2026. 04. 27., hétfő
Zita
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Százéves hagyományon építik a jövőt

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: www.hungrana.hu, 2017/09/15

A Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. Európa legjelentősebb kukoricafeldolgozó vállalataként több mint 100 éve meghatározó szereplője a magyarországi élelmiszeriparnak.


Reng Zoltán vezérigazgató

Az előállított termékeik alapanyaga 100 százalékban GMO-mentes kukorica, amelyből magas szénhidráttartalmának köszönhetően speciális technológia segítségével értékes termékeket (keményítők, szőlőcukor, izocukor, alkohol, takarmány) gyártanak a Fejér megyei Szabadegyházán.

„Természetes termékeket, kizárólag természetes alapanyagból, a legmodernebb technológiák és megújuló energiák széles körű alkalmazásával, hulladékmentesen állítunk elő. Abban hiszünk, hogy fenntartható fejlődést csak a környezetünkkel összhangban, a társadalom iránti felelősségünkre nagy hangsúlyt fektetve érhetünk el” – mondja Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója.

A több mint százéves múlttal rendelkező, egyik legjelentősebb hazai élelmiszeripari vállalkozás az elmúlt tíz évben összesen több mint 225 millió euró értékben valósított meg kapacitásnövelő fejlesztéseket gyárában. A beruházások a közelmúltban is folytatódtak, melyekből kiemelkedik a 2,8 milliárd forintos projekt keretén belül épült új pelletálóüzeme, amely tavaly került átadásra. Az idei évben újabb fejlesztés vette kezdetét a biomassza kazán bővítési projektjével, melynek átadása a tervek szerint 2018 év végén várható. „Biomassza kazánunkban mintegy 60 000 tonna szalmát és 12–15 ezer tonna napraforgó héj pelletet égetünk el évente. Ezzel a technológiai gőzigényünk mintegy kétharmadát vagyunk képesek előállítani. A következő, a tavasszal útjára indított, mintegy 5 millió eurós fejlesztésünk célja a biomassza kazán bővítése, melynek eredményeképpen a teljes technológiához szükséges hő- és gőzenergia megújuló alapon lesz előállítva” – mondja a vezérigazgató.

A cégnek kiemelkedően fontos az alapanyag kiváló minősége, mivel éves szinten több mint 1,2 millió tonna GMO-mentes kukoricát dolgoz fel gyáregységében. A kukoricát kizárólag magyar termelőktől vásárolja, ami azért lehetséges, mert hazánkban és a környező országban is rengeteg alapanyag áll rendelkezésre, így a vezérigazgató joggal bízik abban, hogy az alapanyag beszerzése a jövőben sem okoz majd gondot.

„Hosszútávon gondolkodunk, és ennek megfelelően is cselekszünk, így együttműködő partnereink is hosszútávon számíthatnak ránk” – teszi hozzá a szakember.

A cég vezetői nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy partnereikkel folyamatosan tartsák a kapcsolatot és állandó párbeszédet folytassanak a szegmens képviselőivel. Ennek érdekében a tavalyi, nagy sikerű nyitórendezvényt követően tavasszal második alkalommal rendezték meg a Hungrana Gazda Konferenciát, melyet idén is nagy érdeklődés övezett az agrárszektor részéről. Reng Zoltán hangsúlyozza, hogy a kukoricafeldolgozó vállalat folyamatos növekedése és piaci bővülése a hazai gazdálkodók áldozatos munkája nélkül nem volna lehetséges. A termelőkkel kialakított hosszú távú kapcsolatok jelentik a Hungrana számára a kiszámíthatóság és stabilitás alappillérét.

Az idei év ősze nagy változást hoz az európai cukorgyártó vállalatok életében, így a Hungrana Kft. életében is, melynek következményeit legfeljebb sejteni lehet. Októbertől ugyanis kivezetik az eddigi cukorkvóta rendszert, amely a jövőben teljesen új helyzetet teremt a piaci szereplők számára. Hazánk legnagyobb izocukorgyártója felkészülten várja a piacnyitást, a megmérettetést a versenypiaci környezetben.

„Még nem tudni, mi várható, mindenkinek vannak elképzelései, de csak annyi biztos, hogy óriási változás lesz az eddig megszokott, szigorúan szabályozott rendszerhez képest – mondja Reng Zoltán. – Jelenleg 18 millió tonna cukrot termelnek, és fogy el Európában, tehát nagyjából egyensúlyban van a kereslet és a kínálat. Ezen belül megközelítőleg 720 ezer tonna az izocukornak (folyékony cukornak) a részaránya, melyet kukoricából állítunk elő. A nagy kérdés, hogy a most meglévő kereslet-kínálati piac, ami az évek alatt beállt már, hogyan, merre fog változni. A mostani cukorkvóta megszűnését követően bármelyik gyár annyit termelhet, amennyit csak akar, illetve amennyit a lehetősége enged. Nagy kérdés, hogy az európai gyáraknak mekkora elfojtott kapacitása van, amit a kvótarendszer miatt eddig nem tudtak érvényesíteni, de a nyílt versenypiacon a hatékonyabb termelés érdekében a jövőben teljes kihasználtságon üzemeltethetnek” – vélekedik a cégvezető.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza