Nincs mitől tartani a gabonapiacon

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Valkó Béla, 2014/05/10
Címkék: búza, gabona, gabonapiac, Ukrajna, ukrán búza

A márciusi mezőgazdasági árak alakulásánál a szokásos éves ciklikusság mellett azt lehet látni, hogy a gabonaárak ugyan jelentősen csökkentek tavaly márciushoz képest, ez azonban valójában azt jelenti, hogy a tavaly tavaszi kiugrás után most mérséklődtek vissza az árak a normál szintre. Ennek oka, hogy tavaly az aszály miatt gyenge terméshozamot prognosztizáltak, ami akkor nagyon fölhajtotta az árakat. Az idei évre azonban eddig átlagos terméshozam várható, és az ukrán feszültség miatt 2–3 hétig hirtelen megugró árak is visszamérséklődtek, így egyelőre nem látunk olyan tényezőt, ami tartósan akár fölfelé, akár lefelé eltéríti az árakat – mondta el Tresó István.

– Hogyan látja a fentebb vázolt helyzetet, valóban nagyobb szerepet kaphat a közraktári finanszírozás?

– Az Unió által jóváhagyott 1,6 millió tonna ukrán gabonamennyiségen belül az EU-s rendelet pontosan meghatározza, milyen fajta gabona és gabonatermékekből tevődik össze ez a volumen, így 950 ezer tonnányi búzáról, illetve a búzához köthető búzalisztről, durva búzaőrleményről van szó. Ez a mennyiség természetesen az Unió egészére értendő. Az is fontos körülmény, hogy Ukrajnának nem Európa a természetes értékesítési iránya, hanem a Fekete-tengeri kikötőkön át a Távol- és Közel-Kelet. Ezt az alaphelyzetet bonyolítja a jelenlegi bizonytalanság Ukrajnában, ami nyilván hatással van a gazdaságra, gazdálkodásra.

– Vagyis?

– A termelési költségek jelentősen megugorhatnak, a helyi figyelem irányultságának megváltozása késleltet bizonyos munkálatokat. Máris láthatunk a nagy nemzetközi honlapokon híreket, amelyek a várható terméskiesést vetítik előre, az ukrán exportkimaradást 500 ezer tonnára becsülik. Az is kérdés, hogy ez az 1,6 millió tonna vámmentes áru a mi irányunkba fog-e útjára indulni, egy olyan – már eleve hiánnyal küzdő – országból, amelynek megvannak a hagyományos kereskedelmi irányai és partnerei.

– De mi történik akkor, ha mégis Európa lesz a vámmentes gabona főiránya, netán Magyarország?

– Ettől valójában nem tartok. Gondoljunk csak a szállítási körülményekre, lehetőségekre, problémákra, hogy a vasúti kocsiknál futóművet kell cserélni. Ekkora mennyiséget keréken nem egyszerű célba juttatni. Ráadásul a hatóságoknak a minőségi feltételekre,
a növény-egészségügyi előírásokra is oda kell figyelni.
A vámmentesség nem mentesít az ilyen szabályok alól!

– A 2,5 millió tonnás hazai igényhez képest egy 950 ezer tonnás tétel estleges beérkezése azért csak okozhat zavarokat…

– Kétségtelen, lenyomhatja az árakat. Minden attól függ, milyen taktikát folytatnak a magyar gazdálkodók. Egyrészt a gabonafelhasználók, így például a malmok számára könnyebbséget jelenthet, ha alacsonyabb az ár, mert ők azok, akik be vannak szorulva a végtermék-felhasználók és az alapanyaggyártók közé, így az ő érdekérvényesítő képességük a legkisebb a termékláncon belül. Tehát, ha be tudnak tárolni maguknak az olcsó és megfelelő minőségű gabonából, az nekik akár előnyös is lehet. Másrészt a termelőknek ki kell várni azt az időt, amíg ennek a mennyiségi hatásnak az árkövetkezményei „lecsengenek”. Ez a közraktározás tipikus esete: megvárni, hogy az ár stabilizálódjon, és akkor értékesíteni a terméket.

– A lengyel gazdák annak idején kemény ellenállást mutattak a magyar gabonabehozatallal szemben. Előfordulhat ez nálunk is?

– Nem valószínű. Az érdekek különbözőek. Egy ilyen fellépés nagyon erős belső érdekütközést okozna.

– Mi adhat okot mégis a nyugtalanságra?

– Amikor arról beszélünk, vajon mi mozgatja az árakat, akkor nem tudok arra gondolni, hogy termelési alapjai lennének az ármozgásoknak. Spekulatív alapjai viszont vannak. Ha megnézzük a statisztikákat, azt látjuk, hogy a gabonakészleteink föl vannak töltve, globálisan is normális szinten vannak. A termésvárakozások viszont változnak a világ nagy gabonatermő vidékeitől – USA, Oroszország, Ukrajna, Ausztrália – függően. Ha most az a hír kap szárnyra, hogy Ukrajnában kisebb lesz a termés, nehézkesebb a betakarítás, vagy rosszabb minőségű a szem, akkor ez alapvetően az amerikaiaknak fog kedvezni, az USA piaci lehetőségeit nyitja ki. Ők azok, akik be tudnak szállni az ukrán gabonaszállítások helyére. Sok esetben spekulatív ötletek is mozgathatják az árakat, a piacokat, de a mezőgazdaságban ne egy-két hétben gondolkodjunk, amikor a hatásokat vizsgáljuk, hanem hosszabb időben. Jó példa erre a tavalyi hazai aszály, a kukorica terméskiesésével kapcsolatos jóslatok. Mára kiderült, hogy még mindig vannak tavalyról készleteink. Valóban voltak nagy foltok, ahol problémát okozott az aszály, de csak lokálisan. Összességében nem okozott akkora problémát, mint ahogy azt előtte hallani lehetett.

– Az Unió vámgesztusa egyszeri, vagy erre kell berendezkednünk?

– Úgy gondolom, hogy ez egy politika generálta akció, és egyszeri. Ha az Unió tartani akarja magát az alapelveihez, akkor ez nem lehet rendszeres.

– Mit tehetnek a magyar gazdák, ha az összes ukrán búza idezúdul?

– Igazából figyelembe kell venni, hogy a piac mindig globális, nem pedig lokális. Tehát mindenki ott vásárol, ahol a legolcsóbban tud, és ott ad el, ahol a legdrágábban tud értékesíteni. Ma már így működik a világ. Nem az az érdekes, hogy megtermeltük-e a magyar szükségletet. Ez lehet egy szép szlogen, de nem jelenti azt, hogy a magyar termelő Magyarországon fogja eladni, amit megtermelt, hiszen máshol többet is kaphat érte. Ez az ukrán gabonamennyiség, ha mind hozzánk érkezne, ideiglenesen megmozgathatná a magyar piacot, de a globális piacra nem lesz számottevő hatása. Tehát úgy gondolom, hogy a magyar termelő el fogja tudni adni a megfelelő minőségű termékét világpiaci áron, ilyen szempontból nem fog zavart okozni ez az import.

– Milyen szerep vár a közraktározásra?

– Úgy gondolom, azért csappant meg a közraktározás jelentősége, mert a szántóföldi növénytermesztők forrásbőségben vannak, köszönhetően egyrészt az utóbbi időszakok jó termésének, másrészt az EU-s támogatásoknak. Nincsenek tehát rászorulva arra, hogy közraktározzanak. A közraktározás most igazából a terményfelhasználóknál merül fel lehetőségként. Így a malmoknál, akik megfelelő árszinten próbálják biztosítani a lehető legrosszabb időszakra az alapanyagukat. Rajtuk kívül a takarmánygyártók, takarmány-felhasználók, állattartók jellemzően azok, akik ma közraktároznak, nem pedig a növénytermesztők.

– Visszatérve Ukrajnára, ha most nem is, a jövőben komoly nyomást gyakorolhat a gabonapiacra?

– Ukrajna keleti területei valóban komoly lehetőségeket rejtenek. Ha a nyugati gépeket, agrártechnológiát – a talajelőkésztést, a jó genetikájú vetőmagot, a kemikáliákat, a műtrágyázást – nagyobb arányban alkalmazzák, könnyen megduplázhatják a jelenlegi 2,6–3,2 tonna körül termésátlagaikat, és 20 millió helyett 40 milliót termelhetnek meg búzából. Kukoricánál és napraforgónál is hasonló arányokról beszélhetünk. Ukrajna és Oroszország a jövőben minden bizonnyal nagyon-nagyon komoly nyomást fog gyakorolni a piacokra.

– Milyen üzenete van ennek magyar termelők számára?

– Az 5,6 tonnás átlagtermés nem elegendő. Aki az egy tonna megtermelt termékre jutó költséget oly mértékben leszorítja, hogy háromszorosát termeli azonos területen, az nem lesz érzékeny a mostanihoz hasonló piaci árváltozásokra, és a legrosszabb árak mellett is képes lesz nyereséges maradni. Nem szabad elfelejteni, hogy a következő EU-s ciklus az öntözést preferálja. Nálunk is az öntözésre kellene figyelni. A gépi, technológiai beruházásokat a kormány felszabadította, ingyenessé tette az öntözéshez a vizet. Ezek mind olyan dolgok, amikkel a közeljövőben élni kell. A termelők vegyék igénybe a bankokat, gondoljuk át, beszéljük át együtt ezeket a kérdéseket.
Mi ugyan nem vagyunk mezőgazdasági szakemberek, de értjük az agrárszakmai elvárásokat, odafigyelünk az agráriumra. Azt se felejtsük el, hogy bankok nagyon sok ügyféllel dolgoznak, tehát a tapasztalataik is nagyon szerteágazók. Ezeket ki kell használni. És időben kell stratégiát alkotni. Nem a költségvetési ciklus felénél, mert akkor már nem lesz idő megvalósítani, és lehívni a pénzeket. Itt az ideje az új stratégiaalkotásnak az új KAP-hoz igazodóan.

VM: Nem várható lényeges zavar

Az Ukrajna viszonylatában megnyitott vámmentes gabonaimport-kvótákban szereplő limitált mennyiségek várhatóan nem okoznak lényeges zavart az EU belpiacán – tájékoztatta lapunkat a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).
Mint a szaktárca információjából kiderül, az Ukrajnából az EU felé irányuló gabonaimportra már eddig is kedvezményes feltételek vonatkoztak (kukorica 0 EUR/t vám, búza 12 EUR/t vám), így a további vámmentes kvóta nem változtat lényegesen az eddigi helyzeten. Az
ukrán áru a tengeri szállítás kedvező költségei miatt jellemzően Spanyolországot, Portugáliát, kisebb mértékben pedig Olaszországot célozza meg az EU-n belül. További korlátozó tényező, hogy jelenleg az ukrán árak közel tartózkodnak a nyugat-európai szintekhez, így a
vámmentesség ellenére sem biztos, hogy a kvótákat kihasználják (különösen árpánál).
A tárgyalások során magyar részről azt kértük a Bizottságtól, hogy az intézkedést bevezető jogszabályokba kerüljön bele a vámmentes importkvóta felfüggesztésének lehetősége, amennyiben az érintett termékek tekintetében komoly piaci zavar keletkezik az EU piacán. Az
általunk kért rendelkezés bekerült a rendeletbe.
A Bizottság információi alapján a kvóták megnyílása óta nem érzékelhető lényeges változás az európai gabonapiacon. A kedvezményes ukrán gabonaimport-kvótára ez idáig egyetlen importengedély-kérelem sem érkezett az illetékes hazai hivatalhoz.
A közraktározás szerepe az ukrán importkvótáktól függetlenül lényeges szerepet kaphat a hazai gabonapiacon a termelés finanszírozásában és a szezonális kínálat elnyújtásában. A hazai közraktározás a 2010-es mélypontot követően várhatóan idén is növekedni fog, amelyben lényeges szerepe van az érintett kereskedelmi bankok, a közraktárak, a Közraktári Felügyelet és az érintett minisztériumok közreműködésével működő Közraktári Munkacsoport tevékenységének.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László:
Növénytermesztő mester könyveDr. Csapó János:
A gabonák, zöldségek és gyümölcsök, valamint zsírok és olajok hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás III.Dr. Husti István:
Mezőgazdasági vállalkozói kézikönyv Dr. Magda Sándor (szerk.):
Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája

Ez is érdekelhetiA készletfelhalmozódás új feladatok elé állítja a gazdákatA nemesítés miatt fagytűrőek a gabonákTájkép aratás után