Mezőgazdasági kárenyhítés, agrárbiztosítás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: V.B., 2014/05/10
Címkék: kárenyhítés, agrárbiztosítás, vis maior, aszály, belvíz, kárenyhítási alap

A vasárnap indult árhullám eddig körülbelül 100 hektár mezőgazdasági területet öntött el a Rába völgyében, ezenkívül több száz hektáron belvíz is veszélyezteti a vetést. Az esőzés miatt újabb árhullámra lehet számítani.

„Ilyen esetben a károsult gazdák a kárenyhítési törvény alapján tudnak segítséghez jutni. Itt fontos az, hogy a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervéhez jelentsék be a káreseményt, ezt követően majd felmérés történik, s amikor a természeti csapáson túl vagyunk, utána lehet majd megállapítani a tényleges kárt, és a kárenyhítési alapból, amelyben 8,3 milliárd forint van jelenleg, van lehetőség arra, hogy segítséget nyújtsunk” – ígérte a miniszter.

A Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a 2013. kárenyhítési évre vonatkozó jogos termelői igények teljes mértékű kifizetésére 2014 márciusában került sor. A kárenyhítési rendszerben a közel 78 000 tag által szeptember 15-ig befizetendő kárenyhítési hozzájárulás várhatóan eléri idén is a 4,3 milliárd forintot, amely az állam által történő legalább ugyanilyen nagyságú hozzájárulással mintegy 8,6 milliárd forintra egészülhet ki, amely 2015. március végéig használható fel a jogos termelői igények kifizetésére. Az új tagok elmúlt évben tapasztalható belépésére kisebb mértékben továbbra is számítanak. A kárenyhítés 2014. évi jelzett forrása tovább bővülhet az elmúlt évi maradványok összegével, melynek eredményeként a bekövetkező káresemények esetén lehetővé válik a mezőgazdasági termelők részére nagyobb arányú kárenyhítő juttatás kifizetése.

A kárenyhítés feltételei

A mezőgazdasági termelők számára lényeges a kárenyhítő juttatás igénybevételének feltételeit kiemelni, amelyek az alábbiak:

• tagsági viszony a kockázatközösségben (június 10-ig a még nem tag mezőgazdasági termelők önként csatlakozhatnak a rendszerhez);
• a káresemény bekövetkeztét, illetve észlelését követően 15 napon belül a kár bejelentése a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának;
• a földművelésügyi igazgatóság igazolása a károsodott növénykultúra teljes területére vonatkozóan legalább 30%-os hozamcsökkenésről;
• a kárenyhítési hozzájárulás szeptember 15-ig beérkezően történő maradéktalan megfizetése;
• a kárenyhítő juttatás iránti kérelem november 30-ig történő benyújtása.

Aszálykár esetében a kárjelentésnek nem, azonban a kárenyhítő juttatás kifizetésének feltétele, hogy a miniszter az aszályhelyzetről közleményt adjon ki.

Érdemes biztosítást kötni

Eltérően az elmúlt évtől, amikor is a jelentős növekedés ellenére a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatási forrása nem került teljes mértékben felhasználásra, 2014-ben a rendelkezésre álló közel 3,2 milliárd forintos alap teljes felhasználására számítunk. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy ez évben a három hagyományosan mezőgazdasági biztosításokat értékesítő biztosító mellett 10 nonprofit biztosító egyesület is „beszáll” a támogatott konstrukciók értékesítésébe, illetve az Osztrák Jégbiztosító Magyarországi Vezérügynöksége is megkezdi ez irányú tevékenységét. 2013-ban a 4 milliárd forint biztosítási díj 65%-a lett visszafizetve a termelőknek, amely mintegy 2,6 milliárd forint. Ez ideig 4703 termelőnek, közel 2,4 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

Fontos kiemelni, hogy a biztosítás megkötése a termelői öngondoskodáson túl azért is lényeges, mert a kárenyhítési rendszerben tag termelő az esetben részesülhet teljes mértékű kárenyhítő juttatásban, amennyiben az elmúlt időszak hozamértékének legalább felére az adott növénykultúrára jellemző (támogatott vagy nem támogatott) mezőgazdasági biztosítással rendelkezik.

Az állam is támogatja

A 4,3 millió hektáros magyar termőterületnek csupán 40 százaléka védett biztosítással, pedig éves szinten 130 milliárd kár éri a gazdákat, és az állam támogatást is ad a biztosítási díjhoz. A 2012 óta hatályos támogatási rendelet a terményeket három csoportra osztja, és mellérendeli azokat a károkat, amelyekre fizetnie kell a biztosítónak. Egyazon területen, ugyanarra a növénykultúrára kizárólag egy mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújt támogatást az állam. A támogatás feltétele, hogy a biztosítás díját a szerződő gazda megfizesse. A támogatás a biztosítási díj 65 százaléka, de ha a rendelkezésre álló összeg kevés valamennyi szerződés teljes támogatására, akkor a támogatások arányosan csökkennek.

Az Első Magyar Agrárbiztosítási Ügynökség szerint probléma, hogy a gazdálkodónak október 31-éig be kell fizetnie a biztosítási díjat, a visszatérítés viszont csak 4–6 hónap múlva jelenik meg a számláján. Így sokszor akár több tízmilliós összeget kell a termelőknek előfinanszírozniuk, amire igen kevesen képesek. Az ütemezés változtatása vagy áthidaló lehetőségek megteremtése további jelentős gazdálkodói rétegeket tudna bevonni a konstrukcióba. A biztosítás azért is előnyös, mivel a kárenyhítő alapból is kétszer akkora juttatásra számíthatnak a biztosítottak, mint a biztosítással nem rendelkező társaik. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint ez évtől a korábbi módozatokhoz képest jóval szélesebb kockázati körre köthető agrárbiztosítás. Így az kiterjed a jégverésre, a viharkárra, az aszályra, az árvízre és a felhőszakadásra is.

Ez is érdekelhetiNagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák Döntöttek a biztosítási díjakhoz adott támogatás nagyságárólTeendők tartósan vízhiányos időszak esetén