A vetésterület optimális használata

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Ari Zoltán, 2017/09/09

Ari Zoltán,
ügyvezető igazgató

Minden évben meg kell tervezni a rendelkezésre álló vetésterület optimális használatát. Ez jelenti azt, hogy milyen növény kerüljön a földbe, valamint meg kell választani a hatékony technológiát, ami biztosítani tudja a megfelelő termés mennyiségét az elvárt minőségi paraméterek mentén. A biztonságos növénytermesztés alapja a minőségi, fémzárolt vetőmag, amely garantáltan képes a fajtára jellemző termést produkálni a megadott technológiai követelmények betartása esetén.

Az öntermékenyülő növények (pl. búza, árpa, zab, tritikálé, borsó stb.) esetében a döntés kétirányú lehet: megvalósítható a termelés tisztán fémzárolt vetőmag felhasználásával, amelynek minősége garantált, és eredete nyomon követhető. Az ilyen irányú termesztésből származó mag ismét használható vetőmagként, akár több évi (többszöri) visszavetéssel is, ha ügyelnek a termés genetikai tisztaságára és képesek fenntartani a saját vetőmag használati értékét (ne keveredjen más fajtával, ill., tisztaság, csíraképesség, osztályozottság, csávázás is szakszerű legyen).

A vetőmagpiac Magyarországon jól működik: a fajtatulajdonosok gondoskodnak a fajtafenntartásról, a szerződött szaporítók előállítják a fémzárolt vetőmag mennyiségét, amit a termelők megvesznek. A termelők és az árunövény felhasználói, valamint a fogyasztók igényei természetesen folyamatosan változnak, kiemelt figyelem irányul az új, változó környezeti feltételeknek is megfelelő fajtákra. A nemesítés igen költséges tevékenység: például egy új, jó minőségű, bőtermő és betegségeknek ellenálló, a termesztési viszonyokhoz jól alkalmazkodó búzafajta nemesítése és termelésbe vonása (regisztráció) közel 15 évig tart, sok különböző szakterületen jártas specialista munkája kell hozzá, és szűken számolva is sok millió forint költséget jelent. A nemesítés költségeit a fajtatulajdonosok gazdálkodják ki, állami támogatás e tevékenységre nem igényelhető. A fémzárolt vetőmagok árában emiatt benne foglaltatik a fajtatulajdonos jogdíja, amelyet a vetőmag megvásárlásakor a termelő megfizet.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon a fémzárolt vetőmag használatának aránya igen alacsonynak mondható (fajonként eltérő, jellemzően 25–45% körülire tehető), az ebben foglalt jogdíj a nemesítés költségeit részben sem fedezi. Ez az oka annak, hogy széles körű európai gyakorlat szerint a visszavetett mag felhasználója is fizet méltányos jogdíjat a fajta tulajdonosának. Magyarország is átvette ezt a joggyakorlatot, az 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról 2009. augusztus 1-től magában foglalja a takarmánynövények, gabonafélék, burgonya, olaj- és rostnövények vissza­vetett­vető­mag-használatára és jog­díj-érvényesítési lehetőségére vonatkozó szabályozást. Ennek értelmében mindenkinek lehetősége van a visszavetésre, amiért köteles méltányos jogdíjat fizetni a fajta tulajdonosának. Ez összegszerűségében is méltányos, mivel a fémzárolt vetőmag árában foglalt jogdíj fele. 
Konkrétan, ha megnézzük, hektárra vetítve például az őszi búzát tekintve a vetett növényfajtától függően átlagosan 800–1200 forint között mozog a visszavetett mag után fizetendő jogdíj mértéke. Leegyszerűsítve mondhatjuk azt, hogy saját magot használva egyrészt a jogdíj mértéke kevesebb, mint a fémzárolt vetőmagé, másrészt ez a költség később jelentkezik, ugyanis a vetést követően kell megfizetni.

A termelőktől kapott információk alapján ez a költségelem beilleszthető a gazdálkodásba: a gazdaság méretétől függetlenül elenyésző tétel a gazdálkodás egyéb költségeihez képest. Másrészt ez a (kisebb nagyságrendű) költség csak akkor jelentkezik, amikor a fémzárolt vetőmag (magasabb) költsége nem merül fel. Európa-szerte hasonló módon gondoskodnak az országok a növénynemesítés folyamatos fenntarthatóságáról: többek között Németországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában is működik a szervezet, amely kapcsolatban áll a termelőkkel a változó igényeknek való megfelelés érdekében.

Magyarországon a visszavetett magok utáni jogdíjakkal kapcsolatos adminisztrációt a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. végzi. A hazai rendszer jellemzője, hogy az itthon elérhető jogdíjköteles fajtákat döntően egy szervezet, a Nonprofit Kft. képviseli, évente kétszer (a tavaszi és őszi szezont követően) keresi meg az érintett gazdálkodókat. Így a termelők egy irányba tudják intézni ilyen jellegű ügyeiket, függetlenül attól, hogy hány fajtatulajdonos felé kell a jogdíjat elszámolni. A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-nek jelenleg 25 hazai és hazai képviselettel rendelkező európai céggel van megbízotti szerződése.

A korábbi évekhez hasonlóan az idei őszi munkákat követően is megkapják a termelők a nyilatkozatot, amelynek mellékleteként megküldjük az idei őszi szezon képviselt fajtáinak listáját is. Ez a fajtasor hónapok óta közismert, a honlapon is folyamatosan elérhető, tanulmányozható. A befolyt jogdíjat a Kft. 100%-ban a jogosult fajtatulajdonosnak továbbítja, nem cél a szervezet indokolatlan, a szűken vett működés fenntartásán túlmenő fejlesztése. Partnereink visszajelzései alapján a nyilatkozatok kitöltése pár percet vesz igénybe. Emellett lehetőség van a nyilatkozat elektronikus kitöltésére is. Területi képviselő munkatársaink készséggel állnak a termelők rendelkezésére a nyilatkozat kitöltésével kapcsolatosan felmerült kérdésekre szakszerű választ adnak.

Ez úton kérem a gazdálkodó partnereinket, hogy az idei őszi szezont követően az előző évek gyakorlatához hasonlóan dolgozzunk együtt annak érdekében, hogy a magyarországi vetőmagkínálat sokszínűségét hosszú távon is fenntarthassuk. A január hónapban kézhez kapott fajtahasználati nyilatkozatok visszaküldésével mindenki hozzájárul a számára előnyös választék jövőbeli elérhetőségéhez is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai