2026. 05. 18., hétfő
Erik
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Korán befejeződhet a tavaszi vetés

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/05/10
Címkék: vetés, tavaszi munkák, kukorica, napraforgó, tavaszi árpa

A május közepi nagy esőzések tulajdonképpen valamennyi már kikelt szántóföldi növénynek jól jöttek. Ami károkat illeti, azok felmérésére nyilván a nagy esőzések után kerül sor – mondta lapunknak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének főtitkára.

Korán befejeződhetnek idén a tavaszi vetések. Az összes tervezett szántóföldi vetésterület valamivel magasabb a tavalyinál, így kevesebb terület maradhat ugaron, mint tavaly.

A korai tavasz miatt minden eddiginél hamarabb befejeződhetnek a tavaszi vetések: a napraforgónál és a kukoricánál ez már jórészt meg is történt, csak ott zajlanak a munkák, ahol az április végi esőzések előtt nem sikerült végezni.
A tavalyi búza és kukorica esetében a készletek várhatóan kitartanak aratásig, illetve betakarításig, jelenleg azonban alig van forgalom a fizikai piacokon. A múlt hónap végén előbbi esetében 58–60 ezer, míg utóbbinál 52 ezer forint körüli tonnánkénti telephelyi árak voltak jellemzőek.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai alapján a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett területe 2,32 millió hektár, 7 ezerrel több, mint 2013-ban, április közepéig pedig a munkák 46 százalékát sikerült lezárni. A vetéstervek szerint a gazdák 1,247 millió hektárra szántak kukoricát – ez nagyságrendileg megegyezik a tavalyi területtel –, napraforgót azonban több mint ötödével nagyobb területre, 620 ezer hektárra terveztek. Az AKI szerint a szójavetés a gazdák tervei szerint mintegy öt százalékkal haladhatja meg a tavalyi területet, közelítve a 42 ezer hektárt. Tegyük hozzá, ez már az új Közös Agrárpolitika (KAP), azon belül is a zöldítés hatása lehet. Ez hosszabb távon többlettámogatással ösztönözni a fehérjenövények termelését. A vetési tervek szerint idén néhány száz hektárral 17,8 ezer hektár közelébe bővülhet a burgonya, illetve 4,25 hektárra a dohány termőterülete.

A zöldségek palántázását az AKI adatai alapján 17 százalékkal kisebb területen tervezik 2014-ben, mint az elmúlt évben: a csökkenés a zöldbabnál 34, a karfiolnál 18, a paradicsomnál 14 százalék – ez 673, 1119, illetve 984 hektárt jelent majd. Szerény növekedést mutat a zöldborsó – 13,75 ezer hektáros vetésterületet –, a konzervgyárak a termelési kiesést igyekeznek pótolni. Ahogy a zöldpaprikánál is: 1333 hektár. A görögdinnye termőterülete a tavalyi 5692 hektárról 5726-ra bővülhet.

1. táblázat.
A tavaszi munkák állása
(2014. 05. 05.)

A növényvédelemre azonban a szokottnál nagyobb figyelmet kell fordítani. A kajszi- és az őszibarack már virágzik – két héttel hamarabb a szokásosnál –, hamarosan követi a meggy, a szilva és várhatóan az alma is.
A rügyvizsgálatok szerint jól teleltek a szőlők, megfelelő a termőrügyek száma is. Növényvédelem szempontjából is kedvező a helyzet, egyelőre sehol sem mutatkozott jelentősebb fertőzés, ám ahol az elmúlt években jelentősebb fagykár volt, ott érdemes idén többet fordítani a tápanyag-utánpótlásra, ezzel közvetve csökkenteni lehet a növényvédőszer-ráfordításokat.

A Vidékfejlesztési Minisztérium legfrissebb, az Agráriumhoz eljutatott összefoglalójából megtudhattuk, hogy az előző hétvégétől hullott jelentős mennyiségű eső országszerte tovább javította a határ összképét. A vetésfehérítő egyre nagyobb területen jelentkezik, különösen a fénymagon és a tavaszi kalászosokon. A védekezés az időjárási körülmények miatt nem mindenhol lehetséges. A fuzáriumfertőzés elkerülésének érdekében is valószínűleg szükség lesz kiegészítő védekezésre. A növényvédelmi munkálatok elvégzése tovább növeli a termelők eddig sem alacsony költségeit.

A NAK megyei szervezeteinek jelentései alapján a május elejétől lehullott nagy mennyiségű csapadék belvíz formájában megjelent a területeken. A károk elsősorban vízfolyás melletti, valamint a mélyebb fekvésű területeken jelentkeznek. A belvizes foltok kiterjedése ennek megfelelően eltérő nagyságú.

Az erős szél következtében a kalászosokban kisebb mértékű megdőlés tapasztalható, de kárbejelentés eddig a NAK megyei szervezeteihez még nem érkezett.
A tavaszi munkák végzése az elmúlt napok időjárásának következtében több napon keresztül szünetelt. A megyék jelentései alapján a szója, a napraforgó, a kukorica és az egyéb tavaszi kultúrák vetésterülete még növekedni fog, mert a belvizes vagy átnedvesedett területeken csak a későbbiek folyamán tudnak vetni a gazdálkodók.
Az őszi kalászosok gyomirtása és tápanyag-utánpótlása is befejezettnek tekinthető, a tavaszi vetésű kalászosoknál viszont még folyamatos a fejtrágyázás.

Ajánlott kiadványokDr. Győri Zoltán – Dr. Győriné dr. Mile Irma:
A búza és kukorica minősége és feldolgozása
Bozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?
Dr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjai
Dr. Szabó István:
Vetésforgó és öntözés

Ez is érdekelhetiMagyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelőjeKözraktár: már nem a gabonatermesztők üzlete…Az őszi vetésekről, vetőmagokról gazdálkodói szemmel

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza