Közepes év a gabonatermesztőknél

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2017/09/07

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követően azt közölte, hogy az országos termésátlag 5,2 tonna volt hektáronként, így a 958 ezer hektáros területről mintegy 5 millió tonnányi termést takarítottak be. A legmagasabb termésátlagokat Tolna (hektáronként 6,17 tonna) és Baranya megyéből (hektáronként 6,15 tonna) jelentettek. Ami a betakarított búza sikértartalmát illeti, 21-től 35 százalékig terjed a skála. A gabona szárítására nem volt szükség. A hozamok tekintetében nagy volt a szórás, mivel volt, ahol hektáronként 10 tonnát takarítottak be, de sok helyen ennek csak a harmadát sikerült learatni. A betakarított búza mennyisége 4 százalékkal kevesebb a tavalyinál, bár a prognózisok 10–15 százaléknál kisebb termésmennyiségről szóltak.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a Dunántúl egyes részein 50 százaléknál magasabb a betakarított malmi minőségű búza aránya, de az alföldi megyékben sok helyen csupán takarmány minőségű a learatott búza nagyobb része. Így például, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Pest megyékben az őszi búza nagyobb része takarmány minőségű lett, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a termés 60–65 százaléka éri el a malmi minőséget, Győr-Moson-Sopron megyében 75 százalék a malmi minőség aránya, míg Vas megyében 65–70 százalékot tesz ki a malmi búza.

Vancsura József és Czerván György

Czerván György arról is tájékoztatott, hogy az őszi árpa aratása is befejeződött. Országos átlagban 5 tonna hektáronkénti hozammal, 1,18 millió tonna őszi árpa került a magtárakba. A többi kalászos betakarítása is befejeződött. A rozs termésátlaga 3,15 tonna hektáronként, a triticale termésátlaga 4,38 tonna hektáronként. A tavaszi árpa hozama 4,26 tonna átlagosan hektáronként, míg a zabé 2,97 tonna termésátlagú hektáronként. Az őszi káposztarepce betakarítása szintén befejeződött, az országos termésátlag 2,9 tonna hektáronként. A betakarított repce minősége jó, olajtartalma 50 százalék körüli.

A betakarítási adatok szerint az országban mintegy 7,9 millió tonna nyári betakarítású termény kerülhetett a magtárakba, a múlt évi mintegy 8,5 millió tonnával szemben. Az idei összes termés a 2016-os rekord értékektől 7 százalékkal elmaradt, de az elmúlt öt év átlagát 4,8 százalékkal meghaladja. A tavalyi történelmi rekordokhoz képest alacsonyabb idei eredmények ellenére is az ország ellátása megfelelően biztosított a 2017/2018-as szezonban, és exportra is bőven jut majd áru, őszi búzából például 2,3 millió tonna, közölte Czerván György.

Az államtitkár az idei termelési körülményekre kitérve elmondta, hogy a júniusi és júliusi időjárás Európában egyértelműen a hőhullámokról szólt. A legkomolyabb károk az Ibériai-félszigeten, Olaszországban és Közép-Európa egyes részein keletkeztek. Sajnos, Magyarország nagy része is beleesett a kritikus zónába. A keletkezett károk jelenleg még nem becsülhetők, mert augusztus folyamán újabb hőhullámok érkeztek.

Gabonapiac

A piaci helyzetről szólva elmondta, hogy szinte minden szántóföldi növénynél továbbra is nyomott a piaci helyzet. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) árjelentései alapján a malmi búzánál 42 ezer forint volt a tonnánkénti ár, szemben az egy évvel ezelőtti 39 ezer forintos tonnánkénti árral. A takarmánybúzánál 41 ezer forintot tett ki a tonnánkénti ár, míg egy évvel korábban 36 ezer forinton állt meg az ár. Mindezek alapján a betakarított növények – a malmi- és takarmánybúza, az őszi árpa – a területalapú támogatás nélkül (ami mintegy 69 ezer forint hektáronként) veszteséges lenne. A repce az egyedüli növény, ami támogatás nélkül is nyereséget termel. Kárjelentés pedig – elemi károkra – eddig mintegy 150 ezer hektárra érkezett, míg egy évvel korábban 124 ezer hektárra, mondta az államtitkár.

Az idei búzaexport kilátásairól Czerván György azt mondta, előreláthatólag nagyjából a termés fele lesz külföldön értékesíthető a szokásos felvevőpiacainkon, így elsősorban a dél-európai országokban és Németországban. Ezen kívül azonban Kína részéről is jelentős érdeklődés mutatkozik, ahová ugyancsak megkezdődött az exportálás. Mint mondta, az árak most még nyomottak, de mivel az EU számos országában természeti csapások tizedelték a termést, a magyar kenyérgabona külpiaci eladási lehetőségei és felvásárlási árai várhatóan a továbbiakban javulni fognak.

A termelők 60–70 százaléka ráfizet

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke arról beszélt, hogy az eredmények alapján a mostani betakarítás a közepes évek közé tartozik majd. A termelők szempontjából az árakkal pedig elégedetlen volt. Rendkívül sok a szélsőséges körülmény, az időjárás, a talaj, a termeléstechnológia, a csapadék mennyisége mind-mind jelentősen befolyásolja a terméseredmények alakulását. Ugyanakkor tény, hogy az egy hektárra vetített termelési önköltség meghaladja a 200 ezer forintot, ennél kevesebbet nem lehet költeni. Vannak olyan termelők, akik 7,5 tonna/hektárnál húzzák meg az önköltség határát, ami (40 forint/kilogramm búzaárnál) 300 ezer forintos önköltséget jelent. Ez utóbbi termelők köre már eléggé széles, ők az intenzív búzákat, hibrideket termelik, és olyan mennyiségű pénzt fektetnek be, hogy elvárható a 10 tonnás termésátlag is, persze elegendő csapadék mellett.

Az elnök szerint ahhoz, hogy az országos hektáronkénti 5 tonna termésátlagot elérjük, ahhoz bizony jelentős számú termelőnek kell precíziós gazdálkodással foglalkoznia. Ma már komoly tudomány a gabonatermesztés is, minden magról tudnia kell a gazdának, és minden nap figyelni kell, hogyan alakul a vetés, szükség van-e beavatkozásra. Ám az is biztos, hogy még mindig többen vannak, akik nem a precíziós gazdálkodás szerint végzik a munkájukat. Náluk ezért alacsonyak a termésátlagok, s a létszám alapján a termelők 60–70 százaléka ráfizet a búza termesztésére. Vannak olyan termelők, akik 10-20-50 hektáron mellékesen termelnek búzát, kifizetik a költségeket és értékesítik a termést. Nekik van főállású foglalkozásuk is, tehát nemcsak a földművelésből élnek. Vannak viszont olyan kistermelők, akiknek csak az 50–100 hektárról származó bevételből, a növénytermesztésből kell a családot is eltartania, a megélhetést biztosítania. Neki bizony a 200 ezer forintos önköltséget is nagyon nehéz kigazdálkodnia.

A jövedelmezőség hiánya miatt csökkent a búza vetésterülete 958 ezer hektárra (csak emlékeztetőül: 1,1 millió hektáron is vetettek búzát). A gazdák természetesen számolnak, így nem búzát, hanem más növényt vetnek. Persze nem mindenütt van választási lehetőség, mivel a talajadottságok nem teszik lehetővé a változtatást. Jellemzően a repce az a növény, amelyiket megéri termeszteni, de a repce termőterülete sem növelhető a végtelenségig. A szakemberek szerint 100 ezer hektárnál többet nem érdemes idehaza repcével bevetni, mert ekkora területen versenyképes a termelés.

A gazdák összefogása sem jellemző még a gabonatermesztőknél, Vancsura József a hosszú távú integrációban látja a megoldást.

Fajták, vetőmagok

Ami a fajtaválasztékot illeti, a Gabonaszövetség a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal közösen folyamatosan végzi a posztregisztrációs kísérleteket, s az eredményeket évről évre közzéteszik. Ezek az adatok orientálják a termelőket a fajtaválasztásban is. A posztregisztrációs mérések azonban csak a beltartalmi értékeket ismertetik, a tárolásra és a készlet kezelésére már nem adnak információt. Holott ez is fontos ahhoz, hogy jó minőségű búzát tudjunk termelni. E mellett a kutatóintézetek (Martonvásár, Szeged), s a cégek fajtabemutatói is segítenek abban, hogy a gazdálkodó a számára legjobb növényt vesse. Ugyanakkor a fémzárolt vetőmag felhasználási szintje nagyon alacsony, ezen a téren mindenképpen előbbre kell lépnie a szakmának. Ahogy a fajták váltása történik, a fémzárolt vetőmagot egyre nagyobb százalékban fogják felhasználni, jelentette ki az elnök.

A fajta választásában jelentősen közrejátszik a jövedelmezőségi szint alakulása. A piac nem ismeri el a jobb minőséget, hiszen a takarmány és a malmi minőség közötti árrés alig kétezer forint tonnánként. Ez viszont a termelőt nem sarkallja a jobb minőségű gabona termelésére, ezért inkább a hozamnövelésre koncentrál. Ha egy integráció arra áll rá, hogy olyan hibridet, fajtát választ, amelyik biztosítja a jobb minőség elérését és megtalálja a piacát is, akkor ezt fogja termelni, mondta végezetül Vancsura József.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztésDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvész