A gabonafélék vetőmagcsávázása

Kategória: Növényvédelem | Szerző: Szentey László növényvédelmi szakmérnök, 2017/09/10

A vetőmagok csávázása hosszú ideig csak a növényeket károsító kórokozók ellen irányult, majd a ’70-es években megjelentek az első rovarkártevők ellen is alkalmazható készítmények, amelyek új lehetőségeket nyitottak a csávázásban.

Napjainkban a korábbinál jóval szélesebb a csávázószer-választék és a csávázási technológiák is hihetetlen mértékben fejlődtek. A vetőmagok növény-egészségügyi paramétereire és a csávázásra vonatkozó előírásokat nemzetközi és hazai szabályzatok írják elő. A fontosabb szántóföldi kultúráink esetében ma már a vetőmagcsávázás elengedhetetlen növényvédelmi beavatkozás.

A felhasznált adalékanyagok (színezőanyagok, tapadást biztosító ragasztóanyagok) a felhasználóbarát formulációk (leporlódást megakadályozó, jól tapadó szuszpenziók) mind a hatékony csávázást biztosítják.

Fungicides vetőmagcsávázás

A fungicides vetőmagcsávázás általánosan elterjedt gyakorlata mellett egyre jobban teret hódít elsősorban az ipari növényeknél (cukorrépa, repce, napraforgó) a rovarölő szeres csávázás is. A felszívódó (szisztemikus) hatású hatóanyagok kiváló hatással alkalmazhatók a talajlakó kártevők (drótférgek, áldrótférgek, pajorok) ellen. Ezen kártevőkön túlmenően a kelő állományt károsító rágó, valamint szívó kártevők (levéltetvek, kabócák, fritlégy, vetési bagolypille) ellen is védelmet biztosítanak.

A levéltetvek és kabócák elleni megelőző védelem vírusrektor szerepük miatt kiemelkedő fontosságú. Az új fejlesztésű szintetikus piretroidok csoportjába tartozó készítmények szintén kiváló hatékonyságúak a talajlakó kártevők ellen, ölő hatásuk mellett kiváló repellens hatással is bírnak.

Gyakran felmerülő kérdés a kontakt és szisztemikus készítmények együttes használatának szerepe.
A kontakt hatóanyagokat tartalmazó készítmények a vetőmag felszínén átvihető, és a talajból fertőző kórokozók ellen nyújtanak védelmet. A szisztemikus (felszívódó) hatóanyagok ezen túlmenően a maggal terjedő, valamint a mag belsejéből támadó (endospermium, csíra) betegségek ellen is megfelelő védelmet biztosítanak Egyes növényi kórokozók ellen a már kikelt állományban a fejlődés bizonyos szakaszáig is védelmet biztosítanak.

A felszívódó készítmények hatásspektruma általában szélesebb mint a kontakt készítményeké. A gyakorlatban kombinációban alkalmazzák kontakt hatású készítményekkel, ezzel mérsékelve a velük szemben kialakulható rezisztencia veszélyét.

A különböző fertőzési módok kezelésére a kontakt és felszívódó hatóanyagokat egyaránt tartalmazó gyári kombinációk kiváló megoldást biztosítanak. Ennek igazolása, hogy az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag teljesen visszaszorultak az üszögbetegségek. A gabonaüszögök elleni védelemben az új típusú csávázószer kombinációk szinte 100%-os védelmet biztosítanak.

A gabonákat fertőző üszögbetegségek a fertőzés menete szerint alapvetően két nagy csoportba oszthatók. Az egyik esetben a virágzás kezdetekor az üszögspórák a széllel a bibére kerülnek, csíratömlőt fejlesztenek, és behatolnak a képződő szem belsejébe. Vetés után a gomba együtt fejlődik a növénnyel, majd behatol a kalászba. A fertőzött növényállományra jellemző, hogy előbb kalászolnak az egészséges növényekhez viszonyítva és a kalász részleges vagy teljes szétporlásával nagy mennyiségű üszögspórát bocsátanak ki a légtérbe (por- vagy repülőüszögök).

A másik esetben a fertőző spórák betakarításkor a szemek felületére tapadnak, vagy a fertőzött szemekről a talajba kerülnek. Ebben az esetben a fertőzött talaj a betegség kiindulási forrása, hiszen a vetés után a csírázó gabonanövények fertőződnek meg (kőüszög, fedett üszög).
A két típus elleni védelem alapvetően abban különbözik, hogy az utóbbiak ellen a kontakt hatóanyagok (mankoceb, fludioxonil, TMTD stb.) is jó védelmet biztosítanak, mert már a mag felszínén elpusztítják a kórokozók spóráit.

A por- vagy repülő üszögfélék ellen azonban csak a szisztemikus hatóanyagok (karboxin, tiofanát-metil, difenokonazol, tebukonazol, flutriafol, prokloráz, protiokonazol stb.) adnak megfelelő védelmet.

Itt kell megjegyezni, hogy az üszögbetegségek ellen kizárólag vetőmagcsávázással lehet védekezni, más kémiai eljárás nem hatékony, így nyugodtan kimondhatjuk, hogy a gyakorlati növényvédelem elhagyhatatlan kötelező technológiai eleme a vetőmagcsávázás.

A fuzáriózis a fő gabonatermesztő országokban az egyik legfontosabb és legnagyobb károkat okozó gombabetegség, amely terméscsökkentő hatása mellett súlyos egészségügyi kockázatot is jelent. A fuzáriumfajok talajlakó szervezetek, amelyek már a gabonák csíranövény korában jelentős kártételt okozhatnak. A károsodott vetőmagok ki sem csíráznak, vagy a csírázást követően a kis növény gyorsan elpusztul.

A vetőmagcsávázás önmagában nem képes teljes életciklusában megvédeni a gabonát (pl. virágzáskori fertőzés), csupán a fertőzött magtételt képes mentesíteni, valamint a tarlómaradványokból, talajból, kiinduló fertőzés blokkolására alkalmas. A talajból induló, valamint a maghéjban lokalizált fertőzés ellen a kontakt hatású készítmények eredményesen alkalmazhatók, míg a belső fertőzések ellen a felszívódó készítmények hatékonyak.

Az üszögbetegségek, fuzáriózis mellett számos más betegség ellen is védelmet ad a csávázás, ilyen stagonosporás pelyvabarnulás, amelynek kórokozója a növényi maradványokon kívül maggal terjed, ami ellen csávázással hatékonyan lehet védekezni.

Drechslerás levélcsíkosság és levélfoltosság kórokozói szintén terjedhetnek vetőmaggal, amelyek ellen csávázással csak részleges hatékonyság érhető el, éppúgy mint a hópenész (Microdochium nivale) ellen.

Összegezve a fungicides gabonacsávázásról való ismereteket a készítmények hatékony védelmet biztosítanak a csak vetőmaggal terjedő gombabetegségek ellen (pl. por vagy repülőüszög) a vetőmaggal terjedő és a talajból egyaránt fertőző gombabetegségek ellen (pl. kő vagy fedett üszög, törpeüszög, fuzáriózis, penicilliózis), valamint a talajból és gabona árva kelésekről a kelő állományt fertőző (pl. rozsda, lisztharmat, szártörő gomba, torzsgomba)korai fertőzések ellen.

Rovarölő szeres csávázás

Az elvetett vetőmag, a fejlődő kis csíranövény a gomba kórokozókon kívül a rovarkártevőknek is ki van téve. A talajlakó kártevők áldrótférgek, drótférgek, pajorok, gabonafutrinka lárvája, valamint a fiatal lombszinten károsító földibolhák, barkófajok súlyos károkat okoznak a növényállományban. A rovarölő szeres csávázási eljárások bevezetése jelentős mérföldkőnek számított a növényvédelemben. Ezen technológiai eljárás nagy előnye a minimalizált és célirányos hatóanyag-kijuttatás, így jelentős a környezeti károsodás csökkenése. A vetőmagra juttatott szisztemikus hatóanyagok (acetamiprid, imidakloprid, tiametoxam) a fejlődő csíranövényben transzlokálódnak és védelmet biztosítanak a kelés időszakában a talajlakó, valamint a korai lombszinten károsító rovarkártevők ellen.

A gabonafutrinka esetében a felszívódó rovarölő csávázószerek kis egyedszámú fertőzés esetében hatékony védelmet biztosítanak a tél beálltáig. Tömeges kártétel esetén a csávázáson túlmenően állománykezelésre is szükség lehet.

Vetési bagolylepkénél a rovarölő szeres csávázás, különösen fejlett hernyók esetében csak kis egyedszám mellett nyújt védelmet, erős fertőzés esetében az állománypermetezés itt sem megkerülhető.
A fritlégy károsítása szintén hatékonyan csökkenthető rovarölő szeres csávázással.

A kontakt hatású rovarölő csávázószerek (pl. cipermetrin, teflutrin) elsősorban a talajlakó, a talajba visszahúzódó kártevők ellen adnak védelmet, ezen készítmények jelentős riasztó (repellens) hatással is bírnak.

A szisztemikus készítmények (pl. acetamiprid, tiametoxan) elsősorban a kelés utáni időszakban, a kis növény talaj feletti részeit károsító rovarok ellen nyújtanak védelmet. A vetőmag-előállítás ma már el sem képzelhető hatékony vírusvektorok (kabócák, levéltetvek) elleni védelem nélkül, amelynek alapeleme a szisztemikus készítményekkel való rovarölő csávázás.

A hatékony csávázás alapelvei, feltételei

Rögtön az elején le kell szögezni, hogy a csávázás elhagyásával a későbbiek folyamán már nem ellensúlyozható fertőzések, károsodások lépnek fel, amelyek helyrehozhatatlan terméscsökkenést eredményeznek.

1. Elsődleges fontosságú a megfelelő csávázószer-választás. A kontakt hatású készítmények széles hatásspektrummal rendelkeznek, ennek következtében minden a mag felszínén átvihető, valamint a talajból fertőző gombafaj ellen biztos védelmet adnak. A benzimidazolok hatóanyag csoportjába tartozó készítmények leginkább a fuzáriumfajokra, a penészekre és a keléskori betegségekre hatékonyak. A karboxamidok elsősorban az üszögfélékre és penészfajokra, másodsorban a fuzáriumfajokra hatékonyak. Bizonyos esetekben a csírázásra és a kelésre stimuláló hatásuk lehet, a keléskori lisztharmatfertőzés ellen nem adnak védelmet. Az azolok hatóanyag csoportjába több készítmény tartozik. Általános jellemzőjük a széles hatásspektrum, jó védelmet biztosítanak az üszögök, penészek, fuzáriumfajok, keléskori kórokozók ellen.

2. A megfelelő hatékonyság eléréséhez nagyon fontos a csávázószer pontos adagolása. Azon készítményeknél, amelyek felhasználásánál két dózis van megadva, a magasabb dózist akkor válasszuk, ha a betegségek, kártevők számára az évjárat kedvező, valamint a technológiai optimumok (talajművelés, vetéstechnológia, tarlóápolás stb.) csak részben tarthatóak.

3. Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű csávázólé alkalmazása, amely biztosítja a mag teljes fedését. Általános tapasztalat, hogy a túl kis lémennyiség egyenetlen fedést eredményez. A túl nagy lémennyiség hatására csökken a készítménybe adalékolt felületi feszültségcsökkentő anyag hatása, aminek következtében a készítmény magon való megtapadása romlik.

4. A vetőmagok kezeléséhez minden esetben csak jó minőségű csávázószerként engedélyezett terméket szabad felhasználni. Megfelelő hatékonyság csak a gyári csávázószer formulációktól várható el.

5. Csak kellően megtisztított vetőmag tételeket szabad csávázni, minimális mértékűre kell korlátoznunk a por kialakulását. Fontos tudni, hogy a vetőmag tételekben meglévő szerves eredetű por, egy bizonyos határon túl kedvezőtlenül befolyásolja a csávázás minőségét. Ennek az az oka, hogy a nagy fajlagos felület miatt nem csak a vetőmagra jut az adagolt csávázószer, a csávázószerrel szennyezett por a vetőmagüzem légterébe kerülhet, aminek humántoxikológiai vonzata van.

6. Csak olyan csávázási eljárást szabad alkalmazni, amely biztosítja a vetőmag értékmérő tulajdonságainak (csírázási erély, vigor, tisztaság) megőrzését, és az alkalmazott készítmények biztos megtapadását a vetőmagok felületén.

7. Minden vetőmag kezelési folyamatot rendszeresen ellenőrizni kell, a kidolgozott mintavételi és vizsgálati módszertan szerint. A jogszabályokban leírtak szerint a csávázott vetőmagot tartalmazó zsákokon, göngyölegeken fel kell tüntetni az alkalmazott készítmények nevét és dózisát.

A csávázott vetőmagot más terményektől elkülönítve és feltűnő módon megjelölve kell tárolni. A csávázott vetőmag kizárólag vetésre használható fel. A csávázott tételeket humán élelmezési, takarmányozási célokra szigorúan tilos felhasználni! Minden termelőnek hangsúlyozottan javasolható a fémzárolt csávázott vetőmag használata a minőségi és biztonságos termelés érdekében. Ma már a legtöbb vetőmag csávázását vetőmag előállító üzemekben teljesen automatizált, számítógép vezérelt gépsorokon végzik maximalizált precizitással és csomagolással. Az otthoni házilagos csávázás csak kivételes esetekben javasolható, annál is inkább, mert a csávázószerek többsége I. forgalmi kategóriába sorolt, így legális beszerzésük és felhasználásuk felsőfokú növényvédelmi képesítés nélkül nem lehetséges.

Kalászosok vetőmagcsávázására alkalmazható készítmények

Biosild Top (350 g/l tiofanát-metil + 20 g/l tetrakonazol): 1,0 l/t vetőmag csírakori betegségek (búza, árpa, rozs, zab, tritikále).

Celest Multi (25 g/l fludioxonil + 25 g/l flutriafol): 1,0–1,5 l/t vetőmag (lisztharmat, pirenoforás betegség, penészgombafajok (Alternaria spp., Fusarium spp., Penicillium spp.) őszi búza.

Celest Top (25 g/l difenokonazol + 25 g/l fludioxonil + 262,5 g/l tiametoxam): 1,2–1,3 l/t vetőmag (csírakori betegségek, valamint talajlakó és fiatalkori kártevők, gabonafutrinka, gabonalégy, levéltetvek, kabócák) őszi búza, őszi árpa, rozs, zab, tritikále.

Difend (30 g/l difenokonazol): 2 l/t vetőmag (kőüszög, porüszög, helmintosporiumos, szeptoriás, fuzariumos betegségek) őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa

Dividend M (30 g/l difenokonazol): 1,5–2,5 l/t vetőmag (kőüszög, porüszög, helmintosporiumos, szeptoriás, fuzariumos betegségek) őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, tritikále, rozs.

Gizmo 60 FS (60 g/l tebukonazol): 0,5 l/t vetőmag (csírakori és fiatalkori betegségek) őszi búza, tavaszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, tritikále, rozs, zab, fénymag.

Lamardor 400 FS (250 g/l protiokonazol + 150 g/l tebukonazol): 0,2 l/t vetőmag (alternaria, fuzariumos betegségek, kőüszög, korai lisztharmat, porüszög, hópenész) őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, rozs, zab, tritikále.

Maxim 025 FS (25 g/l fludioxonil): 2,0 l/t vetőmag (csírakori, keléskori betegségek, fusarium, helmintosporium, septoria, kőüszög) őszi búza.

Maxim Star 025 FS (6,3 g/l ciprokonazol + 18,8 g/l fludioxinil): 1,5–2,0 l/t vetőmag (csírakori és keléskori betegségek) őszi árpa, tavaszi árpa.

Orius 5 FS (20 g/l tebukonazol + 30 g/l imazalil): 1,0–1,5 l/t vetőmag (kőüszög, porüszög, fedett üszög, fuzariumos betegségek, helmintosporiumos betegségek, egyéb csírakori betegségek) őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, rozs, zab, tritikále.

Orius 6 FS (60 g/l tebukonazol): 0,5 l/t vetőmag (kőüszög, porüszög, fedett üszög, fuzariumos betegségek, helmintosporiumos betegségek, egyéb csírakori betegségek) őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, rozs, zab, tritikále.

Premis 25 FS (25 g/l tritikonazol): 1,5 l/t vetőmag (fuzariumos, helmintosporiumos betegségek, kőüszög, porüszög, szeptoria) őszi búza, őszi árpa, tavaszi búza, tavaszi árpa, rozs, zab, tritikále.

Rancona 15 ME (15 g/l ipkonazol): 1,0–1,33 l/t vetőmag (csírakori betegségek) őszi búza, őszi árpa, tavaszi búza, tavaszi árpa.

Rancona i-MIX (50 g/l imazalil + 20 g/l ipkonazol): 1,0 l/t vetőmag (csírakori betegségek, üszöggombák) őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa.

Raxil 060 FS (60 g/l tebukonazol): 0,5 l/t vetőmag (kőüszög, porüszög, fedett üszög, fuzariumos, helmintosporiumos betegségek) őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa.

Seed Oprid 600 FS (600 g/l imidakloprid): 800 ml/t vetőmag (drótférgek, áldrótférgek, pajorok, gabonafutrinka, levéltetvek, kabócák) őszi búza, őszi árpa, rozs, tritikále.

Vitavax 2000 (200 g/l karboxin + 200 g/l TMTD): 2,0–2,5 l/t vetőmag (csíra- és virágfertőző üszöggombák, csírakori betegségek) őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, rizs.

Yunta Quattro (166,7 g/l klotianidin + 166,7 g/l imidakloprid + 33,3 g/l protiokonazol + 6,7 g/l tebukonazol): 1,8–2,0 l/t vetőmag (csírakori betegségek, talajlakó kártevők, keléskori kártevők, korai lombkártevők) őszi búza, őszi árpa.

Kinto Duo (60 g/l prokloráz rézklorid komplex + 20 g/l tritikonazol): 2,0 l/t vetőmag (alternaria, kőüszög, porüszög, fedett üszög, fuzariumos betegségek, pirenofora) őszi búza, tavaszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, rozs, zab, tritikále.

Nuprid 600 FS Red (600 g/l imidakloprid): 0,75–0,8 l/t vetőmag (drótférgek, áldrótférgek, pajorok, gabonafutrinka, gabona levéltetvek, kabócák, korai lombkártevők) őszi búza, tavaszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, rozs, tritikále.

Nuprid Max (210 g/l imidakloprid + 12 g/l tebukonazol): 2,5 l/t vetőmag (csírakori betegségek, drótférgek, áldrótférgek, pajorok, gabonafutrinka) őszi búza, őszi árpa, rozs, tritikále.

Signal 300 ES (315 g/l cipermetrin): 2,0 l/t vetőmag (drótférgek, áldrótférgek, pajorok, gabonafutrinka, ugarlégy) őszi búza, őszi árpa, rozs, tritikále.

A kukorica csávázására alkalmazható készítmények

Maxim XL 035 FS (25 g/l fludioxinil + 10 g/l mefenoxam): 1,0–2,0 l/t vetőmag (csírakori betegségek, Fusarium spp., Nigrospora oryzae, Penicillium) kukorica, cirok (siló).

Royalflo (480 g/l TMTD): 2,5–3,0 l/t vetőmag (csírakori betegségek, Fusarium spp., Nigrospora oryzae, Penicillium) kukorica.

Vitavax 2000 (200 g/l karboxin + 200 g/l TMTD): 2,5 l/t vetőmag (csírakori betegségek, Fusarium spp., Nigrospora oryzae, Penicillium) kukorica.

Alios (300 g/l tritikonazol): 37 ml/U (csírakori betegségek, Fusarium spp., Nigrospora oryzae, Penicillium) kukorica.

Mesurol 500 FS (500 g/l metiokarb): 10 l/t vetőmag (fritlégy, fácánkár megelőzése) kukorica, csemege kukorica.

Force 20 CS (200 g/l teflutrin): 1–2 mikrolit./szem (drótférgek, áldrótférgek, pajorok) kukorica, csemege kukorica.

Sonido 400 FS (400 g/l tiakloprid): 125 ml/U (drótférgek, áldrótférgek, pajorok) kukorica.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai