A GM-mentes takarmányozásról

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: HGy, 2017/09/14

A nemzeti fehérjeprogram kidolgozásában a NAIK kulcsszerepet kapott. Magyarország az Alaptörvényében deklarálta, hogy a mezőgazdaságot GM-mentes körülmények között képzeli el. A GM-mentesség elsősorban a termesztésre vonatkozik, ebből adódóan csak olyan növényeket termeszthetünk, amelyek garantáltan nem génmódosított szaporítóanyagokból származnak. Ez minden növényfajra, fajtára vonatkozik.

Több hazai szóját

Az állattenyésztési ágazatnak viszont komoly fehérjeigénye van, amit teljes egészében hazai forrásból nem tudunk kielégíteni, mert a vetésszerkezet kedvezőtlen, és nincs arányban az igény a termelés mennyiségével. Ez azt jelenti, hogy például szójából – ami az állattenyésztésünk egyik alapvető fehérjeforrása – a szükséges mennyiség egyharmadát biztosíthatjuk hazai termeléssel. A szója kérdés azonban ennél bonyolultabb, hangsúlyozta a főigazgató. Magyarországon a takarmányozás alapvetően gabona- és szójaalapú. Magyarország szójaigénye évente 600 ezer tonna, és bár az utóbbi években jelentősen nőtt a szója vetésterülete, de így is csupán 160–180 ezer tonna génmentes szója terem. Ez egyharmada lenne a hazai felhasználásnak, de a nagyon értékes, GM-mentes szójánk 70–75 százaléka a külpiacon talál vevőre. Ez prémium terméknek számít, és feláron értékesíthető, ami külföldön is keresett, és nem a hazai mezőgazdasági termelést segíti, erősíti.

A szójadara hazai GM-mentes alapanyagokkal történő előállítása, a tengerentúli fehérjeimport kiváltása termelési és gazdaságossági akadályok miatt rövid- és középtávon nehezen megoldható. A tengeren túlról, elsősorban Brazíliából, Dél-Amerikából, Európán kívüli országokból érkező szója viszont nem GM-mentes, hiszen világszinten az előállított szójának csupán 10 százaléka nem GM-növény. Ebből adódóan a hazai állatállomány takarmányigényének négyötöde nem GM-mentes fehérjéből készül, így a hazai fogyasztók asztalán megjelenő élelmiszer sem tekinthető GM-mentesnek.

A kormány a NAIK kutatóit kérte fel a nemzeti fehérjeprogram kidolgozására. Ennek célja, hogy a hazai mezőgazdaság nagyobbrészt GM-mentes alapanyagokból előállított élelmiszert állítson elő. Ennek feltétele, hogy a fehérjeszükségletet hazai forrásból biztosítsuk.
Ha a szójatermelésünket legalább 230–240 ezer hektárra lehetne növelni, akkor nem kellene fehérjeprogramot készíteni, jelentette ki Gyuricza Csaba. De ez nem lehetséges, mivel a jelenlegi 70 ezer hektárnyi szója vetésterülete reálisan még legfeljebb ötven százalékkal növelhető a termesztési adottságok következtében.

A szójatermesztés nagy tudást, tapasztalatot igényel a gazdálkodótól, ami a támogatáspolitika révén is bebizonyosodott, hiszen hiába indult be a szójatermesztés támogatása, az első kudarcos év után sokan elálltak a termesztésétől. Ebből adódóan nemcsak a gazdálkodók tudását kell fejleszteni, hanem a szójatermesztésre épülő szaktanácsadási hálózatot is. Ez ma még nem kellő színvonalú, ezért ezen a területen is előbbre kell lépni, mert a termelőket nem lehet magukra hagyni, jelentette ki a főigazgató.

Más növények?

A fehérjekérdést komplex módon kell kezelni, mivel nemcsak a szója, hanem más növény termesztésére is hangsúlyt kell helyezni. Tanulság azonban, hogy azok a korábban elindított fehérjeprogramok, amelyekkel a gazdálkodók találkoztak, gyakorlatilag elhaltak, ezért az új nemzeti fehérjeprogram készítésekor nem akarják ugyanazokat a hibákat elkövetni, mint az elmúlt évtizedekben. A főigazgató kijelentette, hogy reális, végrehajtható, működő programot állítanak össze, legalább ötéves távlatban gondolkodva. A készülő programnak igen sok új eleme van, de az innovációs munka elengedhetetlen. Négy-öt év szükséges ahhoz, hogy kézzel fogható eredmények szülessenek a program végrehajtásával. A NAIK kutatóintézetében rendelkezésre áll az a szürkeállomány, amely nemcsak a program kidolgozásában, hanem annak végrehajtásában is sikert érhet el, mondta Gyuricza Csaba.

A szója mellett vannak olyan növényi kultúrák, amelyek termőterületének a növelése része a programnak. Elsősorban a nagy fehérjetartalmú növények jönnek szóba, így a különböző hüvelyes (bab) növények mellett a lucernával is számolni lehet. Fontos tudni, hogy a más növényekkel való helyettesítés mennyire versenyképes. A cél ugyanis az, hogy ezeknek a kiváltó növényeknek a gazdaságossági szintje elérje a búzáét, a kukoricáét. Ez persze, nem könnyű feladat, mert a szójatermesztés esetében is tapasztalni lehetett a versenyképesség hiányosságait. Ezért a programban csak olyan növényeket emelnek be, amelyekhez olyan technológia kapcsolódik, amellyel versenyképesen lehet gazdálkodni.

Gabonaipari melléktermékek

A fehérjeprogramban foglalkoznak a gabonanövények ipari felhasználásából keletkező fehérjével is. Ezekből a nagy fehérjetartalmú melléktermékekből évente több százezer tonna keletkezik, viszont a felhasználásukhoz új receptúrákra van szükség. E receptúrák kidolgozása arra irányul, hogy a szójával egyenértékű takarmányt készítsenek, így a hazai állatállomány GM-mentes takarmányozása biztosítható lenne. Ez igen komoly fejlesztőmunkát igényel, és nem csak a NAIK vesz ebben a munkában részt, hanem azok az állattenyésztéssel, takarmánygyártással foglalkozó cégek is, akikkel a NAIK közösen végezheti el az új receptúrákra vonatkozó kutatás-fejlesztéseket. Ezek a cégek érdekeltek az innováció felhasználásában, s az infrastruktúrájuk is alkalmas arra, hogy eredményes K+F+I tevékenységet végezzenek. De itt sem születnek máról-holnapra eredmények. Az viszont látszik, hogy a hazai termelésben is rendelkezésre áll az a fehérjeszükséglet, ami a takarmányozás igényeit kielégíti.

A program sikere azonban a gazdálkodókon, a takarmány-előállító cégeken is múlik. A gazdálkodó akkor fog ezzel a kérdéssel foglalkozni, ha megéri neki, ezért olyan ösztönzőket kell alkalmazni, amivel a gazdákat érdekeltté lehet tenni. Ez a program megvalósításának a legnehezebb része, jelentette ki a főigazgató, mert a termelők számára a legnagyobb ösztönző az eredményes és legfőképpen a nyereséges termesztés, ezért kiemelten kívánnak foglalkozni az agrotechnikai és fajtaháttérrel. Ha a gazdák garantáltan GM-mentes hazai szóját, vagy más fehérjenövényt használnak fel az állatok takarmányozására, és a fogyasztók mindinkább hajlandóak is megfizetni ennek költségét, akkor a piac lehet a leginkább ösztönző a takarmányreceptúrák megfelelő alakításához. A program agrárgazdasági, pénzügyi hátterének kidolgozását többek között az Agrárgazdasági Kutató Intézet végzi.

Már vannak előzmények

A program kidolgozását jelentős nemzetközi aktivitás előzte meg a magyar agrárkormányzat részéről. Négy éve, hogy Magyarország csatlakozott a Duna Szója egyezményhez. A Duna-menti szója nyilatkozat aláírásával hazánk deklarálta elkötelezettségét a kiváló minőségű, európai fehérjével történő ellátás megvalósítása mellett, amely az európai piac és mezőgazdaság követelményeihez igazodik, és eközben figyelembe veszi a fogyasztók genetikailag nem módosított szójából és szójafehérjéből készült élelmiszerek iránti, Európa-szerte növekvő keresletét.

Magyarország egyetértett azzal a nyilatkozatba foglalt célkitűzéssel, hogy Európának új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és élelmiszergyártásban, amely a hazai forrásokat jobban kihasználja, és ellensúlyozza az élelmiszerekben és állati takarmányban felhasznált szójabab nagyfokú, tengerentúli importfüggését. A Duna-menti szója kezdeményezés elnevezésű fórum a résztvevők (politika, tudomány, gazdaság és fogyasztók) konstruktív együttműködése a Duna-régióban.

Fontos célokat fogalmazott meg a génmódosított szervezetektől mentes élelmiszer-előállítás érdekében az Európai Szójanyilatkozat. Hazánk kezdeményezésére 14 európai uniós tagállam írta alá az Európai Szójanyilatkozatot, amelynek a fenntartható termelés mellett az egyik legfontosabb pontja a génmódosított szervezetektől mentes takarmánynövények nagyobb arányú használata az állattenyésztésben, valamint a fenntarthatóság megőrzése mellett az alternatív fehérjenövények széles körű alkalmazása, kiváltva az import GM-szójababot, szójadarát.

Magyarország a GMO-mentesség egyik legmeghatározóbb nemzetközi szereplője lett. Ehhez a pozícióhoz a Magyarországot 2017-ben képviselő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a Pekingben rendezett Kína–Európa Szója Szimpóziumon is ragaszkodott. A Duna Szója Szövetség és a Kínai Agrártudományi Akadémia soron következő rendezvényének, a 2018-as Kína-Európa Szója Szimpóziumnak Budapest és Bécs ad otthont, ami jelentős agrárdiplomáciai siker. A rendezvényen ráirányítják nemcsak a szakma, hanem a társadalom figyelmét is a fenntartható, egészséges, hagyományosan sokszínű, és GMO-mentes mezőgazdaság fontosságára és előnyeire.

Kínában megállapodás született arról, hogy a kínai mezőgazdaság által előállított szójafajtákat – már szója hibridet is előállítottak Kínában! – Európában, többek között Magyarországon is kipróbálják. Fordítva is igaz ez, azaz a kínaiak az európai, köztük a magyar szójafajták iránt érdeklődtek. Kölcsönösen segíti egymást a két fél, és szorosabbá válik az együttműködés.

Ismét megjelenhet a madárinfluenza

Magyarország 2017. augusztus 24-én visszanyerte ugyan madárinfluenza mentes státuszát, azonban fel kell készülni arra, hogy a kórokozó ismét felütheti a fejét hazánkban.

Legalább 10 milliárd forint kárt okozott a baromfiágazatnak a tavaly novemberben megjelent madárinfluenza – emlékeztette a 19. Kiskunfélegyházi Libafesztivál keretében 2017. szeptember 8-án rendezett tanácskozás résztvevőit Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. – Ezért létfontosságú, hogy a hatóságok fokozzák az állategészségügyi ellenőrzéseket, az állattartók pedig maradéktalanul tartsák be a higiéniai előírásokat – hangsúlyozta a NAK elnöke.
„Higiéniai képzésekkel, az állattenyésztési ágazatokra kidolgozott kárenyhítési, illetve díjtámogatott biztosítási rendszer létrehozásával számottevően csökkenthető lenne a madárinfluenza okozta kár a kórokozó esetleges ismételt megjelenése esetén” – mondta Győrffy Balázs.
Ezzel kapcsolatban az elnök elmondta: a Kamara a telepi higiénia javítása érdekében a Baromfi Termék Tanács (BTT) szakmai közreműködése mellett azt tervezi, hogy a szakirányú végzettséggel nem rendelkező baromfitartók számára éves rendszerességgel kötelező, de ingyenes képzést szervez. Emellett a NAK a BTT-vel közösen szorgalmazza és segíti egy új, az állattenyésztési ágazatokra kidolgozott kárenyhítési, illetve díjtámogatott biztosítási rendszer létrehozását.
Győrffy Balázs szerint fontos kérdéseket vet fel a hazai víziszárnyas-tenyészés helyzete. A Baromfi Termék Tanács hosszú ideje kezdeményezi a tenyésztés új alapokra helyezését. Ezt az indokolja, hogy például a lúd esetében a hazai fajták aránya a végtermék napos-keltetésen belül megközelíti a kétharmad-háromnegyedes arányt. Ezért a NAK támogatja a BTT azon elképzeléseit, amelyek a hazai nemesítő, tenyésztő szervezetek megerősítésére, esetleges anyagi támogatására, illetve a fajta, hibrid összehasonlító tesztek rendszeressé tételére irányulnak.
A NAK elnöke az élelmiszerek áfacsökkentését illetően elmondta: a köztestület üdvözli, hogy a kormányzat az utóbbi években több élelmiszer esetében csökkentette az áfakulcsot, köztük a tojásét és baromfihúsét. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy azokon a termékpályákon, ahol ez még nem történt meg, a magas áfa miatti áfacsalás a legálisan működő szereplők számára mind nagyobb problémát jelent. Ezért a további áfacsökkentés lépéseinek kijelölése érdekében a NAK egyeztetést kezdeményezett a Nemzetgazdasági Minisztériummal.
(NAK)

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai