2026. 09. 07., hétfő
Regina
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Hudák Borászat

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: Hudák Szőlőbirtok és Borászat 8241 Aszófő, Vörösmáli dűlő 17. www.hudakbor.hu, 2017/08/09

Az aszófői vörösmáli műemlék pincesor egyik legrégibb, mai napig működő borospincéje.

Sok minden változott a kezdetek óta. Ritkán jár már ló vagy ökör a szőlősorok között, és a puttony is inkább látványosság, mint használati eszköz. Néhány dolog azonban a régi maradt. A szőlő, a bor és a velük való magas színvonalú szakmai munka szeretete ma is meghatározza, szép élményekkel tölti meg életünket, ezért jó szívvel ajánlom minőségi borainkat!

A borospincét anyai ősapám, Joó Ferencz építette 1848-ban. A pince elkészülte óta nemcsak a szőlő gondozásának tudománya, hanem a borkészítés alapismeretei is apáról fiúra szálltak. A felújított műemlék épület pincéjében ma vörösborokat érlelünk magyar típusú ászokhordókban, valamint az épület további két, 10 és 30 fő fogadására alkalmas helyiségeiben borkóstolókat tartunk.

Édesapám, Hudák Zoltán 1965-ös tokaji borászati tanulmányainak kezdete óta hivatásszerűen, magas szakmai színvonalon foglalkozik szőlőneveléssel és borkészítéssel. A Tokaji Ferenc Gimnázium és Szőlőtermelő és Borkezelő Szakközépiskola elvégzése után a Kertészeti Egyetemen szerzett kertészmérnök diplomát. Gyakorlatra a Balaton északi partjára került, ahol szakmai sikereket ért és ér el. A mai ültetvényszerkezet az ő több évtizedes, tudatos munkájának eredményeként alakult ki. A felújított, ódon pince mellett az általa létrehozott modern, üzemi épület tette lehetővé napjaink borászati technológiáinak alkalmazását.

Hazánk az északi szélesség 47. fokán helyezkedik el, ezért borvidékünkön a legjobb adottságú dűlők a Balatonra néző, déli fekvésű termőterületek. Ültetvényeink Aszófőn, Balatonfüreden, Csopakon és Tihanyban találhatók, ezeket a természettel összhangban magunk műveljük.
Termesztett szőlőfajtáink az Irsai Olivér, Olaszrizling, Furmint, Sauvignon blanc, Chardonnay, Kékfrankos és Cabernet sauvignon.

Feladatom, hogy legjobb tudásom szerint folytassam – kollégáimmal együtt folytassuk – azt a szakmai építkezést, amelyet családom a régmúltba nyúlóan végez. 

Az év bortermelője Balatonfüreden

Idén a Hudák-szőlőbirtoké a faragott hordófenék vándordíj, azaz a pincészeté Az Év Bortermelője Balatonfüreden cím.
Ezt a díjat az kapja meg, aki a városi borversenyen a legeredményesebben szerepel, aki boraival a legtöbb pontot szerzi. Ez nem kis eredmény, hiszen a térség nagy borászatai idén is több mint 400 mintát neveztek.
Boraik rendszeresen megjelennek a Nemzeti Borkiválóságok könyvében.
Először Csopaki Olaszrizling boruk került a Nemzeti Borkiválóságok közé. Azt követte Irsai Olivérük, majd két vörösbor, a szintén csopaki Cabernet Sauvignon és egy házasítás, az Individuum Cuvée névre keresztelt vörös csúcsboruk, legutóbb pedig Kékfrankos Roséjuk.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza