Újra lendületben a baromfiágazat

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: (Hajtun), 2017/08/23

Dr. Csorbai Attila,
a (BTT) elnöke

Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke a kártalanításról elmondta, hogy jogszabály rendelkezik arról, hogy a termelők 100 százalékos kártalanításban részesülhetnek. Ez azt jelenti, hogy ahol fertőzés történt, ott a leölés, a takarmány- és a trágya megsemmisítés összes költségét megfizette a magyar állam azoknak a károsultaknak, akik erre jogosulttá váltak. Jogosulttá pedig azok váltak, akik betartották azokat az alapvető járványvédelmi intézkedéseket, amelyeket előírtak. Amióta az országos főállatorvos, Dr. Bognár Lajos, az FM helyettes államtitkára elrendelte a zárt tartást, azóta az előírás szerint nem lehet extenzív módon állatot tartani. A károsultak 95–98 százaléka eleget tett a rendeleti előírásoknak, és jogosulttá vált a kártalanítási összeg felvételére. A kártalanításra kifizetett összeg elérte a 15 milliárd forintot.

A járvány utóhatásai

Az első járvány tavaly novemberben tört ki, amit áprilisban egy újabb követett, mondta az elnök. A második járványhullám azért okozott komoly problémát, mert márciusban megtörténtek a végfertőtlenítések, és újraindult az élet az érintett telephelyeken. Hatósági betelepítési bizonyítványt kellett kérni a termelőknek ahhoz, hogy a termelést újraindíthassák, s a hatóság csak azoknak adott engedélyt, akik az alapvető járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően folytatták a tevékenységüket. Ez egyébként jelentős változást kényszerített ki a termelőknél, mert a telepet be kellett keríteni, le kellett fedni az etetés-itatás helyét, és csak fedett helyen elhelyezhető állatmennyiséget szabad telepíteni. De egyéb higiéniai intézkedést is meg kellett tenni (például kéz- és lábfertőtlenítés lehetősége, személy- és áruforgalom fertőtlenítése stb.). Részben az intézkedéseknek, részben mert nem volt állat, részben pedig a jó időnek köszönhetően, áprilisban jóval kisebb károkat okozott a járvány, mint a novemberi, de ismét bezárult az exportkapu az ágazat számára.

A járvány a baromfiexportunkat is megakadályozta, mivel a legérzékenyebb keleti piacok is (Japán, Korea, Tajvan) csak négy hónap járványmentes időszak után hajlandóak a magyar baromfit fogadni. Az áprilisi járvány miatt a piaci trend augusztus végére állhat helyre, ekkorra szűnnek meg a kereskedelmet korlátozó intézkedések hatályai. A piacnak a „másik lábát”, a termék-előállítást is helyre kell állítani, ami azért sem könnyű, mert egyik napról a másikra nem lehet pótolni az elpusztított állatokat. Voltak ugyan törekvések arra, hogy importból szerezzenek be napos állatot, csökkentve a hiányt, de emellett tenyészanyagot is kell vásárolni. Ez utóbbinál már nagyobb űr támadt a rendszerben, mivel a régi törzsállományok helyett újakat kell beállítani a termelésbe. Az elnök szerint októberre állhat helyre a termelés, ami azt jelenti, hogy októberre lehet a tavalyi évhez hasonló mennyiségű, havi vágási szintet elérni.

Az egész ágazatot veszélyezteti

De hogy szükséges-e ezt a vágási szintet elérni, avagy ez alatt érdemes maradni, az már másik szakmai kérdés. Hangsúlyozzuk, hogy nem a brojlercsirke és a tojás termeléséről, hanem a vízi szárnyasokéról (kacsa, liba, lúd stb.) van szó. Csorbai Attila úgy gondolja, hogy a madárinfluenza vírus ellen nagyon nehéz védekezni, mivel a levegőben, vándormadár ürülékkel terjed, s a házi madarak óriási veszélynek vannak kitéve, mert jelentős elhullással jár a vírus terjedése. Az őszi madárvonulás időszakában annak a valószínűsége, hogy megjelenik egy ilyen fertőző vírustörzs, eléggé nagy. Az állatokat csak úgy tudjuk megvédeni a járványtól, ha lezárjuk a légterünket, és nem engedünk be egyetlen vadmadarat sem, persze, ez nem megvalósítható. A másik védekezési forma az, hogy termelői oldalról kell minden olyan higiéniai lépést megtenni, amivel megakadályozhatjuk, hogy a vírus bejusson a telepekre. Vagyis, minél zártabbá kell tenni a rendszereket, ami az extenzív körülmények között tartott vízi szárnyasok esetében (kacsa, lúd) is megoldást jelent, nevezetesen zárt vagy fedett helyen kell etetni, itatni az állatokat.

Kétségtelen, hogy a telepek zárttá tétele jelentős költségeket emészt fel a gazdáknál, de azt is mérlegelni kell, hogy országosan mekkora kár keletkezik egy-egy járvány kitörésekor. Eddig 15 milliárd forintot költöttek a közvetlen károk enyhítésére, de 5–10 milliárd forint kár még biztosan keletkezett, amit minden bizonnyal a vállalkozások fizetnek ki. A kockázat tehát igen nagy, ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ebben a járványveszélyes időszakban minél zártabban tartsák az állományokat, és minden higiéniai előírást be kell tartani, hangsúlyozta Csorbai Attila. A technológia minden apró eleme ilyen esetben felértékelődik, fontossá válik, ezért kell a szigorított szabályokat betartani, mert ha nem, újabb 20–25 milliárd forintos veszteséggel kell szembenéznie az ágazatnak. Megértve a vízi szárnyasok termelőinek speciális helyzetét, azt is figyelembe kell venni, hogy az egész magyar baromfiágazatot veszélyezteti a madárinfluenza, ha újabb járványkitörések lesznek, nyomatékosította a veszély nagyságát a BTT elnöke.

És még mindig marad kockázat

Egy ilyen járvány után – ha szabad ezt mondani –, új világ épül, persze, a kényszer hatására. Sok termelőnek kell gondolkodnia a „hogyan tovább?” kérdésen, azon, hogy akar-e továbbra is e termék előállításával foglalkozni, vagy sem. Ha igen, akkor fejlesztésre, új beruházásra van szükség, de vannak például a fóliás termelők, akiknél a tartási körülmények már elfogadható szinten vannak, ám itt is szükség van további fejlesztésekre. Adott esetben szilárd padozatot kell kiépíteni, a trágyaelvezetésről gondoskodni kell, s kiemelten kell figyelni arra, hogy a telepítési sűrűség ne haladja meg a valóban bezárható állatok mennyiségét. Egy ötezres fóliás telepen nem lehet tízezer állatot bezárni, mert ez is nagy elhullást okozna, tehát az állománysűrűséget megfelelően kell kialakítani. S itt is ugyanúgy be kell tartani a járványügyi intézkedéseket, mint egy zárt, intenzív telephelyen.

A hatóság szigorú fellépése nem véletlen. Egész Európában pusztított a járvány, s a franciákkal sem példálózhatunk, mert ott már egy évvel korábban megjelent a madárinfluenza, de nem tudtak olyan megoldásokat alkalmazni, ami megakadályozta volna az idei, újabb járvány megjelenését. De említhetjük Németországot, Hollandiát, Lengyelországot, amely országokban igen nagy intenzív, tehát zárt rendszerű baromfitartás folyik, és nincs extenzív tartás, nos, itt is megjelent a vírus. Mindebből az is következik, hogy nem garantált a vírus megjelenésének kizárása ott sem, ahol betartják a szigorú járványvédelmi előírásokat. De ha mindent megteszünk, akkor a károk mértékét csökkenthetjük.

Csorbai Attila arról is tájékoztatott, hogy a szakhatósággal előremutató konzultációt folytattak arról, hogy nem elegendő jó szabályokat hozni, hanem azok betartását ellenőrizni is kell. Sikerült egyeztetni a szakhatósággal (jelen esetben a NÉBIH-hel), hogy megkezdődnek a szisztematikus ellenőrzések a főállatorvosi előírások betartására. Csorbai Attila minden fórumon – segítő szándékkal – felhívja a termelők figyelmét arra, hogy ezek az ellenőrzések rövid időn belül megkezdődnek, és folyamatosak lesznek, így bárkinél bármikor megjelenhetnek a NÉBIH ellenőrök. Rosszul érintheti az ellenőrzés azt a gazdát, ahol a legenyhébb hiányosságot is felfedezik az ellenőrök, mert már ekkor is számíthat pénzbüntetésre. A hatóság kiterjeszti a szankciót arra is, hogy aki nem tette meg a szükséges járványvédelmi lépéseket, az a termelő kiesik az állami kártalanítás rendszeréből, és adott esetben elvehetik a telepítési engedélyét is.

Piaci tendenciák

A járvány nem okozott zavart a hazai piac ellátásában, jelentette ki az elnök. Talán csak a kacsa-, libaellátásban volt némi fennakadás, de ez a fogyasztás szempontjából nem meghatározó mennyiség, hiszen az éves kacsafogyasztásunk egy főre vetítve 3 kilogramm, míg libából fél kilogramm ez a mennyiség. A csirkeellátásban viszont nem volt fennakadás. A piaccal kapcsolatban meg kell említeni, hogy a baromfihús és a tojás áfáját idén január elsejétől 27-ről 5 százalékra mérsékelte a kormány. Ez azonnali keresletnövekedést generált, amelynek csak részben tudtak eleget tenni a hazai termelők, ezért importra is szükség volt. Az árakat viszont nem mindig igazíthatták a keresletnövekedéshez, mert az import termékek (lengyel baromfiról van szó) ára csökkentő hatással volt a piacra.

Pontos adatok még nem állnak rendelkezésre a terméktanácsnak sem, de azt érzékelik, hogy a hazai fogyasztás nő, és lassan elérjük a baromfi esetében az egy főre jutó évi 40 kilogrammos fogyasztást. S az sem gyakorolt jó hatást az árakra, hogy a madárinfluenza miatt az egész uniós piacon bennragadtak az exportra szánt termékek, így a készletek árletörő hatást gyakoroltak az egész uniós piacra. Ezt nemcsak a vágóhidak, hanem a termelők is megérezték, mert a felvásárlási árak alacsony szinten alakultak.

Az 5 százalékos áfa hatásait csak úgy szabad vizsgálni, ha a környező országok baromfi termékeinek az árait hasonlítjuk a magyarhoz, mondta Csorbai Attila. A BTT végzett ilyen árösszehasonlító vizsgálatokat, és azt tapasztalta, hogy Magyarországon a legalacsonyabbak a baromfitermékek árai, ami elsősorban az 5 százalékos áfának köszönhető. A fogyasztó tehát biztos lehet abban, hogy az árcsökkenés érvényesül a fogyasztói árban. A vágóhidaknál még nem érezhető az, ami a fogyasztónál, elsősorban a nagyobb import miatt, de hosszabb távon már itt is megjelenik a 22 százalékos áfacsökkentés jótékony hatása. Ha ugyanis a vágóhidak is felfuttatják a termelésüket, és törekszenek a hazai piac teljes körű ellátására, akkor a termelők is növelni fogják az állományukat. Csirkében tehát komoly, 5–7 százalékos termelésnövekedés várható, míg pulykában ennél kisebb növekedés prognosztizálható. A vízi szárnyasok termelésének esetében is változhat a kép, és a termelés áthelyeződhet az eddig fehér foltnak számító területekre, magyarán az alföldi megyékből a dunántúli megyékbe.

Az 5 százalékos áfa bevezetésével a piac is tisztult, a szürkezónás szereplők mind a kereskedelemből, mind a termelésből átnyergeltek más termékpályára, vagy felhagytak ezzel a tevékenységgel. Igaz ez az étkezési tojás szektorra is. Csorbai Attila hangsúlyozta, hogy nem mondtak le arról, hogy az áfa csökkentése a többi baromfiterméknél is megvalósuljon, vagyis arról, hogy az élő csirke és a feldolgozott élelmiszerek is bekerüljenek az 5 százalékos áfakörbe. A tojásszektor esetében pedig az lendítené előbbre a termelést, ha a különböző feldolgozott termékeknél, amelyekben a tojás az egyik fontos alapanyag (lásd tésztaipar, cukrászat stb.), szintén 5 százalékos áfa jelenne meg, mert ezzel tovább lehetne fehéríteni a baromfiágazat szektorait.

Csorbai Attila végezetül kitért a tenyészanyag beszerzésére is. A madárinfluenza járvány miatt kiirtott állományok pótlása megkezdődött, de itt sem egységes a kép. Van olyan baromfifajta, ahol könnyebben, de akad, ahol nehezebben megy a pótlás. Időre van még szükség, hogy a járvány előtt állapotokat visszaállítsa az ágazat, mondta végezetül Csorbai Attila.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai