Kedvezőek a nemzetközi marhahúspiac kilátásai

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: MTI, 2017/08/22
Címkék: marhahús, szarvasmarha-ágazat, húsmarha

Zsigó Róbert a 21. Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson hozzátette: a magyar élelmiszergazdaság a feldolgozott termékekkel az Európai Unió piacai mellett Oroszország, Kína, a Közel-Kelet és Törökország ellátásába is bekapcsolódhat.
Az államtitkár előadásában nagy előrelépésnek nevezte, hogy újra elindult a törökországi marhahús-export, miután a török hús- és tejtanács 2018. végéig vámmentesen importálhat élő állatokat, frissen vágott és fagyasztott húsokat. A vámmentes import mennyiségét 500 ezer darabban határozták meg. A magyar hatóságok mindent megtesznek az exportlehetőségek bővítése érdekében - jelezte.
Tájékoztatott arról, hogy a húshasznú szarvasmarha magas támogatási szintje 2020-ig biztosan fennmarad.
Zsigó Róbert szerint az állattenyésztés és húsfeldolgozás területén biztató adat, hogy az Európai Unióban 2010 és 2016 között Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a szarvasmarha-állomány. A kétéves, nemzetközi tejpiaci válság ellenére a tejelő marhaállomány 8 százalékkal bővült, a húshasznú marhaállomány pedig 6 és fél év alatt megkétszereződött - mondta el.
Kifejtette, hogy az intenzív tejtermelésben a magyarországi tejhozam meghaladja az EU 28 országának átlagát; ugyanakkor a hazai tejágazat szervezettsége rendkívül alacsony. Magyarországon a tej 35, az EU-ban 85 százalékát értékesítik termelői összefogás vagy integráció keretében - mutatott rá.
Ismertetése szerint a magyar élelmiszeriparban 5300 vállalkozás működik, amelyek közel 100 ezer embernek adnak munkát, és 3700 milliárd forint együttes árbevétellel rendelkeznek. Az élelmiszeripar eredményessége javult, az utóbbi években duplájára nőtt az üzemi eredménye, és megháromszorozódott az adózott eredménye - mondta az államtitkár.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2012-ben az élelmiszeripart stratégiai ágazattá minősítette, és úgy alakította a támogatási rendszereket, hogy az ágazatnak 2013 és 2020 között 300 milliárd forint értékű fejlesztés juthat. A kis- és középvállalkozások (kkv) a Vidékfejlesztési programból, a nagyobb vállalatok a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop), valamint nemzeti programokból kaphatnak támogatást. A Ginop élelmiszeripari vállalatok számára kiírt pályázati felhívásra érkezett - elbírálás alatt lévő - támogatási igények 20 százalékát húsipari cégek nyújtották be - közölte.
A politikus komoly eredménynek értékelte egyebek között azt, hogy bevezették új, a kkv-k 80 százalékos tulajdoni arányát elősegítő földforgalmi szabályozást és a kkv-kat segítő támogatási rendszert, megerősítették a közvetlen értékesítés rendszerét. "A kormány elszántan védi Magyarország GMO-mentességét, amely az elkövetkező évtizedekben az országot versenyhelyzetbe hozhatja" - jelentette ki.
Eközben folyamatosan nőtt a mezőgazdasági termelés szintje, a foglalkoztatottak száma, a kivitel pedig már három éve meghaladja a 8 milliárd eurót. A mezőgazdaság hozzáadott értéke több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt hat és fél évben - emelte ki.
A sikeres piaci tevékenység fő alapja a vállalkozások és együttműködések növekvő termelékenysége. A magyar kivitel termékszerkezete javult, de további strukturális változás, a magasabb hozzáadott érték felé való elmozdulás lenne kívánatos.

Ajánlott kiadványokSzűcs István (szerk.):
A szarvasmarha-ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdéseiDr. Márton István szerk.:
Versenyképes húsmarhatartásA tenyészbikák termékenyítőképessége

Ez is érdekelhetiA kettőshasznú magyartarkák hozama folyamatosan nőTovábbra is növekvő hústermelésSzarszarvasmarha ágazat a számok tükrében II.