2024. 03. 29., péntek
Auguszta
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Cél a nagyobb jövedelem elérése

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: h-n, 2017/08/20

A Charolais Kft.-t 22 éve alapította Bujdosó Márton, de 1977 óta foglalkozik ennek a szarvasmarhafajtának a tenyésztésével. A húsmarha tartása manapság nem a legjobb jövedelmezőséget hozó tevékenység, s ebben az ágazatban csak nagy szakértelemmel, hozzáértéssel lehet hosszú távon talpon maradni.

Bujdosó Márton nemcsak cége ügyvezető igazgatója, hanem a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének tavaly, négy évre megválasztott elnöke is. Nem véletlenül kapta meg a bizalmat, a 184 tagot számláló egyesületben: húsz éve foglalkozik a fajta szelekciójával, így pontosan tudja, hogy a charolais-tartás jövedelmezősége elég szűk sávban mozog, és minden tartástechnológiai elemben elkövetett hiba akár végzetes is lehet egy-egy gazdaság számára.

Az uniós csatlakozásig szinte semmiféle állami támogatást nem kapott az ágazat, így csak úgy tudtak talpon maradni a gazdálkodók, hogy jelentős racionalizálást hajtottak végre a gazdaságokban. Az uniós csatlakozással ez az ágazat is támogatottá vált, bár ezek a támogatások sem kezdetekkor, sem ma nem jelentősek. Ugyanakkor saját erőből ma is nehéz volna fenntartani egy-egy állományt, mert ha megszűnnének az uniós támogatások, akkor a gazdák többsége felhagyna a charolais tartásával. Az uniós és a világpiacon nyomottak az árak – jelenleg 30 százalékkal alacsonyabbak, mint egy éve, azaz 1200 forintról 900 forintra esett vissza a felvásárlási ár –, így az alapanyag-termelés igen szűk jövedelmezőségi sávban mozog. Csupán a csökkenő mértékű támogatások lendítik át az ágazatot a holtponton. Kérdés, hogy meddig…

A szaporaság a legfontosabb tényező a tartásban, amellyel viszont elég sok a probléma, és nem túl jók a vemhesülési százalékok az amerikai tenyészetekhez viszonyítva. Nálunk a támogatások kicsit elfedik a problémákat, és ez „kényelmessé” teszi a tenyésztőt, ezért nem fordítanak elég figyelmet a már említett technológiai tényezőkre. Bujdosó Márton szerint ahhoz, hogy kellő számú borjú szülessen, szükség van úgy a tehenek, mint a bikák szaporodóképességének a csúcson tartására.

Az ügyvezető elmondta, hogy a cégében a bikavonalak termékenységét (spermakoncentráció, élőspermium-szám) szelekciós munkával javítják. Öt éve úgy az eladandó tenyészbikák, mint a saját használatú bikák spermáját szezon, illetve az értékesítés előtt bevizsgálják, s ha probléma van, vagy kezelik a bikát vagy lecserélik. A vásárra vitt bikák közül csak a jó minőségű spermát adókat értékesítik. Az elmúlt öt évben a bikák spermaminősége megközelítően 30 százalékkal javult a tenyésztői munka eredményeként. A kft.-ben csaknem félszáz bikát „használnak”, így széles genetikai bázissal dolgoznak.

Az elmúlt öt év során rengeteg vizsgálatot végeztek el, és azt a tapasztalták, hogy egy-két bika mindig kiesik azért, mert terméketlenné válik. Ha egy állományban a bikák 25 százaléka problémás, akkor a takarmányozást kell megvizsgálni, mert ilyen nagy százalékban nem szokott sérülni a bikák termékenysége. A rossz takarmányozás okozhatja a sperma romlását, gátolhatja a spermaképződést.
A leggyakoribb probléma a bika sérülése. Ha 5–10 napig lázas az állat, amit gyakran a gazda nem is vesz észre, a spermaképződés tönkremehet, s ennek következtében a bika terméketlenné válik. Ezért fontos, hogy minden évben megvizsgálják a bikát, különösen az egy-két bikás tehenészetekben, mert ott az éves borjúszaporulat léte, nem léte forog kockán. A szövetség a tagok számára biztosította, hogy a vizsgálati költségek kétharmadát kifizeti a gazdának, s a vizsgálathoz is kijelölte a szakembert. Eddig 300 tenyészbikát vizsgáltak meg, s kiderült, hogy a bikák 20–22 százaléka problémás. Ha viszont nincs elegendő szaporulat, akkor a támogatástól is elesik a gazda, érdemes tehát a spermavizsgálatokat minden évben elvégeztetni.

Még egy szakmai kérdésről szót váltunk az igazgatóval. A 1980-as évek közepén jelentős darabszámú charolais X magyar szürke bikát hizlaltak, s a súlygyarapodási eredmények igen jók voltak (akkori körülmények között 1200–1500 gr/nap). Az értékesítésnél azonban az volt az egyetlen baj, hogy a magyar szürke hozta a gyönyörű szép szarvát, de ezt a vevők nem díjazták. Ez ma is így van ennél a keresztezési konstrukciónál. Azóta a jelentős méretűre nőtt magyar szürkeállomány (7–8 ezer egyedet számolnak) piaci problémáinak egyik kitörési pontja lehet a homozigóta szarvatlan charolais bika, mint keresztezési partner a nem nukleusz tenyészeteken.

Bujdosó Márton elmondta, hogy több mint húsz éve foglalkozik a szelektálással annak érdekében, hogy kiugró húsformákat hozó, könnyűellő, szarvatlan charolais marhát „állítsanak elő”. Mára talán túljutottak azokon a szakmai vitákon, hogy melyik a jobb, a szarvatlan vagy a szarvalt genetika. A piac a genetikailag szarvatlan charolais tenyészanyagot igényli, szinte korlátlan mennyiségben. A fajtatiszta tenyésztésben, de a különböző fajták befejező vonalaként is a charolais megkerülhetetlen. A cégnél a genetikailag szarvatlan állomány fejlesztését a homozigóta vonalak felé viszik, hogy ne véletlenszerűen, hanem kiszámíthatóan, minden utód genetikailag szarvatlan legyen. Nagyon kevés jó minőségű, homozigota szarvatlan tenyészállat van a piacon, ezért 2 éve homozigóta embriókat vásároltak kanadai és amerikai tenyészetektől, továbbá a saját tenyészetükben meglévő kiemelkedő egyedekből is „mostak ki” embriókat, így csaknem 100 embriót ültettek be annak érdekében, hogy felgyorsítsák e genetika fejlődését.

Több mint egy évtizede ismert a szarvasmarha géntérképe, így az is, hogy mely tulajdonságokért melyik gén-pár (allél) felel. Így a szarvaltság allélje is ismert, vagyis a szarvatlan charolais itthoni tenyésztésének a felfuttatására is van lehetőség, még akkor is, ha megszűnik a támogatás, mondta végezetül Bujdosó Márton.

A baromfitartás szabályozása tekintettel a madárinfluenzára

A magyarországi madárinfluenza járvány miatt elrendelt utolsó korlátozó intézkedések feloldása óta Európában nyolc baromfitartó gazdaságban és három vadon élő madárban állapították meg a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.

Az elmúlt két hónapban Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Franciaországban fordult elő baromfiállományokban a betegség. Magyarországon az utolsó madárinfluenza járványkitörés 2017. április 21-én fordult elő. Május 24-én a még fennálló korlátozásokat is fel lehetett oldani.
Mint a Földművelésügyi Minisztérium lapunkhoz eljuttatott tájékoztatójából kiderül, baromfitartásra általánosan érvényesek az Állategészségügyi Szabályzatban foglalt előírások (általános járványvédelem, telepekre vonatkozó követelmények). Az Országos Főállatorvos, tekintettel a 2016–2017-es járvány tapasztalataira, 3/2017-es határozatában ezeket az alapszabályokat kiegészítette.
A víziszárnyasokat fedett, oldalirányból is védett helyen kell etetni és itatni, de járványhelyzeten kívüli időszakban nem kell zártan tartani. Az állatok bezárására viszont fel kell készülni, mert abban az esetben, amikor a vírus nagy tömegben jelen van a környezetben, az állatok fertőződéstől való megóvásához a vadon élő madarakkal történő mindennemű, közvetlen és közvetett találkozási lehetőség kockázatát csökkenteni szükséges. A részletes előírások megtalálhatóak a 2017. február 15-én kiadott határozatban. (Földművelésügyi Értesítő 2017. 2. száma, www.kormany.hu/hu/dok?source=3&type=301#!DocumentBrowse)
Ezekre a feltételekre a további járványkitörések kockázatának csökkentése érdekében van szükség. Szigorúbb szabályozás szükséges baromfiállományok betelepítésének engedélyeztetésében.
Nagyobb hangsúly kerül az előzetes hozzájárulásokra, amely a fogadás helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal által meghatározottak szerint, de a jogszabályi előírásoknak megfelelően kerül meghatározásra.
Kiemelt szempont a fertőtlenítés, mind a személyek, mind a tárgyi eszközök esetében.
A takarmányt zárt, fedett helyen kell tárolni. A tárolás során biztosítani kell, hogy a takarmányhoz ne férjen hozzá idegen fajú állat (vadmadár, rágcsáló stb.).
A lehetőleg ivóvíz minőségű, szükség szerint cserélt friss vizet vagy vezetékből vagy zárt tárolótartályból kell biztosítani. Nyílt vízből itatni tilos!
Az alom tárolását úgy kell megoldani, hogy elkerülhető legyen a vadmadarakkal történő érintkezés, lehetőleg fedett, zárt helyen vagy fóliával letakarva.
Fontos kiemelni, hogy egy adott állattartó telepre kizárólag akkora állomány telepíthető be, hogy a tartás során mindvégig valamennyi állat szükség esetén bezárható legyen.
A 3/2017-es főállatorvosi határozat kimondja, hogy víziszárnyasok, illetve egyéb szabadon tartott baromfi esetében mekkora alapterületű zárt építményt kell biztosítani az állattartó telepen (db/m2).
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a vadmadarak ne fertőzhessék meg a baromfiállományt, továbbá az esetlegesen megjelenő betegség állományok közötti terjedését meg kell előzni, illetve akadályozni.
A nagylétszámú és kislétszámú állattartó telep fogalma, valamint a járványvédelem általános és részletes szabályai a 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Állategészségügyi Szabályzatban kerülnek meghatározásra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztésDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvész

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Fejlesztés előtt: Brojleristállók építése
Nem versenyképes a hazai baromfi ágazat. A termelők nagy része alacsony hatékonysággal dolgozik, ennek egyenes követkeménye a szerény jövedelem. Elavultak, korszerűtlenek a telepek, a berendezések. A brojler férőhelyek több mint harmadának alacsony színtű a műszaki állapota, nem felelnek meg a versenyképesség feltételeinek. Így hiába világszínvonalú a magyarországi brojler genetika, a termelésben ezt a potenciált nem képesek kihasználni.A várva várt állami támogatások sikerének egyik feltétele a telepek korszerűsítése, versenyképessé tétele. Ehhez ad gyakorlati szakmai tanácsokat a legnagyobb magyar integrátor, Bárány László által szerkesztett Versenyképes brojlerhízlalás című szakkönyv, amely csak a szaktudas.hu oldalon érhető el.
Lesz-e előrelépés a vadkár rendezésében?
Miután tavaly november végén Dr. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrár Kamara (NAK) elnöke bejelentette, hogy a köztestület céget alapít, hogy átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását, véleménycunami árasztotta el a közösségi médiát. Ahogy mondani szokás, a NAK elnöke kapott hideget-meleget, pedig ha minden véleményformáló alaposabban átgondolta volna a javaslatot, akkor gyorsan rájöhetett arra, hogy az elnök nem másra törekszik, mint hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását, annak érdekében, hogy az érintettek minél hamarabb hozzájussanak az őket megillető pénzhez.
Az A2-es eredeti tej kincs, ami van
Mágocs, amely 2009. július 1-jével kapott városi rangot, Baranya vármegye északi részén, a Baranya-Tolna vármegyehatár közvetlen közelében fekszik. A mecseki Hegyhát tájegység legjelentősebb települése. A Baranyai-Hegyhátnak ez a része földrajzi értelemben a Völgységhez tartozik. A körzet éghajlatára a mérsékelten meleg nyár és az enyhe tél jellemző. A dombsági területen a mérsékelten nedves, óceáni hatások vannak túlsúlyban.
Az étkezési tojástermelés főbb technológiai elemei
Az élelmiszertermelésben az állattenyésztési ágazatok között komoly verseny van, aminek eredménye részben függ a kérdéses régió földrajzi adottságaitól és gazdasági feltételrendszerétől, másrészről az ott élő emberek kultúrájától és tradícióitól. A tojás az egyik legolcsóbb és lényegében bárhol megtermelhető élelmiszer, ami mindemellett egy fontos, magas biológiai értékű állati fehérje forrásunk.
Kiemelt figyelmet fordítanak a baromfiágazatra
Hazánkban jelenleg 550 árutermelő gazdaság termel tojást, amelyek 2022-ben mintegy 2,4 milliárd tojást állítottak elő – így foglalta össze a hazai baromfitartó gazdaságok adatait Nagy István agrárminiszter Budaörsön, a Tojás Világnapja alkalmából szervezett szakmai konferencián.
A versenyképesség növelésére kell a hangsúlyt helyezni
Nehéz évet zár 2023-ban a magyar baromfi ágazat. A számos kihívás mellett novemberben – sajnálatos módon szinte menetrendszerűen – megjelent a madárinfluenza vírusa, miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta immár öt vármegyében is. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök- igazgatójával értékeltük az ágazat helyzetét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2021 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza