Zöldtrágyázás a korszerű vetésszerkezet

Kategória: Növényvédelem | Forrás: Felhasznált Irodalom: Miko P. (2009.): A zöldtrágyázás talajállapotra és utóveteményre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Doktori értekezés. Gödöllő. 1–163., 2017/08/15

Mely növények lehetnek alkalmasak zöldtrágyázási célra? Zöldtrágya növényeknek a még el nem halt, zöld, lédús, cukorban, keményítőben, fehérjében és ezen keresztül nitrogénben gazdag növényeket tekintjük, amelyeket trágyázási céllal vetünk és fejlődésük vegetatív szakaszában – azaz jellemzően még a virágzást megelőzően – a talajba dolgozunk. Napjainkban a zöldtrágyázás létjogosultságát más szerves trágyák hiánya alapozza meg. A jelenlegi állatlétszám ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a jövőben nagyobb mennyiségű istállótrágyát juttathassunk talajainkra. A gabonaszalma is egyre gyakrabban kerül felhasználásra biomassza erőművekben mint fűtőanyag. Ezért a talajok szervesanyag-készletének növelésére kézenfekvő megoldás a fő- és másodvetetésben termesztett zöldtrágya növények.
Elsőként tekintsük át a zöldtrágyázás előnyeit, valamint párhuzamosan azokat a nem titkolható kihívásokat, amelyekkel a zöldtrágyanövények kiválasztása és termesztése során szembe kell néznünk.

Milyen előnyökkel jár?

Jellemzően könnyen beilleszthetők a vetésszerkezetbe. A zöldtrágya növényeket egyaránt termeszthetjük fő és másodvetésben. A gazdálkodók általában nem szeretik főnövénynek választani őket, mivel abban az évben jelentős árbevételtől esnének el. Ezzel szemben kedvezőtlen adottságú területeken 4–5 évente mindenképpen érdemes megfontolni a vetésüket. Napjainkban a jogalkotók is ösztönzik a gazdálkodókat a termesztésükre olyan szabályozásokon keresztül, mint a „Zöldítés” vagy a „HGGY” (Helyes Gazdálkodási Gyakorlat) és a „HMKÁ” (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot). A zöldítés egyik fontos eleme az ökológiai célú másodvetés, ami valójában zöldtrágya növények termesztését jelenti. Az egységes kérelem benyújtása során meg kell adni, hogy milyen növényeket és mikor, mely táblára, mekkora területre (min. 0,25 ha) kívánunk elvetni. Továbbá le kell jelenteni a tényleges vetés (legkésőbb tárgyév október 1-ig.) és a bedolgozás (gyakran a következő főnövény termesztését megelőzően aláforgatás) idejét is, amelyek között legalább 60 napnak kell eltelnie.

Zöldtrágya növények

A választható zöldtrágya növények elsősorban a keresztesek (Brassicaceae) és a pillangósok (Fabaceae) családjából kerülnek ki, de ott van a pohánka (Poligonaceae) is, amely bár kétszikű, mégis gabonaféle. Lehetnek a keverékek is zöldtrágya növények, ahol szintén találhatunk gabonaféléket (zabosbükköny). A zöldítésben minimum két fajból álló keveréket kell vetni, amihez a vetőmag-forgalmazók is jól alkalmazkodtak, kínálatukban számos keveréket találunk, amelyek vetőmagja sok esetben külföldről érkezik.
A fajok száma jelentős, sokszor a gazdálkodók többsége számára olyan kevéssé ismert növényekkel is találkozhatunk, mint az Alexandriai here, a Perzsa here, a Sziki kender vagy a Négermag (1. táblázat).

1. táblázat. A zöldítésen belül az ökológiai jelentőségű másodvetésben
elszámolható fajok listája

A vetésszerkezetbe történő illesztéskor érdemes ügyelni a helyes növényi sorrend kialakítása. Vetésváltásban vagy vetésforgóban gondolkodva egyes zöldtrágya növényeknél elő- vagy utóvetemény-korlátozással kell szembenéznünk. Egyes zöldtrágyanövények – mint a mustár – fokozottan érzékenyek a herbicidmaradványokra (gabona gyomirtók). Ezért érdemes tájékozódni akár az engedélyokiratokból az egyes készítményeknél fennálló utóvetemény-korlátozásról. Ha őszi káposztarepcét szeretnénk vetni, akkor viszont az azt megelőző növénynek nem lehetnek vele közös betegségei, kártevői (takarmányrepce, olajretek, mustár, napraforgó stb.), mert veszélyeztetik a fővetésű kultúra sikeres termesztését. Sőt, egy gabona betakarítása után a rendelkezésre álló idő a repce vetéséig gyakran kevesebb is, mint 60 nap, ami jogszabályi megfelelési problémát jelent a zöldítés során. A kártevők kapcsán érdemes megemlítenünk, hogy a facélia termesztése előnyös is lehet fonálféreg-repellens hatása miatt.

A zöldtrágyázás jó hatással van a talaj szerkezetére, szervesanyag-tartalmára, növeli a talajlakó mikroorganizmusok biológiai aktivitását. A zöldtrágya növények többségére jellemző, hogy erős, nagy tömegű gyökérrendszer kialakítására képesek, eltérő mélységben átszőve a talajt. A gyökérzet növekedésével, későbbi elbomlásával lazítja, „mikrodrénezi a talajt”, növeli annak szervesanyag-készletét, ezzel táplálékot szolgáltatnak a talajlakó mikroorganizmusoknak, földigilisztáknak.
A nagy és különösen a mélyre hatoló gyökértömeg segítségével a mélyebb rétegekből felhozhatjuk a kilúgozódott tápelemek egy részét. Nemcsak a nitrogén, de a kén vagy részben a kálium is kilúgozódhat a mélyebb rétegekbe, ahova már egy kalászos gabonanövény gyökérzete nem ér el. A zöldtrágya növények felveszik ezen tápelemeket, és azok a bedolgozás során újra a felső 10–30 cm-es talajrétegbe kerülnek.

A zöldtrágya növények jellemzően gyors kezdeti fejlődési eréllyel rendelkeznek, jó gyomelnyomók. Talajtakarásukkal később sem engedik elgyomosodni a területet, mivel a legfontosabb erőforrástól, a fénytől zárják el a kelő gyomnövényeket. A talajtakarás az erózió és a defláció elleni védekezést is segíti. Egy nyári másodtermesztésben vetett zöldtrágya növény a következő kultúra vetéséig homokon vagy lejtős területeken egyaránt talajvédelmi funkciót tölt be.
A zöldtrágyanövények használatával csökken a talajellenállás. A termesztés során, különösen száraz évjára­tok­ban a talajellenállás nő, azonban Mikó (2009) mérései szerint* 3 hónap elteltével ez a probléma megszűnik, és igazolhatóan kisebb talajellenállást mérhetünk, nem utolsósorban akár 9–10%-kal nagyobb talajnedvesség mellett.

Gyakori ellenérv a termesztésük kapcsán, hogy termesztésükkel jelentős talajnedvesség-veszteség jelentkezik, ami ronthatja az utóvetemény termesztésének sikerességét. Különösen a nyári időszak kérdéses, mivel kevés csapadék mellett a kelés egyenetlen lehet, és a zöldtrágyánk kultúrgyommá is válhat, ha később az utóveteményekben jelenik meg.

Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen hatást gyakorol a zöldtrágyázás a talaj tápanyag-gazdálkodására. A zöldtrágya növények tápanyag-felvételi tevékenysége folytán különböző mértékben mobilizálják, feltárják a tápelemeket. Ebből a szempontból különösen fontos a foszfor és a kálium, amiből Mikó (2009) kísérletei szerint az olajretek tárta fel a legtöbb foszfort, 104,7 kg/ha-t, de a facélia, a mustár, a facélia–mustár–olajretek keverék és a zabos bükköny egyaránt 80 kg/ha körüli P2O5-ot tartalmazott. A kálium tekintetében szintén az olajretek tárta fel a legtöbbet, átlagosan hektáronként 292,6 kg-ot. Más vizsgált zöldtrágya növények (facélia, mustár) és keverékek, mint a facélia–mustár–olajretek vagy a zabosbükköny egyaránt több mint 200 kg/ha káliummal gazdagította a talajt a bedolgozást követően.

Termesztéstechnológia

A zöldtrágya növényeket leggyakrabban másodvetésben termesztjük, tavasz végén – nyár elején betakarított növények után. A talaj-előkészítés során a fontos szempont a csökkentett menetszám és a talajkímélő, egyben nedvességmegőrző művelés. A főnövény lekerülése után a tarlóműveléskor akár egy magtartállyal felszerelt grubber vagy direktvetőgép segítségével is elvethetők a zöldtrágya növények. Ha ilyen eszközök nem állnak rendelkezésünkre, akkor a tarlóhántást követően műtrágyaszóróval is vethetünk. Ne feledjük, keverék vetésénél fennállhat a szegregáció veszélye. Ugyanis nem feltétlenül azonos vagy közel azonos alakú méretű és fajsúlyú vetőmagokkal dolgozunk, amit a röpítőtárcsa nem azonos távolságra dob majd. A szegregáció akkor is megtörténhet, ha hosszú a vonulási út a műtrágyaszóróba töltött vetőmagkeverékkel. A folyamatos rázkódás részben elkülönítheti az egyes komponenseket.

A zöldtrágya növények termesztésnél fontos, hogy a költségeket alacsony szinten tartsuk. Vetésük a talaj-előkészítéssel és a vetőmaggal együtt jellemzően 12–18 ezer forintba kerül hektáronként.
Amennyiben az elővetemény nagy mennyiségű szármaradványt hagy vissza, a zöldtrágya növények vetése előtt nagyjából 50 kg/ha nitrogén hatóanyagot érdemes kijuttatni, megelőzve a káros „pentozán hastást”. A zöltrágya növényeink a nitrogénpótlás hatására gyorsabban fejlődnek, jobb beltartalom és nagyobb zöldtömeg alakul ki, különösen aszályosabb időszakokban. A kijutatott nitrogén hatóanyaga nem vész el és nem jelent plusz költséget, mivel a zöldtrágya növényekkel újra bedolgozzuk a talajba. Ezen felül Mikó (2009) szerint a feltárt nitrogén hatóanyag mennyisége a plusz nitrogénkijuttatás mellett így is 150–200 kg/ha körül alakul.

Bedolgozásukkal az első fagyokig lehet várni. A tél folyamán talajtakaró mulcsként is hasznosítható az elfagyott növényállomány az erózió és defláció sújtotta területeken. A legtöbb zöldtrágya növény a kisebb fagyokat elviseli, a pohánka viszont érzékeny a fagyokra, de a bíborhere például áttelel. Az áttelelt növényállományt és a mulcsként felszínen hagyott növénymaradványokat tavasszal, vetés előtt érdemes bedolgozni.

Mekkora termésre számíthatunk?

A pillangósokkal legalább 20 t/ha hozamot tervezhetünk, de az olajretek 60 t/ha feletti zöldtermésre képes. A facélia, a mustár vagy a tavaszi repce 40 t/ha körüli termést ad. A pohánka termése megközelíti a pillangósokét, de a szerényebb hozam mellett, nagy előnye, hogy akár 6 hét elteltével már virágzik, azaz bedolgozható a talajba.

Mára a zöldtrágya növények termesztése mindenképpen perspektivikus, különösen olyan területeken, ahol nem áll rendelkezésre nagyobb volumenben más szerves trágya, vagy a gazdálkodó számára a szervesanyag-visszapótlás mellett olyan talajvédelmi szempontok is érvényesülnek, mint a szél vagy a víz talajromboló hatásának elkerülése.

*Felhasznált Irodalom: Miko P. (2009.): A zöldtrágyázás talajállapotra és utóveteményre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Doktori értekezés. Gödöllő. 1–163.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai