Agromotor a nemzetgazdaságban

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: K.A., 2014/05/10
Címkék: agrárexport, agrárimport, Európai Unió, késztermék, alapanyag, GDP, magyar mezőgazdaság

Jelentős, kiugró, erőteljes – többek közt ezekkel a jelzőkkel írta le a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az idei első negyedéves gazdasági növekedési adatokat, amelyeket nemrég publikált a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH szerint a 2013 első negyedéve és a 2014 első negyedéve közt eltelt egy évben 3,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ha pedig megszűrjük az adatokat – például attól, hogy tavaly és idén más volt a munkanapok száma –, akkor a növekedés 3,2 százalék volt. Ebben még csak elemzői feltételezések szerint játszhatott komolyabb szerepet a mezőgazdasági termelés, ám ami a tavalyi év egészét illeti, ott már bőven akad elmélkednivaló.

A mezőgazdaság generálja a növekedést

Ami lapunk olvasóit igazán érdekelheti, az a számítás, amely szerint a tavalyi növekedés jelentős részét az agrárium termelhette ki. Czerván György, a Vidék­fejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára például azzal a feltételezéssel állt három hete a közvélemény elé, hogy tavaly az első három negyedévében az agrárium 21,7 százalékkal jobban teljesített, mint 2012 azonos időszakában.

Hozzátette: úgy gondolja, hogy az utolsó negyedévében is hasonló arány jön ki, ami azt jelentheti, hogy a GDP-növekedés felét a mezőgazdaság adta 2013-ban. A politikus leszögezte: akkor van növekedés Magyarországon, amikor a mezőgazdaság is jobban teljesít. Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben az agrárágazat 8,1 milliárd euró értékben exportált, ami a nemzetgazdaság teljes exportbevételének 10 százaléka volt. Az aktívum pedig 3,6 milliárd euróra rúgott, így a teljes külkereskedelmi aktívum több mint felét adta. A tavalyi év első tízhavi számainak ismeretében elmondható, hogy a 2012-es szintet a mezőgazdasági kivitel és aktívum 2013-ban megközelíti. Ez Európában páratlan – hangsúlyozta az államtitkár.

Növekedés és csökkenés

A mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,2%-os aránnyal, a bruttó hozzáadott értékhez 3,8%-kal járult hozzá 2012-ben. Az agrárgazdaság aránya a beruházásokban 5,8%, a foglalkoztatásban 5,2%, volt. A mezőgazdaság részaránya a kilencvenes évektől szinte folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban, illetve a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékében, és ezzel összefüggésben a bruttó hazai terméknek az előállításában is, a beruházásokban ingadozott.

A nemzetgazdasági értéktermelésben például 2007-ben a magas gabonaár a gyenge hozamok ellenére is szinten tartotta a mezőgazdaság arányát, amit 2008-ban az árunövények bő termése, továbbá a vágóálla­tok és állati termékek áremelkedése még növelni is tudott.
A kibocsátás 2009. évi csökkenése azonban már visszavetette a mezőgazdaság részesedését az értéktermelésben, amelyben a növényi termékek és a tej nagyarányú áresése is közrejátszott. A kibocsátás tovább mérséklődött 2010-ben, de a növénytermesztési és kertészeti termékek árában történt jelentős emelkedésnek köszönhetően az ágazat aránya a GDP előállításában enyhén növekedett.

A 2011-es év kiemelkedő volt, mind a kibocsátás volumene, mind pedig a termelői-árszínvonal számottevően emelkedett, ezek eredményeként az ágazat nemzetgazdasági súlya valamelyest nőtt. 2012-ben az aszálykárok visszavetették a mezőgazdaság teljesítményét, ami GDP előállításában betöltött súlyt is mérsékelte. Az elmúlt 2 évben a mezőgazdaság évi teljesítménye a GDP előjelét is befolyásolta, a 2011-es növekedés és az elmúlt évi csökkenés magyarázó változói között egyaránt hangsúlyosan szerepelt az agrárium.

Beruházások, foglalkoztatás, élelmiszeripar

A támogatások eredményeként 2008–2009-ben a beruházásokban számottevően nőtt, 2010-ben csökkent a mezőgazdaság aránya. 2011-ben és 2012-ben a teljes nemzetgazdaságot figyelembe véve kis mértékben mérséklődtek a beruházások, a mezőgazdaságban azonban 2011-ben 14%-kal nőtt, 2012-ben pedig szinten maradt a folyóáras értéke.

Az elmúlt három évben (2011–2013) a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya mérséklődött, 2009 óta azonban egy mérsékelten növekvő tendencia figyelhető meg a lakossági munkaerő-felmérés adatai alapján.

Az élelmiszeripar a GDP előállításából 1,9%-kal részesedett 2011-ben, az ágazat bruttó hozzáadott értéke 2,3%-a volt a teljes nemzetgazdaságénak. A beruházások 2,5, a foglalkoztatottak 3,3%-a származott innen. A GDP-hez való hozzájárulás az EU-csatlakozás előtti 2,7%-ról 2008-ra 1,9%-ra csökkent, azóta lényegében stagnál. Ebben jelentős szerepet játszott a beáramló import megnövekedése. Az ágazat hozzájárulása az összes beruházásokhoz a világgazdasági válság kezdetekor érte el mélypontját, azóta valamelyest növekedett a súlya. A foglalkoztatottak aránya az elmúlt években stagnált, a létszám 2009 és 2011 között azonban 6%-kal visszaesett, ezt 2012-ben mérsékelt, mintegy 2%-os bővülés követte.

Növekvő igény

A legnagyobb kérdés azonban mégiscsak az, hogyan halad majd tovább az agrobiznisz szekere. Az ennivalóra minden elérhető előrejelzés szerint egyre fokozódó igény lesz. Az OECD és a FAO előrejelzése szerint a 2020-ig előttünk álló időszakban a világ mezőgazdasági, de különösen élelmiszer-termelését alapvetően a kereslet fogja meghatározni Ennek legfőbb összetevői a népesség és a jövedelmek alakulása, valamint a jövedelmek eloszlása és az urbanizáció alakulása lesznek. A világ népessége az elkövetkezendő évtizedben csökkenő ütemben fog nőni az előző évtizedhez képest: míg 1996 és 2005 között évi 1,26%-kal nőtt a világ lakossága, addig 2006–2015 között évi 1,10%-kal fog gyarapodni, s 2015-re 7,2 milliárd lesz a föld népessége. A lakosság több mint fele még mindig vidéki térségekben fog élni. A legmagasabb népességnövekedési ütemre Afrikában lehet számítani (évi 2%), míg Európában csökkenni fog a népesség lélekszáma.

Az OECD-FAO prognózisa a reál GDP viszonylag magas növekedési ütemével számol, különösen a nagy fejlődő országokban (India, Kína, Brazília), illetve az olajexportőr országokban, valamint az OECD-országok közül Koreában, Törökországban és Mexikóban. Ezért úgy vélik, hogy a jövedelmek az előttünk álló évtizedben dinamikusabban fognak nőni (évi 2,9%-kal), mint az elmúlt évtizedben. A legmagasabb növekedési ütemre Afrikában lehet számítani, míg a legalacsonyabbra Európában. Ennek ellenére a világon megtermelt jövedelem eloszlása továbbra is egyenetlen marad, hiszen Afrika 1,8%-os súlyát aligha tudja jelentősen megemelni, míg Európa 32%-os részesedése csak kismértékben fog csökkenni.

Csökkenő világtendencia

A mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetgazdasági súlya a fejlett országokban – köztük hazánkban is – az elmúlt évtizedekben csökkenő tendenciát mutat. Ennek fő okai között az élelmiszerek iránti fogyasztói kereslet mérsékelt bővülése, valamint a mezőgazdasági tevékenységek folyamatos specializálódása, például a termelési eszközök előállítása, a kereskedelmi tevékenység elkülönülése. Az agrárgazdaság ezek megrendelőjévé és beszállítójává vált. Ezen kiépülő kapcsolatok összessége vezetett el az agrobiznisz fogalmához, amely több különböző lehatárolás alapján is értelmezhető. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet által kidolgozott módszertan szerint az agrobiznisz magában foglalja:
• a mezőgazdaságot (tágabb értelemben, vagyis az erdészettel és a halászattal együtt);
• a mezőgazdaság számára közvetlenül specifikus inputokat (termékeket és szolgáltatásokat) biztosító ellátó tevékenységeket;
• a mezőgazdaság termékeit (beleértve a nem élelmiszer termékeket is) feldolgozó és forgalmazó tevékenységeket.
A nem élelmiszer termékek esetében azonban csak az elsődleges feldolgozást (pl. az erdészethez kapcsolódóan a fűrészáru-termelést) veszi figyelembe, a további feldolgozási fázisokat és az értékesítést nem.
Hogy a nagyságrendeket értsük: az ilyen módon értelmezett agrobiznisz 2009-ben 8178,6 milliárd forint kibocsátás mellett 2432,8 milliárd forint hozzáadott értéket állított elő, miközben 543,1 ezer fő dolgozott a szektorban.
Nemzetgazdasági részesedése a kibocsátás vonatkozásában volt a legnagyobb, 15,8 százalék. Ezt követi a foglalkoztatás 14,4 százalékkal, majd a GDP-hez történő hozzájárulás 11,2 százalékkal.
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet

Ajánlott kiadványokDr. Villányi László – Dr. Vasa László:
AgrárgazdaságtanDr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknakHargitai László :
FűrészáruKapronczai István:
Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatában

Ez is érdekelhetiMéhészeti nagyhatalom vagyunkHungarikum lett az akác és az akácmézGazdasági növekedésünk egyik hajtómotorja a mezőgazdaság