Erdőtörvény: összhangban a valós tevékenységgel

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H.GY., 2017/08/25

A fenti három szervezet véleménye szerint a jogszabály-módosítás az erdők és az erdőgazdálkodók érdekeit védik, a természet értékeinek megőrzése mellett.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Erdő- és Vadgazdálkodási Országos Osztálya június végén Hatvanban ült össze, és tárgyalta meg az erdőtörvény fontosabb módosításait, hatásait a magánerdő-gazdálkodásban. Bemutatkozott a Földművelésügyi Minisztérium Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztálya, Bajdik Péter főosztályvezető révén.

Papp Gergely

Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese szerint a legfontosabb az, hogy egy törvényt megalkotni rendkívül nagy feladat. Csaknem három évig tartott az egyeztetés, valamennyi érintettnek a véleményét kikérték, és az észrevételeket, javaslatokat be kellett építeni a jogszabályba. Az erdőtörvény szép példája annak, hogy milyen eredményes jogszabály születik akkor, ha a szereplők együttműködnek, s arra törekszenek az érdekeltek, akik az ágazatban különböző szerepet játszanak, hogy közösen találják ki, határozzák meg, hogyan alakuljon egy szabályozás.

Az előző törvényben sok nem életszerű szabályozás kapott helyet, olyanok, amelyek az erdőgazdálkodóknak okoztak problémákat, és nem voltak teljesen összhangban a valós tevékenységekkel. Jelentős plusz adminisztratív terheket is róttak a gazdálkodókra, ami miatt előfordult az is, hogy bizonyos erdőfelületeket nem kezeltek, ezért volt fontos, hogy a szabályokat úgy alakítsák, hogy az erdőgazdálkodás olyan tevékenység legyen, ami a gazdálkodóknak is elfogadható, jó jövőképet mutat. A legfontosabb változások a természetvédelmi előírásokkal kapcsolatosak, itt sikerült elérni azt, hogy az indokolatlan, felesleges korlátozásokat megszüntessék, és hogy valamilyen kárpótlásban részesüljenek az érintett gazdálkodók, mondta Papp Gergely.

Luzsi József

Luzsi József osztályelnök (NAK) azt hangsúlyozta, hogy ez az első olyan erdőtörvénye az országnak, amelyet szakmai szervezetek készítettek. A cél az volt, hogy egy olyan polgári értékrendű erdőtörvény jöjjön létre, amely szabályoz, korlátoz, de hagyja a dolgozni vágyó kezet, hogy végezze a munkáját. Az új törvényben az erdőnek a közcélú, a védelmi és a gazdasági funkciója olyan harmóniát tükröz, amely mindenki számára elfogadható. Az országban 200 ezer hektár magánerdőt nem kezelnek megfelelően. Ez olyan mértékű pénzkidobást jelent, amit az ország nem engedhet meg magának. Az új erdőtörvénnyel biztosítottá vált a normális működés, és az eddig kiesett területeket művelésbe tudják vonni.

Mocz András

Mocz András, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) elnöke előnyként értékelte, hogy az erdőtörvény módosításának szakmai előkészítését a gazdasági szereplők végezhették, ellentétben a korábbiakkal, amikor is az erdészeti hatóság és a természetvédelem dominanciája volt a jellemző. A magánerdő-gazdálkodás felértékelődött a törvénynek köszönhetően, mivel a magánerdő-gazdálkodók érdekei is megjelentek a jogszabályokban, a természeti értékek megőrzése mellett. A kiszámítható jogszabályi környezet megalkotása volt a cél, ami sikerült, jelentette ki az elnök. A rendezetlen erdőterületek kérdése is megoldódik, mert az új szabályozásnak az egyik legfontosabb eleme, hogy művelésbe vonja azt a mintegy 200 ezer hektárnyi magánerdő-területet, amelyen jelenleg nem gazdálkodnak. Mocz András fontosnak tartja, hogy a törvény végrehajtási rendelete is olyan szellemben íródjon, mint az erdőtörvény.

Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország erdeinek 40 százaléka magántulajdonban van. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt húsz évben 200 ezer hektár új erdőt telepítettek a magánerdő-gazdálkodók, ezzel hozzájárultak a konzervált zöld felületek növeléséhez, így teljesítették legnagyobb természetvédelmi feladatukat, hangsúlyozta a MEGOSZ elnöke.

A gazdasági és a közfunkció összehangolása

A megújult erdőtörvény legfőbb célkitűzése az erdőterület növelése, a meglévő erdők megóvása, szakszerű kezelése és a bürokráciacsökkentés, továbbá, hogy nemzeti kincsünket, az erdőt megóvjuk, jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Magyarországon ma mintegy 2 millió hektár erdőterület van, ennek nagyobbik része állami tulajdonú, de a magánerdők területe is jelentős, mintegy 900 ezer hektár. Az állami erdők jelentős része kiemelten védett értékű természetvédelmi terület, ahol az elmúlt években több milliárd forintos fejlesztések zajlottak azért, hogy az erdők jobban átjárhatóak, megismerhetőek legyenek, látogatóközpontok, kisvasutak, turisztikai férőhelyek létesültek több százezer látogatót vonzva – mondta a miniszter. Nemzeti kincsünk megbecsülése, megóvása, gyarapítása mellett tisztában kell lennünk azzal, hogy erdőgazdálkodásra – amely munkahelyeket teremt és a vidék népességmegtartó erejéhez is hozzájárul – szükség van.
A gazdasági és a közfunkció összehangolása az egyik célja a törvénymódosításnak. Egyszerűsödnek az erdőgazdálkodók adminisztrációs terhei, csökkennek az eljárási díjak. A kormány szándéka, hogy – a Nemzeti Erdőstratégiát végrehajtva – 2030-ig 27 százalékra növelje az erdőterületek arányát. Ehhez a megfelelő források is rendelkezésre állnak, hiszen a Vidékfejlesztési Programból mintegy ötvenmilliárd forint fordítható erdőtelepítésre. Ez további mintegy negyvenezer hektár új erdőt jelent, ami egy közel Budapest méretű terület. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a magánerdő-gazdálkodás szabályait kellett korszerűsíteni, egyszerűsíteni, hiszen ma már új erdőtelepítés döntően a magán-erdőterületeknél lehetséges, az állami területeket tulajdonképpen erre a célra fölhasználtuk – hangsúlyozta a miniszter.

Bajdik Péter

Bajdik Péter, az FM Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály vezetője elmondta, hogy 2015. november 17-én az Országgyűlés elfogadta a vadgazdálkodási törvény módosítását, mely számos ponton hozott szakmai újítást a hazai vadgazdálkodás és vadászat vérkeringésébe. Legnagyobb újításként jelenik meg a tájegységi vadgazdálkodás rendszere. A Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikai bázisára alapozva kidolgozta és rendeletben hirdette ki a vadgazdálkodási tájegységek határait. Szám szerint 52 tájegységet, amelyek fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő feladatait tájegységi fővadászok látják el. A tájegységi fővadászok legfontosabb célja, hogy a magyar vadgazdálkodás szakmai szintjén emeljenek, egy hatékony szaktanácsadási és szakirányítási rendszeren keresztül.

Győrffy Balázs

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottság Erdészeti Albizottságának elnöke a jogszabály-módosítás kapcsán kifejtette, hogy Magyarországon a természetvédelmi korlátozással érintett erdők aránya eléri a 40 százalékot. A korábbi erdőtörvény és a természetvédelmi törvény viszont nem teremtette meg a természetvédelmi korlátozások ellentételezését, ami azt eredményezte, hogy a túlzó mértékű, szakmailag nem kellően alátámasztott természetvédelmi korlátozások szinte megfosztották az erdőtulajdonosokat a fenntartható erdőgazdálkodás folyamatos gyakorlásától. Ez vidéki munkahelyek ezreit veszélyezteti, másrészt így a magánerdők több mint negyedén (legalább 200 ezer hektár) nem folyik gazdálkodás. Csak ezen területek termelésbe vonása megoldaná a tűzifahiányt, jelentős adóbevételeket hozna és vidéki munkahelyeket teremthetne.
Az erdőtörvény módosítása megteremti a lehetőséget a szakirányítás és az erdőkezelés támogatására, ami részbeni megoldást jelent az előbbi problémák kezelésére, mondta Győrffy Balázs.

Az erdőtörvény módosításával – az Európában már hosszú ideje bevett gyakorlatnak megfelelően – a törvényben leírt eseteken felüli természetvédelmi korlátozások csak az erdőgazdálkodóval egyeztetve léphetnek életbe, és azokért arányos kompenzáció jár majd. Ez egyáltalán nem lehetetleníti el vagy szorítja háttérbe a természetvédelmi szemléletű erdőgazdálkodást, ellenben nagyban hozzájárul a magántulajdonú erdők hatékonyabb hasznosításához, és megteremti azt a már régen hiányzó összhangot és egészséges egyensúlyt, amire a magyar vidéknek égetően szüksége van, tette hozzá Győrffy Balázs.

Fenntartható erdőgazdálkodás

Zámbó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnöke elmondta: az állami tulajdonban lévő erdők elsődleges funkciójának továbbra is a közérdekű szolgáltatások és a társadalmi igények fokozottabb kielégítésének kell lennie. Hozzátette: az erdészeti ágazati szabályozás kiemelt célja és eszköze az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának biztosítása, ez azonban – különösen a magántulajdonú erdők esetében – a gazdálkodás és a tulajdon megalapozottabb korlátozása mellett, illetve kisebb adminisztrációs terheket eredményezve is megfelelően érvényesíthető. A jogszabály-módosítás ebbe az irányba mutat: a korszerű és teljes körű erdészeti informatikai szakmai adatbázis és elektronikus ügyintézési rendszer megvalósításával egyszerűsödik az adminisztráció, hatékonyabb lesz a hatósági ellenőrzés. Emellett az eddiginél rugalmasabb lesz az erdei haszonvételek körének meghatározása, valamint új haszonvételi módok is lehetővé válnak, így például a legeltetés.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai