2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Korán befejeződhet a tavaszi vetés

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Valkó Béla, 2014/05/10
Címkék: vetés, tavaszi munkák, kukorica, napraforgó, tavaszi árpa

A május közepi nagy esőzések tulajdonképpen valamennyi már kikelt szántóföldi növénynek jól jöttek. Ami károkat illeti, azok felmérésére nyilván a nagy esőzések után kerül sor – mondta lapunknak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének főtitkára.

Korán befejeződhetnek idén a tavaszi vetések. Az összes tervezett szántóföldi vetésterület valamivel magasabb a tavalyinál, így kevesebb terület maradhat ugaron, mint tavaly.

A korai tavasz miatt minden eddiginél hamarabb befejeződhetnek a tavaszi vetések: a napraforgónál és a kukoricánál ez már jórészt meg is történt, csak ott zajlanak a munkák, ahol az április végi esőzések előtt nem sikerült végezni.
A tavalyi búza és kukorica esetében a készletek várhatóan kitartanak aratásig, illetve betakarításig, jelenleg azonban alig van forgalom a fizikai piacokon. A múlt hónap végén előbbi esetében 58–60 ezer, míg utóbbinál 52 ezer forint körüli tonnánkénti telephelyi árak voltak jellemzőek.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai alapján a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett területe 2,32 millió hektár, 7 ezerrel több, mint 2013-ban, április közepéig pedig a munkák 46 százalékát sikerült lezárni. A vetéstervek szerint a gazdák 1,247 millió hektárra szántak kukoricát – ez nagyságrendileg megegyezik a tavalyi területtel –, napraforgót azonban több mint ötödével nagyobb területre, 620 ezer hektárra terveztek. Az AKI szerint a szójavetés a gazdák tervei szerint mintegy öt százalékkal haladhatja meg a tavalyi területet, közelítve a 42 ezer hektárt. Tegyük hozzá, ez már az új Közös Agrárpolitika (KAP), azon belül is a zöldítés hatása lehet. Ez hosszabb távon többlettámogatással ösztönözni a fehérjenövények termelését. A vetési tervek szerint idén néhány száz hektárral 17,8 ezer hektár közelébe bővülhet a burgonya, illetve 4,25 hektárra a dohány termőterülete.

A zöldségek palántázását az AKI adatai alapján 17 százalékkal kisebb területen tervezik 2014-ben, mint az elmúlt évben: a csökkenés a zöldbabnál 34, a karfiolnál 18, a paradicsomnál 14 százalék – ez 673, 1119, illetve 984 hektárt jelent majd. Szerény növekedést mutat a zöldborsó – 13,75 ezer hektáros vetésterületet –, a konzervgyárak a termelési kiesést igyekeznek pótolni. Ahogy a zöldpaprikánál is: 1333 hektár. A görögdinnye termőterülete a tavalyi 5692 hektárról 5726-ra bővülhet.

1. táblázat.
A tavaszi munkák állása
(2014. 05. 05.)

A növényvédelemre azonban a szokottnál nagyobb figyelmet kell fordítani. A kajszi- és az őszibarack már virágzik – két héttel hamarabb a szokásosnál –, hamarosan követi a meggy, a szilva és várhatóan az alma is.
A rügyvizsgálatok szerint jól teleltek a szőlők, megfelelő a termőrügyek száma is. Növényvédelem szempontjából is kedvező a helyzet, egyelőre sehol sem mutatkozott jelentősebb fertőzés, ám ahol az elmúlt években jelentősebb fagykár volt, ott érdemes idén többet fordítani a tápanyag-utánpótlásra, ezzel közvetve csökkenteni lehet a növényvédőszer-ráfordításokat.

A Vidékfejlesztési Minisztérium legfrissebb, az Agráriumhoz eljutatott összefoglalójából megtudhattuk, hogy az előző hétvégétől hullott jelentős mennyiségű eső országszerte tovább javította a határ összképét. A vetésfehérítő egyre nagyobb területen jelentkezik, különösen a fénymagon és a tavaszi kalászosokon. A védekezés az időjárási körülmények miatt nem mindenhol lehetséges. A fuzáriumfertőzés elkerülésének érdekében is valószínűleg szükség lesz kiegészítő védekezésre. A növényvédelmi munkálatok elvégzése tovább növeli a termelők eddig sem alacsony költségeit.

A NAK megyei szervezeteinek jelentései alapján a május elejétől lehullott nagy mennyiségű csapadék belvíz formájában megjelent a területeken. A károk elsősorban vízfolyás melletti, valamint a mélyebb fekvésű területeken jelentkeznek. A belvizes foltok kiterjedése ennek megfelelően eltérő nagyságú.

Az erős szél következtében a kalászosokban kisebb mértékű megdőlés tapasztalható, de kárbejelentés eddig a NAK megyei szervezeteihez még nem érkezett.
A tavaszi munkák végzése az elmúlt napok időjárásának következtében több napon keresztül szünetelt. A megyék jelentései alapján a szója, a napraforgó, a kukorica és az egyéb tavaszi kultúrák vetésterülete még növekedni fog, mert a belvizes vagy átnedvesedett területeken csak a későbbiek folyamán tudnak vetni a gazdálkodók.
Az őszi kalászosok gyomirtása és tápanyag-utánpótlása is befejezettnek tekinthető, a tavaszi vetésű kalászosoknál viszont még folyamatos a fejtrágyázás.

Ajánlott kiadványokDr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjai
Bozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?
Dr. Gere Tibor:
Gazdasági állatok viselkedése - A baromfi viselkedése
Dr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés

Ez is érdekelhetiMagyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelőjeKözraktár: már nem a gabonatermesztők üzlete…Az őszi vetésekről, vetőmagokról gazdálkodói szemmel

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza