2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fontos tudnivalók a tejfelvásárlók számára

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: NAK, 2017/08/28
Címkék: tejtermelés, tejfelvásárlás, tehéntej termékpálya

Tudnivalók a tejfelvásárlókra vonatkozó jelentési és nyilvántartási kötelezettségekről és a felvásárlók által az intézkedés kapcsán használható nyomtatványok rendszeresítéséről.

A közlemény a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet megváltozott szabályairól, valamint a felvásárlók számára előírt jelentési, illetve nyilvántartási kötelezettségekről szól. Mellékletei számítógépen is kitölthető PDF formátumban tartalmazzák azokat a formanyomtatványokat, amelyeken a felvásárlók jelentési kötelezettségüket teljesíthetik.

A közlemény kiterjed arra, hogy a Közös Agrárpolitika keretében működtetett tejkvóta-rendszer 2015. április 1. napján megszűnt, melynek következtében 2015. április 1-jétől nem kerül megállapításra a termelők részére rendelkezésre álló tejkvóta, ezzel egyidejűleg megszűnt a Kincstár tejkvóta-nyilvántartási kötelezettsége is. A tejkvóta-rendszer 2015. április 1. napján bekövetkezett megszűnését követően a felvásárlási tevékenységet (tejtermelőktől történő tej átvételt) folytató felvásárlóknak havi és éves jelentési kötelezettsége van.

Az Európai Unió és Magyarország vonatkozó jogszabályai alapján felvásárlónak minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve egyéb szervezet, mely a nyers, termelői folyadéktejet a tejtermelőtől átveszi, annak érdekében, hogy azt akár bérfeldolgozás keretében gyűjtse, csomagolja, tárolja, hűtse, vagy feldolgozza, vagy értékesítse, vagy azt egy vagy több olyan vállalkozásnak továbbadja, melyek tejet vagy tejterméket kezelnek, vagy feldolgoznak.

Felvásárlói tevékenység csak a Kincstár jóváhagyásával (jóváhagyási szám birtokában) végezhető. A jóváhagyás alapvető feltételei a következők:
· ügyfél-azonosítóval rendelkezik,
· annak igazolása, hogy a kérelmező felvásárló a vonatkozó magyar jogszabályok szerint kereskedői tevékenységet folytathat (megfelelő TEÁOR szám megléte);
· Magyarország területén telephellyel rendelkezik,
· kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy az átvett tej mennyiségére, tényleges zsírtartalmára vonatkozó, jogszabályban meghatározottak szerint azok adatait havi rendszerességgel a jelen Közleményben rendszeresített nyomtatványokon (K1070, K1071), illetve évente egyszer, kimutatás formájában az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon (K1080, K1081) a Kincstár felé továbbítja.

Jelentési kötelezettség

A felvásárlóknak havi kimutatást kell készíteniük, melyet meg kell küldeni a Kincstár részére, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 28-áig. A kimutatásnak tartalmaznia kell a megelőző hónap során felvásárolt tej mennyiségét és tényleges zsírtartalmát összesítve, illetve tejtermelőnkénti bontásban is. A havi kimutatásnak tartalmaznia kell továbbá a tárgyév során addig teljesített beszállításokra vonatkozó tejmennyiségeket és azok tényleges zsírtartalmát, göngyölítve is. A havi kimutatásokat a Kincstár által erre a célra rendszeresített nyomtatványokon kell megküldeni. A tejtermelő gazdaságnak vagy a tejtermelő megbízása alapján a felvásárlónak az eladott (felvásárolt) tejet a tényleges zsírtartalom megállapításához termelőegységenként legalább havonta két alkalommal a Rendelet 1. mellékletében feltüntetett, akkreditált laboratóriumok valamelyikében be kell vizsgáltatnia.

A felvásárlónak a tejtermelővel kötött szerződéséről, illetve annak megszűnéséről a szerződéskötést, illetve a megszűnést követő hónap 28. napjáig a Kincstárat írásban kell értesítenie az erre rendszeresített K1073-as, valamint a K1074-es nyomtatványokon. A felvásárlók legkésőbb a jelentési időszak végét követő május 14-éig kötelesek az általuk, a jelentési időszak alatt átvett tejmennyiségekről és azok tényleges zsírtartalmáról, összegző, illetve tejtermelőnkénti bontásban éves kimutatást küldeni a Kincstár részére a közlemény szerinti, erre a célra rendszeresített nyomtatványokon (K1080, K1081). A kimutatásban a tejmennyiségeket és a hozzájuk tartozó, tényleges zsírtartalomra vonatkozó adatokat kg-ban kell feltüntetni. A térfogat (liter) tömegre (kilogramm) történő átváltására az alábbi képletet kell alkalmazni: a tej literben megadott mennyisége/0971 = a tej mennyisége kilogrammban (1 kg tej = 0,971 liter tej).

A havi kimutatásokban feltüntetett adatok összegének, illetve az éves kimutatásban szereplő mennyiségeknek egyezniük kell! A felvásárlónak jelentési kötelezettsége van abban az esetben is, ha a vele szerződésben álló tejtermelő(k) egyáltalán nem szállított(ak) tejet a részére. Ebben az esetben az éves, illetve havi kimutatásban a termelő teljesítését 0-val kell szerepeltetni.

Jelentési időszak: adott év április 1-től következő év március 31-ig tartó időszak. A havi, éves kimutatásokat, illetve minden egyéb kérelmet és jelentést az alábbi címre kell megküldeni: Magyar Államkincstár, Közvetlen Támogatások Főosztálya, 1476 Budapest, Pf.: 407.

A teljes közlemény a mellékleteivel együtt a innen elérhető.

Ajánlott kiadványokDr. Szakály Sándor:
Tejgazdaságtan
Nagy Ottó (szerk.):
Higiénikus tejtermelés a kisgazdaságban
Dr. Tóth László - Dr. Bak János :
A minőségi tejtermelés technikája
Dr.Vahid Yousefi-Kóbori Judit:
Korszerű tejtermelés és feldolgozás

Ez is érdekelhetiPrevenció hatékony tőgyfertőtlenítőkkelTejpiaci aktualitásokSzarszarvasmarha ágazat a számok tükrében II.

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza