Imre
A 2017. augusztus 1-től érvénybe lépett nemzeti szabványok
Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: NAK, 2017/08/23
Címkék: élelmiszeripar, élelmiszerbiztonság, szabványok
A nemzetgazdaság szereplőinek a piacképességhez szükséges korszerű műszaki ismeretekkel való ellátásának érdekében, a Magyarország által kötött nemzetközi megállapodásokban vállalt, szabványosításra vonatkozó kötelezettségek végrehajtását, a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény szabályozza.
A nemzeti szabványosítás célja, hogy elősegítse:
· az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását,
· a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben,
· a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását,
· a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetését,
· az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és a biztonságot,
· a megfelelőségtanúsítás követelményrendszerének kialakítását,
· a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését.
A Magyar Szabványügyi Testület honlapján 2017. augusztus 1-jén az alábbi nemzeti szabványok jelentek meg.
MSZ EN 16858:2017 Élelmiszerek. A melamin és a cianursav meghatározása élelmiszerekben folyadékkromatográfiával és tandemtömegspektrometriával (LC-MS/MS)
MSZ EN 16943:2017 Élelmiszerek. A kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, kén és cink meghatározása ICPOES-sel
MSZ EN 16923:2017 Élelmiszerek. A T-2 toxin és a HT-2 toxin meghatározása gabonafélékben, valamint csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt gabonatermékekben, SPE-tisztítást követő LC-MS/MS-sel
MSZ EN 16852:2017 Élelmiszerek. Az etil-karbamát meghatározása csonthéjas gyümölcsökből készült szeszes italokból, gyümölcstörkölyből és más szeszes italokból. GC-MS módszer
MSZ EN 16857:2017 Élelmiszerek. A benzol meghatározása üdítőitalokból, egyéb italokból és zöldségalapú bébiételekből gőztéranalízises gázkromatográfiás tömegspektrometriával (HSGC-MS)
MSZ EN 16924:2017 Élelmiszerek. A zearalenon meghatározása növényi étolajokból LC-FLD-vel vagy LC-MS/MS-sel
MSZ EN ISO 3656:2011/A1:2017 Állati és növényi zsírok és olajok. Specifikus UV-extinkcióként kifejezett ultraibolya-abszorbancia meghatározása. 1. módosítás (ISO 3656:2011/Amd 1:2017)
MSZ EN ISO 11136:2017 Érzékszervi vizsgálat. Módszertan. Általános útmutató a kedveltségi vizsgálatok levezetésére ellenőrzött területen, fogyasztókkal (ISO 11136:2014)
Ajánlott kiadványok
Dr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknak
Deák Tibor:
Élesztőgombák a természetben és az iparban
Dr. Takács József:
A mezőgazdaság és élelmiszeripar üzemi szerkezete
Dr. Magda Sándor - Dr. Marselek Sándor:
Élelmiszeripar
Ez is érdekelheti
A hazai sárgarépa-termelést erősítheti az új feldolgozó üzem
Megjelent az élelmiszeripari és borászati üzemek fejlesztési pályázata
Újra megnyílik a VP élelmiszeripari pályázat!
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Vadgasztronómia: egészséges a vadhús, de nem fogyA vadhús vegyszer- és hormonmentes, be lehetne és kellene vonni a mindennapi étkezésekbe - buzdította a potenciális vásárlókat Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a vadgasztronómiai fesztiválon. A statisztika őt igazolja, az egy főre jutó fogyasztás 10-30 dekagramm között ingadozik évente.Tornai Pincészet: a kiváló fehérborok szentélye
A Somlói borvidék Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke. A 450 hektárnyi szőlőterületet a Bakony nyugati lábánál, három vulkanikus eredetű tanúhegyen (Somló, Kissomlyó, Ság-hegy) évszázadok óta művelik a gazdák. Az elmúlt három és fél évtizedben sok szép emlék köt ehhez a szemet gyönyörködtető természeti tájhoz, többek között a Tornai Endre által 1946-ban alapított borászathoz is. Legfrissebb élményem a 44. Országos Borverseny eredményhirdetése, amelyen ünnepélyes díjátadó gálán hirdették ki a kategóriagyőzteseket, a nagyarany, az arany és az ezüstérmes borokat. Tornai Tamást, a Tornai Pincészet tulajdonosát, a Kft. ügyvezető igazgatóját négy alkalommal szólították a szervezők, hogy vegye át az aranyérmekről, és a különdíjról szóló oklevelet. Tornai Tamással beszélgettünk.Hulladékgazdálkodás: a termelés növelése helyett visszafogott pazarlást
A világon megtermelt élelmiszer harmada, egyes becslések szerint 44 százaléka kárba vész. Ennek okai közé sorolhatjuk a rossz betakarítási gyakorlatot, a helytelen szállítást, tárolást, a sokszor feleslegesen szigorított eladási határidőket, a piacokon keletkező hulladékokat, és természetesen a vásárlói pazarlásokat. A világ népessége 2050-re megközelíti a 10 milliárd főt, ami 25 százalékos bővülést jelent. Az étrendek változásával, a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek fogyasztásának növekedésével, ez értékben 60 százalékkal növeli az élelmiszer-igényt. 300 milliárd forintos fejlesztési programmal segíti a kormány a magyar élelmiszergyártókat
A Coop cégfilozófiájában az élelmiszerek magas minősége mellett mindig kiemelt helyet kap a társadalmi felelősségvállalás és a közösség iránti elkötelezettség. Ennek szellemében immár 19. alkalommal rendezik meg a magyar termékeket népszerűsítő Coop Rallyt, amelyhez idén 71 vállalkozás csatlakozott. „A program nemcsak a hazai termékek népszerűsítését szolgálja, hanem a magyar gazdák és családok megélhetéséhez is hozzájárul” –jelentette ki Tállai András, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Coop Rally idei beharangozó sajtótájékoztatóján.Eszünk és repülünk: mi a károsabb?
A világon a húsfogyasztás kétszer olyan gyorsan nő, mint a népesség száma. A szakirodalom szerint egy kilogramm marhahús elfogyasztásakor 27 kilogramm széndioxid egyenérték keletkezik, egy kilogramm csirkehúsnál 6-7 kilogramm; de a Budapest – London repülőúton már 300-400 kilogramm. Azért az tény, hogy az emberek gyakrabban esznek, mint repülnek. Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza