Agrármarketing – nélküle nem megy

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Erdélyi Tamás, 2017/09/12

A kiállítás egyfajta tükör is: a magyar élelmiszergazdaság számára mennyire is jelenthetnek kitörési pontot az új technológiák mellett az ágazat világszerte elismert hagyományai, a sokat emlegetett termelési-gazdálkodási tradíciók. Ilyenkor általában a „kötelező” sztereotípiák – szegedi szalámi, gyulai kolbász, szabolcsi alma vagy tokaji bor – szoktak beugrani az általános gondolkodásban, de a szakemberek pontosan tudják, ezek olyan értékek, amelyeket naponta kell újrateremteni ahhoz, hogy fennmaradhassanak. Ráadásul a piaci versenyképességnek, különösen a bevétel zömét hozó tömegfogyasztásban, a minőségi szempontok „bizonyos mértéken felüli” szem előtt tartása mostanában inkább árt, mint használ. Ilyen időket élünk, mondhatjuk – egyenáruk sora az egyenpolcokon, és aki ebbe a trendbe nem akar beilleszkedni, annak valami egészen különlegeset kell kínálnia, különben nyakán marad az áru. Sokan emiatt inkább a sodródást választják, beállnak a sorba és akár a hagyományok diktálta minőségre is kevésbé ügyelve kezdenek a tömegáru gyártásába. Az érvényes ágazati marketingstratégia ezzel a trenddel szembemenve a kézművességre alapozó termelés és értékesítés segítését, a helyi piacok vonzerejének növelését tűzte ki célul.

A hivatalos célok

Magyarország élelmiszer-termelése összességében és nagyjából 35–40 százalékkal haladja meg a belföldi fogyasztást. Ez a tény az újraformálódó nemzetközi élelmiszerpiaci viszonyok között olyan természeti kincsnek számít, amely önmagában nem reprodukálható, ésszerű felhasználása pedig a legelemibb nemzeti érdek. A mi élelmiszer-termelésünk értékes, de kiegyensúlyozatlan is. Sertéshúsból például konkrétan behozatalra szorulunk, baromfi viszont volna elég, de az olcsó import megnyomorítja termelőinket.

A helyzet évek óta egységes országmarketingért kiállt, s végül, hosszú élvekig tartó viták után létre is jött erre egy megoldás: az e célt szolgáló szervezet több „kitérő” után visszatért oda, ahova lényege szerint való: az agrártárca felügyelete alá.

2016. június 15-től az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. önállóan látja el a közösségi agrármarketing tevékenységgel kapcsolatos feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alatt. Az Agrármarketing Centrum aktív szerepet tölt be a magyar agrárium és élelmiszergazdaság versenyképességének és üzleti eredményeinek javításában, beleértve az agrár- és élelmiszeripari kkv-szektort is. Hivatalos küldetésrögzítésük szerint céljuk az, hogy közreműködésükkel a magyar agrárium nemzetközi szinten versenyképesebb, a korszerű marketingeszközöket és módszereket hatékonyabban és eredményesebben alkalmazó ágazat legyen.

Tevékenységükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy segítsék a tudatos fogyasztói magatartást, az egészséges táplálkozás elterjesztését, a környezettudatos termékválasztást, a hazai élelmiszertermékek preferenciáját, valamint erősítsék a hagyományos és kézműves termékek ismertségét és kedveltségét. További céljuk, hogy a kkv-k és a termelők marketingkultúrájának erősítésével alkalmassá tegyék őket a hozzáadott értékek kiaknázására, részt vállalva a hazai gazdaság versenyképességének erősítésében.

Az Agrármarketing Centrum törekszik a minél sokrétűbb partneri együttműködésekre. Legfőbb partnereik a termékpályákat képviselő reprezentatív és regionális szakmai szervezetek, az agrárium területén tevékenykedő termelői csoportok, illetve az ágazatot irányító szervezetek. Stratégiai feladatuknak tartják, hogy felkutassuk azokat a területeket és szervezeteket, amelyek nyitottak lehetnek a további együttműködésre.

A figyelmes olvasó észrevehette ebből, hogy az új AMC mintegy összefogni kívánja az ágazati szakmai szervezeteket, s mintegy koordinátorként segíti munkájukat.

Közös arculat

Jelen pillanatban a 2016–2018 közötti időszakra szóló nemzeti agrármarketing program érvényes, vagyis a szervezeti változások a célokat nem írták át. A megfogalmazott feladatok illeszkednek a korábban már elfogadott Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiához, valamint a 2015-ben elfogadott közösségi agrármarketig kódexhez is.

Az agrármarketig programban foglaltakat folyamatosan egyeztetik a szakmai szervezetekkel. Most például éppen ilyen egyeztetések után két pályázati ablakban, 90 millió forintos támogatási keretet kínál fel az AMC, amire 2017. szeptember végéig lehet igényeket beadni. 80 millió forintos költségkeretből 1 millió és 3 millió forint közötti összeg nyerhető a nagyközönségnek szóló helyi, regionális, országos rendezvényekhez: a hazai termelők és termékeik vásárokon és fesztiválokon történő promóciójához. További 10 millió forintos keretösszegből a szakmai közönséget érintő tudástranszfer célú rendezvények (konferenciák) kivitelezői nyerhetnek 500 ezer és 1 millió forint közötti támogatást szervezési és marketingkommunikációs feladataikhoz.

Ennek fedezete a hároméves marketingprogram költségvetési forrása. A programra évenként 2–3 milliárd forintot fordítanak, összességében mintegy 6–7 milliárd forint közötti összeget három évre. A finanszírozás uniós és nemzeti forrásból állna. A promóciós tevékenységben kiemelt helye van a húsnak, tejnek, halnak, a bio- és ökotermékeknek, a bornak, pálinkának, gabonának és méznek.

A közösségi agrármarketing a mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre fontosabb eszköze – hívta fel a figyelmet korábban Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Lényege, hogy az együttműködésben résztvevő vállalkozások, szervezetek a bel- és külföldi piacokon nem önállóan, hanem együttesen, közös arculattal lépjenek fel, jelenjenek meg termékeikkel, szolgáltatásaikkal.

A dinnye sikere

Több egyértelműen sikeres, központilag szervezett marketingkampány is akad immár, ilyen például a dinnyepiaci promóció – mondta az Agráriumnak Székely Tamás agrárkereskedelmi szakértő, üzletember. A 2016-os kampány is népszerű volt, az idei viszont nagyon bejött: nagy sikert aratott a hazai gyümölcs, egy hónap alatt közel – kifejezetten kóstoltatási céllal – csaknem 8 tonna dinnyét osztottak szét. Mindez a piaci árakban is visszaköszönt.

A kampány zárásaként az Erzsébet-táborban lakó gyerekek csemegézhettek a nyár legnépszerűbb frissítő gyümölcséből. A szezon kezdetén indított dinnyekampány keretében minél szélesebb közönséggel igyekeztek megismertetni és megszerettetni a finom, magyar dinnyét. A gyümölcsöket különböző időpontokban, több helyszínen lehetett megkóstolni: június végétől a sárgadinnyét, majd július 10-étől a görögdinnyét is kínálták.

A kampány értékelése szerint a siker oka annak tudatosítása volt, hogy a hazai dinnye mindig frissebb, hiszen a rövid szállítási távolságoknak köszönhetően akkor lehet betakarítani, amikor a termék valóban beérett. Különösen igaz ez az őstermelők esetében, akiktől akár közvetlenül a termőföld mellett megvásárolhatjuk a frissen szedett dinnyét. A hazai dinnyetermesztés másik nagy előnye, hogy rendelkezésre állnak a mindenkori vásárlói igényekhez igazodó fajták: a magnélküli, a piros- és a sárgabélű dinnyék egyaránt elérhetőek a kínálatban. Jelenleg hozzávetőleg 11 ezer termelő évente mintegy 220-240 ezer tonna friss gyümölcsöt állít elő. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság kiemelt figyelmet fordít a görögdinnye-termesztés és -forgalmazás ellenőrzésére. Az ellenőrök a minőség, a származás és a nyomon követhetőség biztosítása mellett az árusító helyek higiéniai állapotát is ellenőrzik.
Csakhogy mindezt tudatosítani kell a fogyasztókkal is – itt a marketing igazi feladata.

Több halat!

Amire nagy szükség lesz egy másik, szintén országos jelentőségű szektor népszerűsítése ügyében is: több éves program indult a halfogyasztás (és –termelés) hazai növelésére, vagy akár megduplázódására. Az éves szinten ötnél kevesebbről tíz kilóra növelné ugyanis a kormány egy főre jutó, az uniós szinten nagyon csekély magyar halfogyasztást, ezért a várhatóan 15 milliárdnyi uniós és 600 millió forintnyi kormányzati ágazati fejlesztési pénzből komoly pénzt szán halmarketingre. Minthogy az országban nincs elég étkezési célú hal, a fogyasztás népszerűsítése mellett a cél a termelés ösztönzése is. A cégek is kaphatnak támogatást bővítésre, a halászati technológiák korszerűsítésére, egyéb fejlesztésekre, hogy a kínálat a színesebb legyen (most több mint kétharmada ponty), több legyen a változatosan feldolgozott, konyhakész termék, és a hal fokozatosan épüljön be a közétkeztetésbe is, ami naponta hozzávetőleg 2 millió felnőtt és félmillió gyerek egészségesebb táplálkozását jelentené.

Egy furcsaság

Az ügyben azonban akadnak elgondolkodtató részletek is. Az EU-ban például készül(t) egy rendelettervezet (végleges formája még nincs, de idén augusztustól már alkalmazható), amely egységes programba foglalja a magyar marketingnek is szerves részét képező, az iskolatejhez és -gyümölcshöz kapcsolódó szabályozási és támogatási feltételeket. Az új iskolaprogram teljes éves költségvetése 250 millió euró (tejtermékek: 100 millió euró; gyümölcsök és zöldségek: 150 millió euró). Ez az uniós támogatás azt a célt szolgálja, hogy a tagállamok az oktatási intézményeket az említett termékekkel lássák el. Azzal, hogy támogatja kiválasztott mezőgazdasági termékek diákok részére történő kiosztásának finanszírozását, az EU arra törekszik, hogy előmozdítsa az egészséges táplálkozási szokások kialakulását és a helyi termékek fogyasztását. Az új rendszer egyik újdonsága, hogy még nagyobb hangsúlyt helyez az olyan oktatási célú tevékenységekre, mint például a mezőgazdasági üzemekben tett tanulmányi látogatások. A programban való részvétel a tagállamok számára önkéntes lesz, hogy figyelembe lehessen venni az Unióban fennálló eltérő fogyasztási szokásokat.

A részt vevő országok és régiók maguk választhatják meg, hogy a program keretében támogatható termékek közül melyeket kívánják kiosztani a tanulók körében, de elsőbbséget kell biztosítaniuk a friss és egészséges élelmiszerek számára. Magyarország a vita előkészítő szakaszaiban – Hollandiával közösen – nemmel szavazott a tervezetre.

Kamarai konferencia a fenntartható gazdálkodásról

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2017. október 18-án „Fenntartható Gazdálkodás” címmel nagyszabású szakmai konferenciát tart.

Az elmúlt évtizedek során számtalan kihívással szembesült az agrárium, amelyek kezeléséhez elengedhetetlenné válnak a gyakorlatorientált kutatások és a majdani kutatási eredmények megfelelő adaptálása. Az innovatív megoldások feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás gazdaságilag, környezetileg és társadalmilag is fenntartható legyen.
Emellett az Európai Unió úgy alakította ki közös agrárpolitikáját, hogy az támogassa az olyan gazdálkodást, amely – az éghajlatváltozással összefüggésben – élelmezés-biztonságot nyújt és elősegíti Európa-szerte a vidéki területek kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődését, beleértve a termelési viszonyok szempontjából legkedvezőtlenebb területek fejlődését is.
A fenntartható gazdálkodás során több követelménynek is eleget kell tenni. Meg kell felelni a polgárok élelmiszerekkel kapcsolatos elvárásainak – elegendő mennyiségű, jó minőségű és biztonságos termékek széles választékát kell megfizethető áron kínálnia –, meg kell óvnia a környezetet, a gazdálkodónak pedig megélhetést kell biztosítania.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkötelezett annak érdekében, hogy a gazdálkodók az említett kihívásoknak megfeleljenek, versenyképesen és fenntartható módon tudjanak gazdálkodni. Ennek jegyében vagyunk aktív alapító tagjai a BioEast-kezdeményezésnek, illetve ennek mentén képzeljük el a 2020 utáni közös agrárpolitika megújítását is. Célunk egy közös álláspont kialakítása a jövőt illetően, amely biztosítja Közép-Kelet-Európa versenyképességének javulását, egy minden szempontból fenntartható agrárgazdaság létrejöttét.
Az elkötelezettséget jelzi azt is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2017. október 18-án a Magyar Tudományos Akadémián nagyszabású szakmai konferenciát tart a témában, „Fenntartható Gazdálkodás” címmel. Az eseményen a tervek szerint szó lesz többek között az USA agrárpolitikájáról és agrárinnovációjáról, az EU-ban elérhető agrárinnovációs támogatásokról, a BioEast-kezdeményezésről, az Európai Unió közös agrárpolitikájának jövőjéről, illetve a magyar agrárgazdaság helyzetéről és a KAP jövőjével kapcsolatos hazai álláspontról is.
A konferenciára többek között meghívtuk az osztrák, cseh, szlovák, lengyel, észt, lett, litván, román, bolgár, szerb, horvát és szlovén agrárkamarák elnökeit és szakértőit, a témában érintett hazai és külföldi vezető szakembereket, valamint a hazai társadalmi és szakmai szervezetek fő képviselőit. A felkért előadók: Sylvie M. Brouder professzor (Purdue Egyetem, USA – Indiana), David Kostelancik ideiglenes ügyvivő (Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége); Mihail Dumitru főigazgató-helyettes (DG AGRI), Flavio Coturni főosztályvezető (DG AGRI), Waldemar Kütt főosztályvezető (DG RTD), Pekka Pesonen főtitkár (Copa-Cogeca), Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár (Földművelésügyi Minisztérium), Kovács Barna tanácsadó (BioEast).
A konferenciáról, illetve a programokról részletes tájékoztatás a www.nak.hu/kamara/fenntarthato-gazdalkodas-konferencia webcímen érhető el.
(NAK)

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai