2025. 05. 20., kedd
Bernát, Felícia
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Új irányt vehetnek a halgazdaságok

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: Világgazdaság, 2017/09/08
Címkék: halászat, halgazdálkodás

A magyarországi halgazdálkodás jövedelmezőségére a 16 milliárd forintos uniós támogatás éppúgy jótékony hatással lehet, mint a jövő évi 22 százalékpontos áfacsökkentés.

Tavaly 284 magyarországi vállalkozás foglalkozott halászattal és halgazdálkodással – tizenhárommal több, mint az előző évben –, együttes nettó árbevételük pedig 209 millió forinttal 14,45 milliárd forintra emelkedett a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. adatai szerint. Mérlegeredményük alakulása hullámzó: a 2013-as 390 millió forint veszteség 2014-re 310 milliós nyereségbe fordult, amit 2015-ben 365 millió forintos plusz, tavaly viszont 15 milliós mínusz követett.

Ám a kiszámíthatatlanság ellenére többen látnak fantáziát az ágazatban, amelyben tavaly huszonöt új céget alapítottak, és már az idén is tizenkettőt, miközben az alkalmazottak száma 1564-re nőtt a múlt év végi 1495 főről. A legtöbben alighanem a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (Mahop) keretében pályázható 16 milliárd forintnyi európai uniós forrásra építenek, vagy a halhús áfacsökkentésének kedvező hatásaira, elvégre a sertéstőkehús tavalyi és a baromfihús idei példája után jövőre a halak forgalmi adója is 27-ről 5 százalékra mérséklődik.

A Mahop egyik kis- és középvállalkozásoknak szóló felhívására novemberig pályázhatnak az akvakultúrával foglalkozó cégek, az 1,35 milliárd forintos forrás pedig a környezetvédelmi és erőforrás-felhasználási hatékonyságukat hivatott segíteni. Egy másik, 1,05 milliárdos támogatási keret a kiírás értelmében jövő év áprilisáig áll nyitva, itt a biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák védelme, illetve helyreállítása a cél. Utóbbinál az érintett vízterületek halgazdálkodási jogának vagyonkezelői vagy haszonbérlői legalább 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. A két felhívásban összesen százharminc cég juthat uniós forráshoz. Ennek alapján az ágazat vállalkozásainak akár 45 százaléka is nyerhet, ha minden érintett cég csak az egyik lehetőségre pályázik.

Legtöbben már most készpénznek veszik, hogy a haláfa csökkentése a pozitív trendfordulat előfutára. A szakmai szervezetek szerint ugyanis a kedvezményes adózás lendületet adhat az akvakultúrának, a halászati termékek előállításának, egyúttal a fogyasztás növekedését is segítheti. Mivel a halgazdálkodó cégek árbevételének több mint 60 százalékát az export teszi ki, a többség azt várja, hogy amennyiben az árak 15-20 százalékkal csökkennek, meglódul a belföldi halfogyasztás is. Az egy főre jutó 4,6 kilogrammos fogyasztást pár éven belül megduplázni persze ambiciózus terv, de az uniós átlag 22,7 kiló.

Ajánlott kiadványokLajkó István:
A halászmester könyve
Szűcs István:
Halászati ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései
Dr. Juhász Csaba - Dr. Zsembeli József:
Az Európai Unió mezőgazdasága - Hasznos információk fiataloknak
Dr.Zsémbeli József Dr.Juhász Csaba Dr.Zsigrai György Monori István Őri Nóra:
Az Európai unió mezőgazdasága hasznos információk fiataloknak

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Magas szintű járványvédelemre van szükség
A tavaly ősszel indult madárinfluenza járványban Magyarországon több mint 200 állattartó telepen jelent meg a magas patogenitású madárinfluenza vírus. A vadmadárvizsgálatok azt mutatják, hogy sajnos a vírus a vadmadarakban egész évben jelen van, így a betegség megjelenésének veszélyével folyamatosan számolnunk kell. A betegség fellobbanása, a baromfiállományokba történő behurcolásának kockázata a vándorló vadmadarak vonulásával pedig tovább nő. Magyarország madárinfluenza szempontjából különösen veszélyeztett, mert a vándorló vadmadarak fő vonulási útvonalai közül néhány érinti hazánkat is. E kockázat mellett figyelembe kell venni, hogy az ország egyes térségeiben igen nagy a telepsűrűség, mely a járvány gyors terjedését okozza. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökével értékeltük az elmúlt időszak eseményeit.
Több mint ötven év után újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség
Lapzártánk idején már négy magyarországi szarvasmarha-tartó telepen jelent meg a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség. A fertőzött telepeken az állományt teljes egészében fel kell számolni, a kitörések meghatározott körzetében pedig szigorú intézkedések lépnek életbe a betegség tovább terjedésének a megakadályozása érdekében. Bár az esetek egy viszonylag szűkebb területre korlátozódnak, hatásuk a hazai állattenyésztés baromfin kívül eső részét igen érzékenyen érinti, hiszen már komoly gazdasági károkat okoztak, illetve vetítenek előre.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Ennek aktualitása, hogy május 14-től kezdődően ismét több lépcsőben lehet benyújtani a támogatási pályázatokat. Azok a gazdálkodók lehetnek eredményes pályázók, akiknek árbevételüknek legalább a fele mezőgazdasági tevékenységből származik.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Világszínvonalú a magyar vadgazdálkodás
Február 6-án megnyílt a 31. FeHoVa Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A február 9-ig nyitva tartó rendezvényen 13 országból 200 kiállító mutatja be termékeit.
Fejlesztés az állattenyésztésben: tojástermelés
Minden mozog a tojástermelésben. A statisztikai adatok szerint a ketreces tartásból származó étkezési tojás ára a csomagolás helyén 17 százalékkal volt alacsonyabb 2024-ben, mint egy évvel korábban; a mélyalmos tartásnál ez a csökkenés csak 13 százalék. Ezt természetesen a gazdasági adatok elemzésekor is érzékelik a termelők: 2023-ban a ketreces étkezési tojástermelés költségarányos jövedelme 38 százalék volt, a tavalyi, még becsült adatok alapján már csak 11 százalék.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza