2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Tanyafejlesztés támogatásból - Pályázatokról közérthetően

Kategória: Agrártámogatások | 2017/08/05

Júliusban három tanyafejlesztési pályázat jelent meg összesen 807 millió forintos keretösszeggel.

Támogatást az alföldi tanyás térségben található települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházi jogi személyek, civil szervezetek, nonprofit szervezetek, magánszemélyek, őstermelők vagy egyéni vállalkozók igényelhetnek augusztus 7-től. Mind a három pályázatra vonatkozik, hogy alföldi tanyás térségnek tekinthető Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes járása, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi, illetve Vecsési járása.

Tanyafejlesztési kiírások

Az első kiírás tanyák, valamint a tanyás térség megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztések támogatása összesen 327 millió Ft kerettel. A pályázat keretében támogatás igényelhető a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére, a tanyasi életet és gazdálkodást segítő szolgáltatásokra, a tanyasi közösségi tér kialakítására, a szükséges vízminőség-vizsgálatok elvégzésére, a lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzésére, telepítésére és a szigetüzemű külterületi közvilágítás kialakítására. A támogatás igénybevételének előfeltétele, hogy az ügyfélnek a nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget kell tenni, vagy igazolni kell, hogy kérelmezte a nyilvántartásba vételét a Magyar Államkincstár által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe. A támogatás mértéke az összes elszámolható költség legfeljebb 90%-a. A tanyákon élők egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében szükséges vízminőség-vizsgálatok elvégzésére célfeladat esetében a támogatás mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.
Az egy pályázatra megítélhető támogatás maximális összege 2 és 4 millió Ft.

A második kiírás a tanyagazdaságok indításának és fejlesztésének támogatása összesen 380 millió Ft keretösszeggel. A támogatás igénybevétele 3 csoportra osztható: a 0 Standard Termelési Értékkel (STÉ) rendelkező, azaz induló tanyagazdaság fejlesztésére; az 1–5999 STÉ-vel rendelkező tanyagazdaság fejlesztésére; és a 6000 STÉ feletti tanyagazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek. A pályázatot benyújtani magánszemély, őstermelő vagy egyéni vállalkozó jogosult. Fontos, hogy a pályázó 2017. január 1. előtti időponttól kezdve életvitelszerűen tanyán, mint lakóhelyén, vagy a lakóhelyével azonos településhez tartozó tanyán, mint tartózkodási helyén éljen. Ennek bizonyítására szükséges lakcímkártya és személyazonosító igazolvány. 30 napnál nem régebbi tulajdoni lappal pedig bizonyítani szükséges, hogy a tanya a pályázó vagy házastársa, testvére, valamely egyenes ágbeli rokona, vagy a családi gazdaság tagjának tulajdonában van. A megítélhető támogatás maximális összege pályázónként legfeljebb 3 millió forint. A támogatás mértéke pedig az elszámolható költség legfeljebb 75%-a, fiatal gazdálkodók esetében az összes jogosult költség legfeljebb 90%-a.

A harmadik kiírás pedig a tanyák lakóépületének felújítására, valamint a lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztések támogatása összesen 100 millió Ft keretösszeggel. A támogatást tanyai lakóépület felújítására és tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzésére, telepítésére lehet igénybe venni. Pályázatot kizárólag magánszemélyek nyújthatnak be azzal a feltétellel, hogy 2017. január 1. előtti időponttól kezdve életvitelszerűen tanyán, mint lakóhelyén, vagy a lakóhelyével azonos településhez tartozó tanyán, mint tartózkodási helyén él. Ennek igazolását lásd fentebb. A megítélhető támogatás maximális összege projektenként legfeljebb 4 millió forint. A támogatás mértéke az elszámolható költség legfeljebb 75%-a.

További élő kiírások a VP-ban

Már csak néhány kiírás nem került felfüggesztésre a VP-ban, ezek közül továbbra is lehetőség van pályázatot benyújtani az Ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításával. A telepíthető gyümölcsök többek között alma, kajszi, őszibarack, cseresznye, meggy, mandula, dió, ribiszke, málna, szeder, csemegeszőlő, körte, birs, szilva, mogyoró, szamóca, bodza, áfonya. Őstermelők, fiatal mezőgazdasági termelők, egyéni vállalkozók és társas vállalkozások indulhatnak a kiíráson, amennyiben a mezőgazdasági üzemméretük eléri a 6000 euró STÉ értéket, valamint az előző éves árbevételük legalább 50%-a mezőgazdasági termelő tevékenységből származott. Az öntözés annak a gazdálkodónak támogatható, amely beruházás olyan vízbázison valósul meg, amely vízminősége jó, a vízbázis besorolást vízügyi tervezőtől lehet megérdeklődni. Elszámolható költség ültetvénytelepítés, felújítás, a mezőgazdasági üzemen belül megvalósítandó telepi infrastruktúra-fejlesztés: kerítés, kialakítása. Az igényelhető maximális támogatási összeg 75 millió Ft, a támogatás mértéke 50%, fiatal gazda esetében pedig 60%.

Továbbra is lehetőség van a Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó tevékenységek támogatására pályázatot benyújtani. Főállású őstermelők, mikrovállalkozásnak és mezőgazdasági termelőnek minősülő főállású egyéni vállalkozók, illetve szociális szövetkezetek pályázhatnak akár 4,5 millió forint átalánytámogatásra, 5 évre, melynek kifizetése két részletben történik. Az átalánytámogatás lényege, hogy nem adott beruházáshoz kötött, nem kell számlákkal elszámolni, és 100%-os a támogatás. Az első kifizetési kérelem benyújtása alkalmával a támogatás a teljes összeg 75%-a. A támogatást igénylőnek az üzleti tervben vállalnia kell, hogy legfeljebb négyéves időszak elteltével a mezőgazdasági termelő tevékenységből származó üzemmérete meghaladja a 6000 euró STÉ értéket, vagy a mezőgazdasági termelésből és Annex 1 termék feldolgozási tevékenységéből származó értékesítés nettó árbevétele meghaladja a 6000 eurót.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza