Bővül a hungarikumok köre

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Tóth András, 2014/05/10
Címkék: hungarikum, akácmáz, magyar akác, Magyar Értéktár, Hungarikum Bizottság

Hungarikum lett a magyar akácfa és a magyar akácméz – a Hungarikum Bizottság döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelentette be a testület kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón, Szarvason. Ezt követően a tárcavezető, Babák Mihály Szarvas polgármestere és a bizottság tagjai elültettek egy nemesített gömbakácot a több mint kétszáz éves Tessedik-fa közelében.

Hagyományok és értékek

A bizottság Szarvason ülésezett, Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágosodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró szülővárosában, aki sokat tett az akác magyarországi meghonosításáért. A vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke elmondta: az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánításában a bizottság pénteken egyhangú döntést hozott, valamennyien támogatták, hogy bekerüljön az egyedüli értékek közé, amit az utókornak is meg kell őriznie generációkon át.

A magyar akác az alföldi és a vidéki táj elengedhetetlen része, kiváló magyar fa, a világon egyetlen ország sem ért el Magyarországhoz hasonló eredményeket az akácgazdálkodásban – érvelt a bizottság döntése mellett a miniszter. Hozzátette: az akácméz pedig kiváló és egyedülállóan népszerű terméke a hazai méhészetnek.

Fazekas Sándor tájékoztatott arról is, hogy a bizottság hunga­rikummá nyilvánította a Zsolnay Kulturális Negyedet, a Herz téliszalámit, az ilcsi szépítő füveket, a makói hagymát és a klasszikus magyar nótát. A Magyar Értéktár a Teodora Kékkúti és a Kereki ásványvizekkel, a kizárólag itthon működő magyar védőnői szolgálattal, a vizsolyi bibliával és a református templommal, valamint nemzeti fegyverünkkel, a honfoglaláskori nyíllal bővült a bizottság döntésének köszönhetően.

A miniszter szólt arról is, hogy a nemzeti értékeket és a hungarikumokat népszerűsítő kommunikációs kampány zajlik majd május 15. és június 15. között. Ennek keretében bemutatják a Hungarikum Bizottság tevékenységét, valamint a hungarikumok körét. A cél, hogy felhívják az emberek figyelmét a nemzeti értékekre, valamint arra, hogy közkincseinket kötelességünk óvni és továbbadni a fiataloknak.

Ellentmondások

Ugyanakkor az is tény, hogy egyelőre számos ellentmondás is nehezíti a hungarikum-rendszer, illetve a Magyar Értéktár kialakítását. Jelenleg például még 12 termék vár arra, hogy hungarikumként bejegyezzék. Vannak ugyanakkor olyan termékek, amelyeket mi magyarnak, jellegzetességnek gondolunk, ám mások is sajátjuknak érzik. Így lett a szürkemarha olasz, a kürtőskalács pedig szlovák különlegesség.
Szlovákiában a cseh és a szlovák határvonal mentén, a Morva folyó bal partján található Szakolca. Itt már több mint 200 éve készítik a bizonyítottan Székelyföldről származó édességet. A szlovákok megragadva az Unió adta lehetőségeket, léptek. A szakolcai kürtőskalács megszerezte az Európai Bizottság földrajzi védjegyét. Ma már eredeti szlovák termékként tartják számon.

Árujelző

Ám a viták ellenére az értékek felkutatása és hivatalos elismertetése gőzerővel folyik. Lapunk olvasói számára nyilvánvalóan az élelmiszerek a legfontosabbak. A köznapi értelemben vett hungarikumok azok az élelmiszer-ipari termékek, amelyeknek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője Magyarországhoz kapcsolódik. A méltán világhírű magyar gulyás (külföldön a pörkölt) mellett ide kell sorolni az élelmiszeriparban előállított termékek hosszú sorát is. A köznapi értelemben vett „hungarikum” tehát jogi értelemben véve be nem jegyzett földrajzi árujelző. Azt, hogy mely gyártó milyen termékére használható a „hungarikum” megnevezés, sem hatályos jogi szabályozás, sem önkorlátozó iparági megállapodás nem rögzíti.

A hungarikumok körül a 2012-ben elfogadott törvény megszavazásától kezdve kialakult vita lényegében arról szól, hogy a megjelölt termékek, nemzeti kincsek, hogyan is lesznek beilleszthetőek a nemzetközi kereskedés eredetvédelmet élvező köreibe. Az Európai Unió által eredetvédetté nyilvánított és az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” megjelölésre például csak hét magyar élelmiszer jogosult pillanatnyilag. Ezek a szegedi paprika, a Pick szegedi téliszalámi, a Herz budapesti téliszalámi, a csabai kolbász a gyulai kolbász, a hajdúsági torma és a makói vöröshagyma.

Akác Koalíció

A 2014. januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác Koalíció tűzte zászlajára a fehér akác és a magyar akácméz hungarikummá nyilvánítását. Emellett fel kívánt lépni azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetnék. Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő, mint az Akác Koalíció „nagykövete”, kiemelte: az akácot támadók szerint az akác önmagában is veszélyes, mint nem őshonos növény. „Ezt a logikát cáfolják a mai aláírók, akik között egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek és számos érdekképviselet szerepel”. Gyuricza Csaba, a SZIE mezőgazdaság- és környezettudományi kar dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy senki sem akarná száműzni például Hollandiából a termesztett tulipánt, vagy a hazánkban szintén nem őshonos kukoricát, rozst, zabot, őszi búzát.

Ajánlott kiadványokGerse László és Dr . Vida Emil:
Híres magyar termékek albuma

Ez is érdekelhetiHungarikum lett az akác és az akácmézA fehér akác védelmében…