Teljes körű elektronikus ügyintézés

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2017/09/06

Ennek előzménye, hogy jelenleg az adóhatósági eljárások szabályait nemcsak az adózás rendjéről szóló törvény (Art) írja elő, hanem háttér szabályként – amit az Art. nem szabályoz – a közigazgatási hatósági eljárások és szolgáltatás általános szabályait meghatározó azon törvény (Ket), ami az közigazgatás más hatóságainak eljárásait is szabályozza. 2018-ban ezt a törvényt felváltja az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, azonban hatályát tekintve a NAV-ra ez a törvény nem fog vonatkozni. Ennek oka, hogy a NAV feladatait érintően speciális szelete az államigazgatásnak, így egyes kérdésekben eddig is nehéz volt a Ket. és az Art. együttes alkalmazása.

Ennek eredményeképpen 2018-tól az adózási szabályokat két külön törvény fogja meghatározni oly módon, hogy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény az általános adóhatósági eljárási szabályait határozza meg, mely tulajdonképpen a Ket-et hivatott felváltani, míg az adózás rendjéről szóló törvény az egyes speciális adóhatósági feladatokat, szolgáltatásokat tartalmazza majd.

Természetesen a törvénymódosítás több jelentős változást is fog hozni az adózók és emellett az adóhatóság életében is. A módosítás alapvető céljai között az egyszerűsítés, valamint a szolgáltató jelleg növelése jelenik meg.

Új szolgáltatások

Bár nem a fenti két törvény, hanem külön törvény nevesíti, de így is talán kijelenthető, hogy az egyik legfontosabb és már nagyon aktuális újítás, miszerint 2018-tól lehetőség lesz az adóügyeket is teljes körűen elektronikus úton intézni. Jelenleg ez az adótitok védelme miatt csak szűk körben lehetséges, az ügyfélkapus eBEV szolgáltatásokon keresztül. Jövőre azonban mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy a beadványát bármilyen eljárás tekintetében egy erre alkalmas elektronikus nyomtatványon terjessze elő.

Ehhez valamelyest kapcsolódik, hogy a bejelentési és változás­beje­lentési kötelezettség az eSZJA felületéhez hasonlóan, online felületen keresztül is teljesíthető lesz. Ez a korszerű felület jelentős egyszerűsítést és könnyítést hozhat mind az adózók, mind az adóhatóság részére. Ennek előnye, hogy nem kell a különböző nyomtatványokat kitöltve megküldeni a NAV részére, hanem az online felületre történő bejelentkezés után láthatók lesznek az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatok, amelyek módosíthatók lesznek.

Új szolgáltatás lesz a kezdő vállalkozások 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálása. Ennek lényege, hogy az adószám megállapítását követő 30 napon belül szóban vagy írásban ingyenes tájékoztatást nyújt a NAV az adókötelezettségekről, az azok teljesítését segítő információk elérhetőségéről és személyes kapcsolatfelvételt is kezdeményez, amelynek célja az adókötelezettségek teljesítéséhez történő segítségnyújtás lesz.

A gazdasági társaságok számviteli beszámolójának közzétételi kötelezettségéhez hasonlóan a jövőben elérhető lesz a NAV honlapján az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatai is. Ezt a NAV a hozzá benyújtott bevallásokat alapul véve teljesíti majd, tehát többlet adminisztrációt nem igényel az egyéni vállalkozók részéről. A honlapon a bevallások benyújtását követő 30 napon belül egyéni vállalkozónként fog megjelenni a bevételi jövedelmi adat, valamint adófizetési kötelezettség összege is.

Jelenleg az adóeljárásokban történő képviseletet ellátó személyekkel szemben támasztott követelmények túlszabályozottak a többi hatóság eljárásaihoz képest. Ez az adózás speciális helyzetével bizonyos eljárások tekintetében érthető, de semmiképpen nem általánosítható. Ezért az eseti meghatalmazásoknál megszűnnek a képviselővel szemben támasztott szakmai követelmények. Ez alól néhány kötelező szakmai képviselettel járó ügy, mint az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárás és a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás lesz csak kivétel. Az egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok esetében az állandó meghatalmazással eljáró képviselők esetében azonban továbbra is megmaradnak az eddig is érvényben lévő előírások.

Ellenőrzések

Egyszerűbb lesz az ellenőrzési struktúra is. A korábbi hét ellenőrzési típus helyett jövőre már csak két ellenőrzési fajta marad. Az egyik az úgynevezett jogkövetési vizsgálat, melynek keretében az adóhatóság a bevallási időszak lezárását megelőzően is ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát és adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében. Ez egyfajta átvilágítása a cégnek, mely nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot. Arra természetesen lehetősége lesz a NAV-nak, hogy amennyiben egy ilyen vizsgálat nagymértékű jogsértést állapít meg, akkor adóellenőrzésre kerüljön sor.

A másik pedig a már jól ismert adóellenőrzés, mely során pedig az adó-megállapítási, bevallási kötelezettségek teljesítését vizsgálják majd adónként, támogatásonként és időszakonként, ahogy azt már korábban is megszokhattuk.

2018-tól maximalizálására kerül az ellenőrzések időtartama mely 365 napban lesz meghatározva. Ez egy olyan objektív határidő, ami alatt le kell zárni az ellenőrzést. Ez azt is jelenti, hogy megszűnnek az eddig ismert különböző ellenőrzési határidő nyugvási okok is. A 365 napot a megbízólevél átadásától az esetleges megállapító határozat jogerőre emelkedésig kell számolni. Emellett a cégbejegyzésre nem kötelezett adózóknál és a megbízható adózóknál megmarad a most is érvényes 180 napos határidő. Az alapvető ellenőrzési határidők, az adóellenőrzés és ismételt ellenőrzés esetében 90 nap (a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében és központosított ellenőrzés esetében 120 nap), míg jogkövetési vizsgálatnál 30 nap, változatlanok. Továbbra is lesz ugyanakkor lehetőség arra, hogy az ellenőrzést végző igazgatóság vezetője, a felettes szerv vezetője és a NAV vezetője 90 nappal meghosszabbítsa a határidőt, azonban ezekkel együtt sem haladhatja meg a 365 napot az ellenőrzés ideje. Emellett jövőre megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet, mivel a gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy érdemi többletet nem nyújt az adóhatóság számára, ugyanakkor nagy adminisztrációs terhet jelent mind az adózók, mind a gazdasági élet szereplői számára.

Bírságok

Módosításra kerül a késedelmi pótlék mértékének meghatározása is. A jelenlegi szabályok a tartozás megfizetési határidejét követően mindig az aktuális jegybanki alapkamat kétszeresében határozta meg a pótlék mértékét. Mivel az elmúlt években az alapkamat szinte minimális mértékűre zsugorodott, ezért ez nem bírt visszatartó erővel. A jövőben ezt a helyzetet megváltoztatva a késedelmi pótlék az alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére emelkedik, ami így már ismét számottevő összeg lehet a tartozások be nem fizetése esetén. Ez persze ki fog hatni az önellenőrzési pótlék mértéke is, mivel annak számítási alapja a késedelmi pótlék mértéke. Pontosabban önellenőrzés esetén a késedelmi pótlék fele lesz az önellenőrzési pótlék összege, míg ismételt önellenőrzés során annak 75%-a.

A jelenlegi minimális késedelmi pótlék mértéke 2000 forint. A NAV minden év azonos időszakában megvizsgálja, hogy az adózóknak az elmúlt évben összesen mennyi határidőre meg nem fizetett tartozása volt, valamint azt, hogy az hány napig állt fenn. Ezt alapul véve számítja ki a fizetendő késedelmi pótlék mértékét. Ha az így kalkulált összeg jelenleg nem éri el a 2000 forintot, akkor attól eltekint a NAV, azt nem írja elő az adózóknak, így azt be sem kell fizetni. A jövőben ez az összeghatár 5000 forintra emelkedik, ezzel is csökkentve a NAV alacsony összegű tartozásokra fordítandó végrehajtási kapacitását.

A bevétel eltitkolása, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisítása, megsemmisítése miatt eddig kiszabható adóbírság mértéke 200% volt, amit a megállapított adóhiány után kellett megfizetni, 2018-tól azonban ez 100%-ra csökken, ugyanis a tapasztalatok alapján nem motiválta az adózókat jogkövetésre, ugyanakkor a meg nem fizetett tartozások összegét megnövelte, ami szintén a végrehajtások terén okozott magasabb kapacitás igényt.

Jelentősen átalakul a mulasztási bírságok köre is. Egyrészt megszűnik több bírságtényállás, így a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklése, a számlatartási kötelezettség megsértése miatti és az üzletlezárást helyettesítő bírság is. Emellett pedig a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan bejelentése miatt kiszabható bírságolási gyakorlat is változik. Ennek egyik eleme, hogy a mulasztást követően az adóhatóságnak kötelező lesz első körben hiánypótlásra felhívni az adózót. Ennek nem teljesítése esetén tételes bírsággal – magánszemély esetén 50 ezer, minden más esetben 100 ezer forint – szankcionálja a mulasztót, emellett pedig felhívja, hogy 15 napon belül nyújtsa be a bevallást. Ha ez megtörténik, akkor az így kiszabott bírság mérsékelhető. Ellenkező esetben ismételt bírság kiszabására kerül sor, melynek keretében az előbbiek szerint 200 ezer és 500 ezer forint bírságot állapít meg az adóhatóság. Ez az összeg már nem mérsékelhető. Ezzel tulajdonképpen megszűnik a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési, (változás)bejelentési, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség, regisztrációs kötelezettség elmulasztása, valótlan bejelentése esetén a mérlegelési jogkör alkalmazása. Ennek oka, hogy a bírság kiszabásakor az adóhatóság nem ismer minden az ügy érdemét érintő körülményt, így jelenleg gyakran a bírságösszeg módosítására van szükség. Ezen felül az adózók által előterjesztett körülmények mérlegelési jogkörben történő megítélése nehezíti az egységes szankcionálást.

Egyfajta szolgáltatásként bevezetésre kerül a feltételes adóbírság is. Ez az állandó fellebbezések visszaszorítását célozza, mely értelmében ha az adózó lemond a fellebbezési jogáról, és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül majd a kiszabott adóbírság 50%-a alól.
A tervek szerint megszűnik az adószám-felfüggesztésének jogintézménye is, mivel ez a jogintézmény több értelmezési problémát is okozott az adózók körében. A felfüggesztés ideje alatt bizonyos jogaik korlátozottak voltak, de gazdasági tevékenységet folytathattak és adókötelezettségeiknek is eleget kellett tenniük, így valós visszatartó erővel sem bírt.

Jogorvoslat

Több változás is életbe lép az adóhatósági döntések elleni jogorvoslati lehetőségek kapcsán. Egyrészt a döntésre benyújtott fellebbezésben vagy az annak nyomán indult további eljárásokban már nem lehet olyan új tényt, körülményt előadni vagy bizonyítékot bemutatni, ami már az alapeljárás során is rendelkezésre állt. Erre a korlátozásra azért van szükség, mert a csökkenő ellenőrzési határidők, valamint az elévülés okán az új tények, körülmények bemutatásával az eljárások időben történő befejezését ellehetetleníti.

Jelenleg alapvetően a végzések – a külön nevesített esetektől eltekintve – fellebbezéssel nem támadhatók, azonban jövőre már arra is lehetőség lesz, hogy a másodfokú adóhatósági végzéseket közigazgatási per keretében megtámadják az érintettek.

Magukat az eljárásokat és azok idejét is rövidíti, hogy a bővülnek a felettes szerv intézkedési lehetőségei. Jelenleg a másodfokú eljárásban, ha a tényállás nem került kellően tisztázásra, akkor a másodfokú adóhatóság megkereste az első fokú szervet és kérte a tényállás tisztázását, vagy egyes esetekben – arra hivatkozva, hogy nem kellő módon bizonyította megállapításait az elsőfokú hatóság – annak döntését megsemmisítette és új eljárásra kötelezte azt. Ezt a folyamatot leegyszerűsíti, hogy jövőre a másodfoknak is lehetősége lesz a tényállás tisztázására, vagyis szükséges esetben hiánypótlásra tudja az adózókat felhívni, melynek eredményétől függően tudja az első fokú döntést elbírálni.

Ugyanakkor a jövőben szűkül a felügyeleti intézkedés iránti kérelmek benyújthatóságának köre. Míg jelenleg bármikor és egy adott döntés ellen többször is lehet élni felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel, addig 2018-tól már csak egy alkalommal és csak a döntés jogerőre emelkedését követő egy éven belül.

Látható, hogy a több olyan változást is hoz a jelenlegi módisítás, aminek a gyakorlatba történő illeszkedése időt vesz igénye a gazdasági élet szereplőitől is. Az pedig, hogy ezek az újdonságok mennyire tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket, az a jövő zenéje lesz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai