2026. 10. 02., péntek
Petra
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A kettőshasznú magyartarkák hozama folyamatosan nő

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: NAK, 2017/09/11
Címkék: magyar tarka szarvasmarha, húsmarha tenyésztés, tejtermelés

A 2010 óta a termelésellenőrzés alatt álló magyartarka szarvasmarha-állomány tej- és húshozama fokozatosan javult, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomszelekciós programot tervez az állomány tulajdonságainak további javítására.

A hazai magyartarka-állomány létszáma évek óta 55-60 ezer, az egyesület 1500 tagja által tartott 32 ezer egyedből már tizenegyezret vontak be a termelésellenőrzésbe – mondta Füller Imre, az egyesület ügyvezető igazgatója. A teljesítményvizsgálat szerint 2010 óta mind a kettős - tej- és húshasznosítású -, mind a húshasznú magyartarkák hozama javult. Mint mondta, a kettőshasznú magyartarkák tejtermelése 2016-ban meghaladta átlagban az évi 6300 kilogrammot; a 2010-es átlagtermelés 5949 volt, eközben megmaradt a tej magas, 3,95 százalékos zsírtartalma, és 3,45 százalékról 3,5 százalékra nőtt a fehérjetartalma. A bikák választási súlya a 2010-es 240-ről 249 kilogrammra, az üszőké 236-ról 241 kilogrammra nőtt.

Az egyesület 2016-os tenyésztési programja szerint – főként tenyészbika előállításához – a kiváló magyartarka bikák mellett, hegyitarka tenyészbikákat használnak. Az egyesület az állománytól a tejtermelésben évi 1-1,5 százalékos növekedésre számít, a hústermelő képesség romlása nélkül.

Az MTE 2018-ban indítja genomszelekciós programját a bikák tenyészértékének korai meghatározására. Jelenleg ivadékvizsgálattal határozzák meg a tenyészértéket, míg a genom – azaz az örökítő anyagok összességének – szelekciója ezt a 4-5 évig tartó folyamatot rövidíti le azzal, hogy segítségével a tenyészértéket már az embrióból is meg lehet határozni. Füller Imre szerint Magyarországon eddig pénzhiány és a tenyészbikák viszonylag alacsony száma miatt nem tudták elkezdeni a programot; a géntartalékban jelenleg 115 tenyészbika génjeit tárolják.

Az egyesület igazgatója arról is beszámolt, hogy a magyartarka keresett a piacon, a fajtát főleg Törökországban, de a horvát, a német és az osztrák piacon is értékesítik. A 8-9 hónapos állatot jelenleg kilogrammonként 900 forintért lehet eladni, míg például a fiatal bikák átlagos felvásárlási ára a Magyar Állattenyésztők Szövetségének adatai szerint augusztusban 750-770 forint között volt. A fajta a ma több mint 850 ezres hazai szarvasmarha-állomány 15-20 százalékát adhatja, és az egyesület ügyvezető igazgatója szerint arányosan részesedik a kivitelből, amelynek értéke 2015-ben meghaladta a 39 milliárd forintot.

Ajánlott kiadványokDr. Tóth László - Dr. Bak János :
A minőségi tejtermelés technikája
Ettig László:
A magyar tarka szarvasmarha bonyhádi fajtája
Dr. Szakály Sándor:
Tejgazdaságtan
Nagy Ottó (szerk.):
Higiénikus tejtermelés a kisgazdaságban

Ez is érdekelhetiPrevenció hatékony tőgyfertőtlenítőkkelTejpiaci aktualitásokSzarszarvasmarha ágazat a számok tükrében II.

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A térség motorja a Formula GP Kft.
Harmincöt éve, hogy a FORMULA GP Kft.-t négy alapító tag létrehozta. Az alapítók részben műszaki érdekeltségű szakemberek, akik az autóversenyzés világát kedvelik, jól ismerik. Sántha Imre, a Kft. ügyvezető igazgatója agrárvégzettségű. Az elnevezéshez híven az agrárágazatban „száguld” a FORMULA GP Kft., hiszen az elmúlt három és fél évtizedben egy kis növénytermesztő gazdaságból komplex, vertikálisan integrált, a hajdúsági térség meghatározó agrárvállalkozásává, cégcsoporttá fejlődött. Sántha Imrével beszélgettünk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza