2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Mezőgazdasági kárenyhítés, agrárbiztosítás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: V.B., 2014/05/10
Címkék: kárenyhítés, agrárbiztosítás, vis maior, aszály, belvíz, kárenyhítási alap

„A kárenyhítési alaphoz fordulhatnak segítségért azok a gazdák, akiknek az árvíz tönkreteszi a frissen kikelt vetését” – közölte
a vidékfejlesztési miniszter, amikor személyesen tájékozódott a Rábán levonuló árvízről.

A vasárnap indult árhullám eddig körülbelül 100 hektár mezőgazdasági területet öntött el a Rába völgyében, ezenkívül több száz hektáron belvíz is veszélyezteti a vetést. Az esőzés miatt újabb árhullámra lehet számítani.

„Ilyen esetben a károsult gazdák a kárenyhítési törvény alapján tudnak segítséghez jutni. Itt fontos az, hogy a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervéhez jelentsék be a káreseményt, ezt követően majd felmérés történik, s amikor a természeti csapáson túl vagyunk, utána lehet majd megállapítani a tényleges kárt, és a kárenyhítési alapból, amelyben 8,3 milliárd forint van jelenleg, van lehetőség arra, hogy segítséget nyújtsunk” – ígérte a miniszter.

A Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a 2013. kárenyhítési évre vonatkozó jogos termelői igények teljes mértékű kifizetésére 2014 márciusában került sor. A kárenyhítési rendszerben a közel 78 000 tag által szeptember 15-ig befizetendő kárenyhítési hozzájárulás várhatóan eléri idén is a 4,3 milliárd forintot, amely az állam által történő legalább ugyanilyen nagyságú hozzájárulással mintegy 8,6 milliárd forintra egészülhet ki, amely 2015. március végéig használható fel a jogos termelői igények kifizetésére. Az új tagok elmúlt évben tapasztalható belépésére kisebb mértékben továbbra is számítanak. A kárenyhítés 2014. évi jelzett forrása tovább bővülhet az elmúlt évi maradványok összegével, melynek eredményeként a bekövetkező káresemények esetén lehetővé válik a mezőgazdasági termelők részére nagyobb arányú kárenyhítő juttatás kifizetése.

A kárenyhítés feltételei

A mezőgazdasági termelők számára lényeges a kárenyhítő juttatás igénybevételének feltételeit kiemelni, amelyek az alábbiak:

  • tagsági viszony a kockázatközösségben (június 10-ig a még nem tag mezőgazdasági termelők önként csatlakozhatnak a rendszerhez);
  • a káresemény bekövetkeztét, illetve észlelését követően 15 napon belül a kár bejelentése a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának;
  • a földművelésügyi igazgatóság igazolása a károsodott növénykultúra teljes területére vonatkozóan legalább 30%-os hozamcsökkenésről;
  • a kárenyhítési hozzájárulás szeptember 15-ig beérkezően történő maradéktalan megfizetése;
  • a kárenyhítő juttatás iránti kérelem november 30-ig történő benyújtása.

Aszálykár esetében a kárjelentésnek nem, azonban a kárenyhítő juttatás kifizetésének feltétele, hogy a miniszter az aszályhelyzetről közleményt adjon ki.

Érdemes biztosítást kötni

Eltérően az elmúlt évtől, amikor is a jelentős növekedés ellenére a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatási forrása nem került teljes mértékben felhasználásra, 2014-ben a rendelkezésre álló közel 3,2 milliárd forintos alap teljes felhasználására számítunk. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy ez évben a három hagyományosan mezőgazdasági biztosításokat értékesítő biztosító mellett 10 nonprofit biztosító egyesület is „beszáll” a támogatott konstrukciók értékesítésébe, illetve az Osztrák Jégbiztosító Magyarországi Vezérügynöksége is megkezdi ez irányú tevékenységét. 2013-ban a 4 milliárd forint biztosítási díj 65%-a lett visszafizetve a termelőknek, amely mintegy 2,6 milliárd forint. Ez ideig 4703 termelőnek, közel 2,4 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

Fontos kiemelni, hogy a biztosítás megkötése a termelői öngondoskodáson túl azért is lényeges, mert a kárenyhítési rendszerben tag termelő az esetben részesülhet teljes mértékű kárenyhítő juttatásban, amennyiben az elmúlt időszak hozamértékének legalább felére az adott növénykultúrára jellemző (támogatott vagy nem támogatott) mezőgazdasági biztosítással rendelkezik.

Az állam is támogatja

A 4,3 millió hektáros magyar termőterületnek csupán 40 százaléka védett biztosítással, pedig éves szinten 130 milliárd kár éri a gazdákat, és az állam támogatást is ad a biztosítási díjhoz. A 2012 óta hatályos támogatási rendelet a terményeket három csoportra osztja, és mellérendeli azokat a károkat, amelyekre fizetnie kell a biztosítónak. Egyazon területen, ugyanarra a növénykultúrára kizárólag egy mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújt támogatást az állam. A támogatás feltétele, hogy a biztosítás díját a szerződő gazda megfizesse. A támogatás a biztosítási díj 65 százaléka, de ha a rendelkezésre álló összeg kevés valamennyi szerződés teljes támogatására, akkor a támogatások arányosan csökkennek.

Az Első Magyar Agrárbiztosítási Ügynökség szerint probléma, hogy a gazdálkodónak október 31-éig be kell fizetnie a biztosítási díjat, a visszatérítés viszont csak 4–6 hónap múlva jelenik meg a számláján. Így sokszor akár több tízmilliós összeget kell a termelőknek előfinanszírozniuk, amire igen kevesen képesek. Az ütemezés változtatása vagy áthidaló lehetőségek megteremtése további jelentős gazdálkodói rétegeket tudna bevonni a konstrukcióba. A biztosítás azért is előnyös, mivel a kárenyhítő alapból is kétszer akkora juttatásra számíthatnak a biztosítottak, mint a biztosítással nem rendelkező társaik. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint ez évtől a korábbi módozatokhoz képest jóval szélesebb kockázati körre köthető agrárbiztosítás. Így az kiterjed a jégverésre, a viharkárra, az aszályra, az árvízre és a felhőszakadásra is.

Ez is érdekelhetiNagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák Döntöttek a biztosítási díjakhoz adott támogatás nagyságárólTeendők tartósan vízhiányos időszak esetén

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza