2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A vetésterület optimális használata

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Ari Zoltán, 2017/09/09

Az őszi mezőgazdasági munkálatok során évről évre előtérbe kerül a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók körében a fajtahasználat kérdése.


Ari Zoltán,
ügyvezető igazgató

Minden évben meg kell tervezni a rendelkezésre álló vetésterület optimális használatát. Ez jelenti azt, hogy milyen növény kerüljön a földbe, valamint meg kell választani a hatékony technológiát, ami biztosítani tudja a megfelelő termés mennyiségét az elvárt minőségi paraméterek mentén. A biztonságos növénytermesztés alapja a minőségi, fémzárolt vetőmag, amely garantáltan képes a fajtára jellemző termést produkálni a megadott technológiai követelmények betartása esetén.

Az öntermékenyülő növények (pl. búza, árpa, zab, tritikálé, borsó stb.) esetében a döntés kétirányú lehet: megvalósítható a termelés tisztán fémzárolt vetőmag felhasználásával, amelynek minősége garantált, és eredete nyomon követhető. Az ilyen irányú termesztésből származó mag ismét használható vetőmagként, akár több évi (többszöri) visszavetéssel is, ha ügyelnek a termés genetikai tisztaságára és képesek fenntartani a saját vetőmag használati értékét (ne keveredjen más fajtával, ill., tisztaság, csíraképesség, osztályozottság, csávázás is szakszerű legyen).

A vetőmagpiac Magyarországon jól működik: a fajtatulajdonosok gondoskodnak a fajtafenntartásról, a szerződött szaporítók előállítják a fémzárolt vetőmag mennyiségét, amit a termelők megvesznek. A termelők és az árunövény felhasználói, valamint a fogyasztók igényei természetesen folyamatosan változnak, kiemelt figyelem irányul az új, változó környezeti feltételeknek is megfelelő fajtákra. A nemesítés igen költséges tevékenység: például egy új, jó minőségű, bőtermő és betegségeknek ellenálló, a termesztési viszonyokhoz jól alkalmazkodó búzafajta nemesítése és termelésbe vonása (regisztráció) közel 15 évig tart, sok különböző szakterületen jártas specialista munkája kell hozzá, és szűken számolva is sok millió forint költséget jelent. A nemesítés költségeit a fajtatulajdonosok gazdálkodják ki, állami támogatás e tevékenységre nem igényelhető. A fémzárolt vetőmagok árában emiatt benne foglaltatik a fajtatulajdonos jogdíja, amelyet a vetőmag megvásárlásakor a termelő megfizet.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon a fémzárolt vetőmag használatának aránya igen alacsonynak mondható (fajonként eltérő, jellemzően 25–45% körülire tehető), az ebben foglalt jogdíj a nemesítés költségeit részben sem fedezi. Ez az oka annak, hogy széles körű európai gyakorlat szerint a visszavetett mag felhasználója is fizet méltányos jogdíjat a fajta tulajdonosának. Magyarország is átvette ezt a joggyakorlatot, az 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról 2009. augusztus 1-től magában foglalja a takarmánynövények, gabonafélék, burgonya, olaj- és rostnövények vissza­vetett­vető­mag-használatára és jog­díj-érvényesítési lehetőségére vonatkozó szabályozást. Ennek értelmében mindenkinek lehetősége van a visszavetésre, amiért köteles méltányos jogdíjat fizetni a fajta tulajdonosának. Ez összegszerűségében is méltányos, mivel a fémzárolt vetőmag árában foglalt jogdíj fele. 
Konkrétan, ha megnézzük, hektárra vetítve például az őszi búzát tekintve a vetett növényfajtától függően átlagosan 800–1200 forint között mozog a visszavetett mag után fizetendő jogdíj mértéke. Leegyszerűsítve mondhatjuk azt, hogy saját magot használva egyrészt a jogdíj mértéke kevesebb, mint a fémzárolt vetőmagé, másrészt ez a költség később jelentkezik, ugyanis a vetést követően kell megfizetni.

A termelőktől kapott információk alapján ez a költségelem beilleszthető a gazdálkodásba: a gazdaság méretétől függetlenül elenyésző tétel a gazdálkodás egyéb költségeihez képest. Másrészt ez a (kisebb nagyságrendű) költség csak akkor jelentkezik, amikor a fémzárolt vetőmag (magasabb) költsége nem merül fel. Európa-szerte hasonló módon gondoskodnak az országok a növénynemesítés folyamatos fenntarthatóságáról: többek között Németországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában is működik a szervezet, amely kapcsolatban áll a termelőkkel a változó igényeknek való megfelelés érdekében.

Magyarországon a visszavetett magok utáni jogdíjakkal kapcsolatos adminisztrációt a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. végzi. A hazai rendszer jellemzője, hogy az itthon elérhető jogdíjköteles fajtákat döntően egy szervezet, a Nonprofit Kft. képviseli, évente kétszer (a tavaszi és őszi szezont követően) keresi meg az érintett gazdálkodókat. Így a termelők egy irányba tudják intézni ilyen jellegű ügyeiket, függetlenül attól, hogy hány fajtatulajdonos felé kell a jogdíjat elszámolni. A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-nek jelenleg 25 hazai és hazai képviselettel rendelkező európai céggel van megbízotti szerződése.

A korábbi évekhez hasonlóan az idei őszi munkákat követően is megkapják a termelők a nyilatkozatot, amelynek mellékleteként megküldjük az idei őszi szezon képviselt fajtáinak listáját is. Ez a fajtasor hónapok óta közismert, a honlapon is folyamatosan elérhető, tanulmányozható. A befolyt jogdíjat a Kft. 100%-ban a jogosult fajtatulajdonosnak továbbítja, nem cél a szervezet indokolatlan, a szűken vett működés fenntartásán túlmenő fejlesztése. Partnereink visszajelzései alapján a nyilatkozatok kitöltése pár percet vesz igénybe. Emellett lehetőség van a nyilatkozat elektronikus kitöltésére is. Területi képviselő munkatársaink készséggel állnak a termelők rendelkezésére a nyilatkozat kitöltésével kapcsolatosan felmerült kérdésekre szakszerű választ adnak.

Ez úton kérem a gazdálkodó partnereinket, hogy az idei őszi szezont követően az előző évek gyakorlatához hasonlóan dolgozzunk együtt annak érdekében, hogy a magyarországi vetőmagkínálat sokszínűségét hosszú távon is fenntarthassuk. A január hónapban kézhez kapott fajtahasználati nyilatkozatok visszaküldésével mindenki hozzájárul a számára előnyös választék jövőbeli elérhetőségéhez is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza