Lénárd
Új irányt vehetnek a halgazdaságok
Kategória: Állattenyésztés | Forrás: Világgazdaság, 2017/09/08
Címkék: halászat, halgazdálkodás
A magyarországi halgazdálkodás jövedelmezőségére a 16 milliárd forintos uniós támogatás éppúgy jótékony hatással lehet, mint a jövő évi 22 százalékpontos áfacsökkentés.
Tavaly 284 magyarországi vállalkozás foglalkozott halászattal és halgazdálkodással – tizenhárommal több, mint az előző évben –, együttes nettó árbevételük pedig 209 millió forinttal 14,45 milliárd forintra emelkedett a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. adatai szerint. Mérlegeredményük alakulása hullámzó: a 2013-as 390 millió forint veszteség 2014-re 310 milliós nyereségbe fordult, amit 2015-ben 365 millió forintos plusz, tavaly viszont 15 milliós mínusz követett.
Ám a kiszámíthatatlanság ellenére többen látnak fantáziát az ágazatban, amelyben tavaly huszonöt új céget alapítottak, és már az idén is tizenkettőt, miközben az alkalmazottak száma 1564-re nőtt a múlt év végi 1495 főről. A legtöbben alighanem a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (Mahop) keretében pályázható 16 milliárd forintnyi európai uniós forrásra építenek, vagy a halhús áfacsökkentésének kedvező hatásaira, elvégre a sertéstőkehús tavalyi és a baromfihús idei példája után jövőre a halak forgalmi adója is 27-ről 5 százalékra mérséklődik.
A Mahop egyik kis- és középvállalkozásoknak szóló felhívására novemberig pályázhatnak az akvakultúrával foglalkozó cégek, az 1,35 milliárd forintos forrás pedig a környezetvédelmi és erőforrás-felhasználási hatékonyságukat hivatott segíteni. Egy másik, 1,05 milliárdos támogatási keret a kiírás értelmében jövő év áprilisáig áll nyitva, itt a biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák védelme, illetve helyreállítása a cél. Utóbbinál az érintett vízterületek halgazdálkodási jogának vagyonkezelői vagy haszonbérlői legalább 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. A két felhívásban összesen százharminc cég juthat uniós forráshoz. Ennek alapján az ágazat vállalkozásainak akár 45 százaléka is nyerhet, ha minden érintett cég csak az egyik lehetőségre pályázik.
Legtöbben már most készpénznek veszik, hogy a haláfa csökkentése a pozitív trendfordulat előfutára. A szakmai szervezetek szerint ugyanis a kedvezményes adózás lendületet adhat az akvakultúrának, a halászati termékek előállításának, egyúttal a fogyasztás növekedését is segítheti. Mivel a halgazdálkodó cégek árbevételének több mint 60 százalékát az export teszi ki, a többség azt várja, hogy amennyiben az árak 15-20 százalékkal csökkennek, meglódul a belföldi halfogyasztás is. Az egy főre jutó 4,6 kilogrammos fogyasztást pár éven belül megduplázni persze ambiciózus terv, de az uniós átlag 22,7 kiló.
Ajánlott kiadványok
Lajkó István:
A halászmester könyve
Dr.Zsémbeli József Dr.Juhász Csaba Dr.Zsigrai György Monori István Őri Nóra:
Az Európai unió mezőgazdasága hasznos információk fiataloknak
Dr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknak
Szűcs István:
Halászati ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyesNégy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.Állatállomány: Európában hanyatlik a száma
Az egykor csordát fenntartó bakonyi kis falu állatorvosa meséli, hogy az 580 lelkes községben mindössze 4 tehén van. Évtizedek óta nincs csarnok, ahol a kifejt tejet átvennék, így a gazdák kénytelenek voltak felszámolni állatállományukat. Az egyetlen, a négy tehenet gondozó gazda sajtot készít, s azt igyekszik eladni a szomszédos falvak kicsi piacain.Szarvasbőgés: a legszebb vadászat
Már hallható az őszi erdők hangja, a gímszarvas násztáncával elkezdődött az idei szarvasbőgés – fogalmaz lírai szöveggel Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, és rögtön figyelmezteti is az autósokat: vigyázzunk magunkra és a vadakra. Ebben a hangulatban fogalmaz Náhlik András professzor is a Vadászati ismertek című könyvében.A BHNP Zrt. hosszú távon, fenntartható módon gazdálkodik - Közérdek a balatoni horgászturizmus fejlesztése
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNP Zrt.) 2009. augusztus 25-én alakult meg, jogelődje 1899 óta tevékenykedik a Balatonon. A cég 100 százalékban magyar állam tulajdonában van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A cég fő feladata a Balaton ökoszisztémájának fenntartása és a halállomány kezelése, hogy optimális horgászati lehetőségeket biztosítson a kedvelt halfajok esetében, valamint a tógazdasági haltermelésével fenntartsa a halfajok sokféleségét. A BHNP Zrt. aktívan részt vesz a halvédelmi tevékenységekben is. Szári Zsolt vezérigazgatóval arról beszélgettünk, hogy a társaság aktívan dolgozik a Balaton ökoszisztémájának védelmében és fenntartásában, egyben a horgászati lehetőségek biztosításában.Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza