Róbert
A vetésterület optimális használata
Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Ari Zoltán, 2017/09/09
Az őszi mezőgazdasági munkálatok során évről évre előtérbe kerül a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók körében a fajtahasználat kérdése.
Ari Zoltán,
ügyvezető igazgató
Minden évben meg kell tervezni a rendelkezésre álló vetésterület optimális használatát. Ez jelenti azt, hogy milyen növény kerüljön a földbe, valamint meg kell választani a hatékony technológiát, ami biztosítani tudja a megfelelő termés mennyiségét az elvárt minőségi paraméterek mentén. A biztonságos növénytermesztés alapja a minőségi, fémzárolt vetőmag, amely garantáltan képes a fajtára jellemző termést produkálni a megadott technológiai követelmények betartása esetén.
Az öntermékenyülő növények (pl. búza, árpa, zab, tritikálé, borsó stb.) esetében a döntés kétirányú lehet: megvalósítható a termelés tisztán fémzárolt vetőmag felhasználásával, amelynek minősége garantált, és eredete nyomon követhető. Az ilyen irányú termesztésből származó mag ismét használható vetőmagként, akár több évi (többszöri) visszavetéssel is, ha ügyelnek a termés genetikai tisztaságára és képesek fenntartani a saját vetőmag használati értékét (ne keveredjen más fajtával, ill., tisztaság, csíraképesség, osztályozottság, csávázás is szakszerű legyen).
A vetőmagpiac Magyarországon jól működik: a fajtatulajdonosok gondoskodnak a fajtafenntartásról, a szerződött szaporítók előállítják a fémzárolt vetőmag mennyiségét, amit a termelők megvesznek. A termelők és az árunövény felhasználói, valamint a fogyasztók igényei természetesen folyamatosan változnak, kiemelt figyelem irányul az új, változó környezeti feltételeknek is megfelelő fajtákra. A nemesítés igen költséges tevékenység: például egy új, jó minőségű, bőtermő és betegségeknek ellenálló, a termesztési viszonyokhoz jól alkalmazkodó búzafajta nemesítése és termelésbe vonása (regisztráció) közel 15 évig tart, sok különböző szakterületen jártas specialista munkája kell hozzá, és szűken számolva is sok millió forint költséget jelent. A nemesítés költségeit a fajtatulajdonosok gazdálkodják ki, állami támogatás e tevékenységre nem igényelhető. A fémzárolt vetőmagok árában emiatt benne foglaltatik a fajtatulajdonos jogdíja, amelyet a vetőmag megvásárlásakor a termelő megfizet.
Tekintettel arra, hogy Magyarországon a fémzárolt vetőmag használatának aránya igen alacsonynak mondható (fajonként eltérő, jellemzően 25–45% körülire tehető), az ebben foglalt jogdíj a nemesítés költségeit részben sem fedezi. Ez az oka annak, hogy széles körű európai gyakorlat szerint a visszavetett mag felhasználója is fizet méltányos jogdíjat a fajta tulajdonosának. Magyarország is átvette ezt a joggyakorlatot, az 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról 2009. augusztus 1-től magában foglalja a takarmánynövények, gabonafélék, burgonya, olaj- és rostnövények visszavetettvetőmag-használatára és jogdíj-érvényesítési lehetőségére vonatkozó szabályozást. Ennek értelmében mindenkinek lehetősége van a visszavetésre, amiért köteles méltányos jogdíjat fizetni a fajta tulajdonosának. Ez összegszerűségében is méltányos, mivel a fémzárolt vetőmag árában foglalt jogdíj fele.
Konkrétan, ha megnézzük, hektárra vetítve például az őszi búzát tekintve a vetett növényfajtától függően átlagosan 800–1200 forint között mozog a visszavetett mag után fizetendő jogdíj mértéke. Leegyszerűsítve mondhatjuk azt, hogy saját magot használva egyrészt a jogdíj mértéke kevesebb, mint a fémzárolt vetőmagé, másrészt ez a költség később jelentkezik, ugyanis a vetést követően kell megfizetni.
A termelőktől kapott információk alapján ez a költségelem beilleszthető a gazdálkodásba: a gazdaság méretétől függetlenül elenyésző tétel a gazdálkodás egyéb költségeihez képest. Másrészt ez a (kisebb nagyságrendű) költség csak akkor jelentkezik, amikor a fémzárolt vetőmag (magasabb) költsége nem merül fel. Európa-szerte hasonló módon gondoskodnak az országok a növénynemesítés folyamatos fenntarthatóságáról: többek között Németországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában is működik a szervezet, amely kapcsolatban áll a termelőkkel a változó igényeknek való megfelelés érdekében.
Magyarországon a visszavetett magok utáni jogdíjakkal kapcsolatos adminisztrációt a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. végzi. A hazai rendszer jellemzője, hogy az itthon elérhető jogdíjköteles fajtákat döntően egy szervezet, a Nonprofit Kft. képviseli, évente kétszer (a tavaszi és őszi szezont követően) keresi meg az érintett gazdálkodókat. Így a termelők egy irányba tudják intézni ilyen jellegű ügyeiket, függetlenül attól, hogy hány fajtatulajdonos felé kell a jogdíjat elszámolni. A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-nek jelenleg 25 hazai és hazai képviselettel rendelkező európai céggel van megbízotti szerződése.
A korábbi évekhez hasonlóan az idei őszi munkákat követően is megkapják a termelők a nyilatkozatot, amelynek mellékleteként megküldjük az idei őszi szezon képviselt fajtáinak listáját is. Ez a fajtasor hónapok óta közismert, a honlapon is folyamatosan elérhető, tanulmányozható. A befolyt jogdíjat a Kft. 100%-ban a jogosult fajtatulajdonosnak továbbítja, nem cél a szervezet indokolatlan, a szűken vett működés fenntartásán túlmenő fejlesztése. Partnereink visszajelzései alapján a nyilatkozatok kitöltése pár percet vesz igénybe. Emellett lehetőség van a nyilatkozat elektronikus kitöltésére is. Területi képviselő munkatársaink készséggel állnak a termelők rendelkezésére a nyilatkozat kitöltésével kapcsolatosan felmerült kérdésekre szakszerű választ adnak.
Ez úton kérem a gazdálkodó partnereinket, hogy az idei őszi szezont követően az előző évek gyakorlatához hasonlóan dolgozzunk együtt annak érdekében, hogy a magyarországi vetőmagkínálat sokszínűségét hosszú távon is fenntarthassuk. A január hónapban kézhez kapott fajtahasználati nyilatkozatok visszaküldésével mindenki hozzájárul a számára előnyös választék jövőbeli elérhetőségéhez is.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Borászat: botladozó marketingA lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza