uniós piacvédelmi szabályokra van szükség - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Riso Nemzetközi Rizsfesztiválon Vercelliben.
Eredmények és kudarcok az uniós csatlakozástól napjainkig
„Húsz év az Európai Unióban és a jövő” címmel január elején szervezett online szakmai kerekasztal beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztálya. Az EU-csatlakozás várakozásairól, a magyar agrárium reményeiről és csalódásairól Kapronczai Istvánt, az Agrárgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatóját, az MKT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának elnökségi tagját kérdeztük.
Két évtized tanulságai
Húsz éve, hogy beléptünk az Európai Unióba. Napjainkban sok vita zajlik arról, hogy mit adott Magyarországnak a tagság, milyen eredményeket értünk el, és milyen problémákkal szembesültünk? Font Sándorral, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az elnökével végeztünk el egy időutazást.
Állandóan igazolnia kell a létét az Európai Uniónak
Idén május elsejével töltjük be az Európai Unióban a húszéves tagságunkat. A belépéssel új perspektívát, lehetőséget kapott Magyarország arra, hogy a gazdaság, benne az agrárágazat felzárkózzon a nyugati színvonalhoz. Persze, már a kezdeti időszak sem volt zökkenőmentes, de az elmúlt két évtized jelentős fejlődésről tanúskodik. Dr. Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág, agrár- és uniós kapcsolati központ vezetője az uniós csatlakozást követő években aktívan vett részt az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának a munkájában, és a FAO római központjában is képviselte Magyarországot. Vele beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza