NAIK: A versenyképesség javításáért

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: (hajtun), 2017/09/13

Dr. Gyuricza Csaba,
a NAIK főigazgatója

A NAIK 2014-ben alakult meg azzal a céllal, hogy a hazai agrárkutatási tevékenységet összefogja, szervezze és hatékonyabbá tegye az egyes kutatóintézetek tevékenységét. A központhoz 12 kutatóintézet és négy gazdasági társaság tartozik, ami azért szerencsés felállás, mert így megoldottá vált az a fontos kérdés, hogy a kutatási eredményeket a gyakorlatban is hasznosítsák.

Utánpótlás-nevelés

Az agrárkutatás intézményrendszerének beágyazódása az agráriumba és a szélesebb társadalmi körökbe viszonylag alacsony szintű volt, és kevesen ismerték az elmúlt időszakban az agrárkutatói tevékenységek eredményeit. Ebből adódóan a főigazgató fontosnak tartotta, hogy ezen a helyzeten változtassanak, és el- és megismertessék a kutatóintézetekben folyó munkát. Ennek érdekében népszerűsítő kampányba kezdtek, amellyel több célt is el kívánnak érni. Egyrészt magukat a kutatóintézeteket szeretnék megismertetni az országgal, másrészt ezen keresztül a mezőgazdasági tevékenységet, az intézetekben folyó munkát is be kívánják mutatni a szélesebb társadalmi közönségnek. Különösen a városi lakosság az, akiknek ezen a téren hiányosak az ismereteik, pedig egy olyan ágazatról van szó, amelynek a tevékenysége, eredménye minden embert naponta közvetlenül is érint. Ez viszont nem tudatosul az emberek többségében.

A kampányban fontos szerep jut a fiatal generációnak, mivel ők az egyik célközönsége a népszerűsítő tevékenységnek. Gyuricza Csaba szerint a fiatalok számára kell vonzóvá tenni a mezőgazdaságot annak érdekében, hogy az agrárszakma népszerűbbé váljon, és ismét a megfelelő helyet foglalja el a társadalmi ranglétrán. A NAIK nagy hangsúlyt helyez a tudományos utánpótlás nevelésére, s ennek érdekében létrehozott egy fiatal kutatói programot, ami idehaza egyedülálló. A program négy éve fut, s mintegy félszáz fiatal kutató kapcsolódott be az intézményrendszer munkájába. A mezőgazdaság egyik nagy problémája a generációváltás, éppen ezért folytatják a programot az idén is. E mellett egyéb akciókkal is felhívják a figyelmet az ágazat tevékenységére, amellyel vonzóvá tehetik a gazdálkodói létet. A Furmint évéhez kapcsolódóan – a program keretében – a Földművelésügyi Minisztériummal közösen indították el a fiatal kutatók számára kiírandó agrárkutatási pályázatot, amelyet a NAIK koordinál. S július elején indult el az a kampányuk, amely a Facebookon, a közösségi oldalakon keresztül érhető el ugyancsak a fiatal kutatók számára.

A Kárpát-medencére fókuszálnak

A széles közvélemény nincs tosztában azzal, hogy milyen nagy változások zajlottak le az ágazatban, amely változási folyamatok ma is tartanak, mondta a főigazgató. Az intézményrendszerben folyó kutatások célja az, hogy minél gyakorlatorientáltabb tevékenység folyjon, így a kutatási eredmények elérése könnyebbé válik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy közvetlenül az agrárpolitika céljainak megvalósítását is segítik, így alapvető céljuk a magyar mezőgazdaság versenyképességének, a fenntartható agrártevékenységnek a növelése. Ennek szellemében határozták meg a stratégiai célokat is, hiszen viszonylag szűkös a rendelkezésre álló pénzügyi, működésre fordítható forrásuk. Körültekintően kellett a témaköröket meghatározni elsősorban azért, hogy ne versenyezzenek olyan kutatási tematikában, amelyeket nemzetközi szinten más országokban sokkal hatékonyabban oldanak, valósítanak meg, s magyar részről csak ablakon kidobott pénz volna. A kutatóintézetekben kifejezetten a Kárpát-medence agroökológiai adottságaihoz igazodóan végeznek kutatási tevékenységet, már csak azért is, mert ezt a munkát más nem végzi el.

A szakmailag kidolgozott háttérmunka fontos területe a megváltozott klímafeltételekhez alkalmazkodó növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti, erdészeti technológiák fejlesztése, kidolgozása. Az elmúlt évtizedekben olyan jelentős változások következtek be az éghajlatban, amire a gazdálkodók egyedül nem tudnak minden esetben jó válaszokat adni. A problémákra, új kihívásokra válaszokat kell adni, olyanokat, amelyeket a gazdák is várnak, és alkalmaznak, hangsúlyozta Gyuricza Csaba. A stratégai célokban a precíziós gazdálkodás elterjesztése is szerepel, de ezt a problémát már óvatosabban kell kezelni, mert kutatási oldalról is rendkívül költségigényes a terület, mivel az informatika és az agrárterületek összekapcsolását kell magas szinten megoldani. S itt sem lehet a világcégekkel felvenni a versenyt az alapvető ismeretek fejlesztésében, így az adaptációs kutatásokban, a hazai feltételrendszerhez igazodóan kell a kutatás-fejlesztést elvégezni. Igaz ez a növénytermesztésre, az állattenyésztésre, a kertészeti ágazatra is, mert a mezőgazdaságban néhány éven belül csak precíziós gazdálkodással lehet eredményesen termelni. Ezt jelzi az a világtendencia is, amelyben mi még lemaradásban vagyunk, és Európában is előttünk járnak a fejlettebb országok.

Új technológiák

Az a forradalmi változás, ami a mezőgazdaság termelésében világszinten zajlik, az elmúlt két évtizedben 70 százalékkal növelte meg a mezőgazdaság kibocsátását, s ez nagyrészt az informatika megjelenésének köszönhető, jelentette ki a főigazgató. A digitális forradalom a harmadik nagy kitörési pont az agrárium számára. (Csak zárójelben: az első forradalmi változást az hozta, hogy a kézi földművelésről áttértek a faekére. A második nagy ugrás az ipari forradalommal következett be, amikor megjelentek az erőgépek, a gőzekék. A digitális forradalom az előző kettőhöz hasonlóan nagy léptékkel változtatja meg a mezőgazdaságot, s ha erre nem készülünk fel, akkor végérvényesen lemaradunk a versenyképesség területén.)

A harmadik kiemelt stratégiai elem a kedvezőtlen adottságú termőhelyek fejlesztésére fókuszál. Magyarországon 600–700 ezer hektárra tehető a kedvezőtlen adottságú termőterület nagysága, s itt sem hagyhatják magukra a gazdálkodókat, már csak azért sem, mert ezek a területek nagyrészt a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben fekszenek.

Elkerülhetetlen tehát, hogy ezekben a régiókban is olyan megoldásokat nyújtsanak, amelyek kiváltják a hagyományos technológiákat. A NAIK ezeken a területeken az agroerdészetet tekinti olyan lehetőségnek, amely hosszú távon megoldja a helyi gazdálkodók helyzetét, hiszen így jelen lehet a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet és az erdészet is. Ez nem új módszer, hiszen az agroerdészeti tevékenységnek hagyománya van a Kárpát-medencében, csakhogy az intenzív mezőgazdasággal ez a tevékenység visszaszorult, eltűnt. Ha ezeket a módszereket innovatív módon visszahozzuk, akkor lényegesen nagyobb hozzáadott értéket lehet előállítani a kedvezőtlen adottságú területeken is. Jó példák sokaságát lehet említeni, és így több szakterület együttműködése is magas szinten, eredményesen valósul meg. A kutatás-fejlesztés a műszaki, a zöldség-gyümölcs, a kertészet, az állattenyésztés, a szántóföldi növénytermesztés szakterületet érinti, így a NAIK minden szaktudására szükség van az ajánlások, módszerek kidolgozásához.

Számos rendezvény

A mezőgazdaság jelentős mértékben járul hozzá az ország gazdasági növekedéséhez, ugyanakkor a kibocsátás növelésében még óriási tartalékok vannak, mondta a főigazgató. A kutatási témák meghatározásánál szerepet játszik az ágazat versenyképességének a növelése. De minden a szakembereken múlik, és ha nem tudunk hosszabb távon előbbre lépni az oktatásban úgy, hogy versenyképes tudással jelenjenek meg az agrármérnökök az ágazatban, akkor ennek hiányában nem lehet építeni egy jól működő mezőgazdaságot sem. Ez az alapja mindennek, hiszen a fejlett mezőgazdasági országokban is magas színvonalú a mezőgazdaságra épülő kutatás-fejlesztési tevékenység. Háttértudás, háttérben végzett tudományos munka nélkül nem lehet elképzelni jól fejlődő, jól működő, versenyképes mezőgazdaságot. Ez az alapja mindennek, ezért nagyon fontos, hogy erre az alapra kellő figyelem irányuljon, érvelt Gyuricza Csaba.

Az elmúlt fél évben számos olyan rendezvényen volt jelen a NAIK, ahol a kutatóintézetek önállóan is bemutatták az eredményeiket. A rendezvények részei annak a tudatos építkezésnek, amit a főigazgató már korábban is említett. Ezek célja az eredmények bemutatásán túl az agrárágazat népszerűsítése is, és miután az intézményi hálózat lefedi az ország szinte egész területét (23 városban van jelen a NAIK), így nemcsak a szűk szakmát, hanem a szélesebb közvéleményt is vendégül tudják látni. A főigazgató hangsúlyozta, hogy a hazai kapcsolatrendszerükben szintén nincs „holt tér”, mert a kutatóintézeteknek széles körű az együttműködésük az ágazati szervezetekkel, egyetemekkel, az MTA-val, illetve a gazdaság meghatározó szereplőivel, éppen a konzorciális kutatási projekteken keresztül. Természetesen a döntéshozókkal is szoros az együttműködésük. S nemcsak idehaza, hanem külföldön is erősítik a korábbi és az új nemzetközi kapcsolataikat, hiszen a fejlődő világban erőteljes a magyar agrárkutatói jelenlét, de Dél-Kelet-Ázsiát, Afrikát, Dél-Amerikát is említhetjük, ahol a tudásexport révén jelen vannak a magyar szakemberek. Kihasználva a V4 országokban idén betöltött elnökségi szerepünket, a NAIK együttműködési megállapodást köt a többi ország kutatóintézeteivel, így összehangolják a térségben zajló kutatási programokat. Az Európai Unióban ugyancsak aktív a NAIK tevékenysége, hiszen a pályázatokon keresztül több szálon is megvalósulnak az együttműködések.

Hatékonyabb felhasználás

Gyuricza Csaba végül azt említette, hogy rengeteg innováció, értékes eredmény van a tarsolyukban, amelyeket nem kellő hatékonysággal használtak fel. A NAIK az eredmények hatékonyabb felhasználására törekszik, mert így a bevételi forrásukat is növelhetik. A négy gazdasági társaság tevékenysége arra irányul, hogy a létrejövő innovációkat, piacosítsa, akár a tejgazdasági kutatások, akár a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés területén. Az értékesítésből befolyó összegekkel pedig a kutatóintézetek tevékenységét támogatják. Igaz, hogy a támogatás szűkös, de ha ár-érték arányban nézzük a hálózat eredményeit, akkor nincs ok a szégyenkezésre, mondta végezetül a főigazgató.

„A magyar föld jövőjéért”

Ezzel a címmel jelent meg az a könyv, amit a hangsúlyosabb szakmai és társadalmi jelenlétet célzó törekvések jegyében adott ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. A kiadványt
a Földművelésügyi Minisztériumban – sajtótájékoztató keretében – mutatta be Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszer és
Dr. Gyuricza Csaba főigazgató. A NAIK több mint hároméves fennállása óta ez az első alkalom, hogy egy kiadványban az intézetek bemutatkozásán túl néhány kutatásba is bepillantást nyerhet a közönség. Közérthetően, érdekesen, színesen – ezen elvek mentén haladtak a szerkesztők munkájuk során. A míves kidolgozású, színes fényképekkel, ábrákkal, táblázatokkal gazdagon illusztrált műben röviden bemutatkoznak a NAIK-hoz tartozó kutatóintézetek, önálló kutatási osztályok és gazdasági társaságok. Minden egység röviden bemutatja a történetét, kutatási infrastruktúráját, telephelyeit, feladatait és eredményeit, hazai és nemzetközi kapcsolatait.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai