Közös erővel az aktív és tudatos mezőgazdaságért

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Vaszkó László vásárigazgató, 2017/09/18

A keleti országrész legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti szakkiállítását, a debreceni Farmer Expo-t négy nap alatt 30 200-an keresték fel az idén. A kiállítók száma 304, míg a kiállítási hasznos terület nagysága 16 100 négyzetméter volt.
Ebben az évben is a gépkiállítók jelentek meg legnagyobb számban a Farmer Expón, a szakmai rendezvények közül pedig a legélénkebb érdeklődés a szarvasmarha konferenciát kísérte. A „Gondolkozzunk együtt a jövőről” című tanácskozáson 150 szakember vett részt, és az egyik legszínvonalasabb előadást hallgathatták meg egy amerikai szakembertől.

Az idei sertéstanácskozás központi témája az előkészítés alatt álló integrációs törvénynek a hazai sertéstenyésztés felemelkedésére gyakorolt várható hatása volt. Új elem lesz ugyanis a hazai sertéstenyésztésben az, hogy csak az a termelő kap plusz támogatást, aki feldolgozó üzemnek adja el a sertését.

Hat év után ismét nyúltenyésztési fórum

Nagy érdeklődés kísérte a hat év után ismét megrendezett, a nyúltenyésztés hazai helyzetét elemző tanácskozást, amelyen 100 tenyésztő vett részt, és Nagy István államtitkár személyében a szaktárca is képviseltette magát. A résztvevők egyértelműen megfogalmazták: a fogyasztás növelése javíthatja a magyar nyúltenyésztők helyzetét. Hazánkban jelenleg az évi nyúlhús fogyasztás fejenként mindössze 20 dekagramm, míg a nyugat-európai országokban ez eléri a két kilogrammot. Ezen adatok ismeretében nem meglepő, hogy a Magyarországon előállított, évi több mint tízezer tonna nyúlhús 97–98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. A cél az lenne, hogy 2020-ra 7 millió vágóállatot tenyésszenek a hazai kis- és nagytermelők, és a hazai fogyasztás elérje az 5–10 százalékot.

Érdekes és történelmi jelentőségű eseménye volt a 2017-es expónak, hogy itt alakult meg a Kárpáti borzderes szarvasmarha-tartók egyesülete, s itt volt az ősi fajta első jelentős bemutatkozása is.

A szabolcsi almatermesztés helyzete

A zöldség-gyümölcs tanácskozáson is sokan voltak, 120 gazdálkodó hallgatta meg az előadásokat és mondta el véleményét az ágazat helyzetéről. Különösen sokan mondták el véleményüket a szabolcsi almatermesztés jelenlegi helyzetéről. Az ágazat szinte teljes magára hagyatottsága miatt a 10–20 évvel ezelőtt még virágzó almaültetvények döntő része egyes vélemények szerint mára siralmas képet mutat. A tőke, a szaktudás, a munkaerő hiánya és más problémák miatt ma elhanyagolt almáskertek tömkelegével lehet találkozni. A termelés színvonala folyamatosan süllyed, az értékesíthető árualapok lassan elfogynak, és tíz éven belül előfordulhat, hogy az elvesztett külföldi piacaink mellett a hazai boltokban is teljesen a lengyel alma veszi át a magyar alma helyét. Az Agrármarketing Centrum támogatásával létrehozott Szabolcsi és Szatmári Alma stand célja a figyelemfelkeltés volt, és a terméktanácsok, TÉSZ-ek és termelők azon összefogását szimbolizálja, amely sokat segíthet a szabolcsi alma megmentésében.

A zöldség-gyümölcs termesztés egyik nagyon kritikus kérdéséről is szó volt az egyik előadásban. Egyre nagyobb gondot okoz ugyanis az ágazatban a munkaerőhiány. A fiatalok nagy része nem szeretne szakmát tanulni, ami a későbbiekben problémákhoz vezethet nemcsak a mezőgazdaságban, hanem más területen is – mondta az egyik előadó.

Ebben az évben már ötödik alkalommal rendeztek szántóföldi bemutatót a Farmer Expo keretein belül. Az idén három géppel, berendezéssel ismerkedhettek meg munka közben az érdeklődök, akik szinte kivétel nélkül gazdálkodók voltak. A folyamatos hígtrágya injektálást mutatta be az egyik cég egy köldökcsöves kijuttatórendszerrel, valamint látható volt egy korszerű altalajlazító, kétsoros elmunkáló hengerrel és egy váltva forgató eke is bemutathatta, mit tud a gyakorlatban

A korábbi éveknél jelentősebb volt az érdeklődés az üzletember-találkozók iránt. A magyar, ukrán, román, belorusz találkozókon 75 üzletember vett részt. A visszajelzések alapján a kiállítók is elégedettek voltak, számos üzlet jött létre az expó idején, a kézműves élelmiszerek gyártói pedig az összes terméküket eladták a négy nap alatt.

Közönségprogramok, bemutatók

A hagyományoknak megfelelően szarvasmarha-, ló-, sertés-, juh- és kecske tenyészállat-bemutatók is színesítették az idei expót. De ezek mellett mégis a legtöbb időt a nyúl-, illetve a baromfiketreceknél töltötték a látogatók, a legkisebbek akaratának engedve. Az idén is az egyik legnézettebb esemény volt a szarvasmarha tenyészállatok és a lovak bemutatója.

2017-ben is bebizonyosodott, hogy Debrecenben augusztus 20-a és azt megelőző és követő napok nem múlhatnak el Farmer Expo nélkül. Ezt a tapasztalatok alapján így gondolja az a több tízezer ember is, aki évről évre ellátogat erre az eseményre.

A Farmer Expo díjazottai 2017

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezete ebben az évben két különdíjat adományozott az expón. Az egyik díjazott az Agroázis Kft., míg a másik az Abaúji Papp Charolais Kft. lett.
A Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége Hajdú-Bihar megyei szervezetének díját a Hajdú-Energia Kft. kapta.
A Hajdú- Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara vásárdíját az ÉKASZ Alma Termék Tanács kapta.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, negyedik alkalommal adományozott díjat a Farmer Expón. Az idei díjukat a V-Trade Kiállítások Kft. kapta.
Az OTP Észak-kelet-magyarországi Régiója az idén is három különdíjat adott ki. Az egyik díjazott ebben az évben az Agroméra Zrt.; a másik díjazott a Tranzit csoport; a harmadik díjazott a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt.
Termékdíjat kapott a Servet-2000 Kft. – Hajnal Tejmalom, savanyított tejtermékei és sajtjai; valamint a Tetrabbit Kft. – Rabbit Burger, hamburger húspogácsa terméke.
HORTICO Zöldség – Gyümölcs Kertészeti Szakkiállítás idei Termék Nagy­díját a Délalföldi Kertészek Szövetkezete kapta, a zöldségfélék csomagolásának fejlesztésében az utóbbi 3 évben elért eredményeiért.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai