Biztonságos a hazai tojás

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: H. Gy., 2017/09/19

Öt évet megyünk vissza az időben, amikor a hazai tojáságazat helyzetét mértük fel. A titkár azért indult ki a 2012-es esztendő eseményeitől, mert az Európai Unió – az állatvédők kérésére – azt szorgalmazta, hogy növekedjen a mélyalmos, a szabad tartású tojóállomány, így minél több biotojás jelenhet meg a piacon. Ezzel párhuzamosan – s erre még jól emlékezhetünk – a ketreceket is le kellett cserélni, mondván nagyobb teret kell biztosítani az állatoknak. Ez az uniós direktíva sok hazai termelőt hozott nehéz helyzetbe, sokakat pedig válaszút elé állított. A ketrecek lecserélése elkerülhetetlenné vált, így csak az volt a másik út, hogy áttérnek a mélyalmos vagy a szabad tartásos termelésre. (Csak zárójelben: az uniós intézkedés – szerencsére – csak kevés magyar termelőt kényszeríttetett arra, hogy felhagyjon a termeléssel.)

A hazai ágazatban azt tapasztalták, hogy mindkét lehetőséggel éltek a termelők, és 2015–2016-ra megváltozott a hazai tojástermelés szerkezete. A ketreces tartás visszaszorult, a 90 százalékos részesedése 75–80 százalékra csökkent, ezzel ellentétben a mélyalmos tartás növekedett, míg a biotermelés, a szabad tartás arányai nem változtak. Az idei év elejére viszont helyre állt a rend, és a ketreces tartás ismét elérte a 90 százalékot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mélyalmos termelésről váltottak ketrecesre, mert ezeknek a termelőknek korábban és most sincs pénzük egy ilyen óriási beruházás megvalósítására. A titkár szerint azok növelték a termelésüket, akik új technológia megvásárlására szánták el magukat, így bővítve a termelésüket. Az adatokból kitűnik, hogy ezzel párhuzamosan az állatállomány létszáma is nőtt, s a termelés koncentrálódott. A 2017 első negyedévi, előző évekhez képest magas jércetelepítést (1 084,615 ezer db) követően a második negyedévet még erősödő tendencia jellemezte (1 712,5 ezer db). Az első félévben összesen 2797,1 ezer napost telepítettek, ami az elmúlt 5 év legkiemelkedőbb eredménye. Pozitív tendencia, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett a telepítés (1. ábra).

1. ábra. Ez elmúlt évek telepítési eredményei, havi bontásban (db)

Reméljük, hogy ez a teljesítmény tartósan megmarad. A keltetés csökkent az előző évhez képest (2016: 5031,9 ezer db, 2017: 4710,7 ezer db). A csökkenés 7 százalékos volt. A napos export is 2 százalékos csökkenést mutat az előző év teljesítményéhez képest. Mintegy 3,35 millió naposcsibét vittek az idén az exportpiacokra.

A termelői ár az uniós ártól függ. Ha túltermelés van, akkor az ár csökken, és ez kihat a hazai termelésre is. Ha viszont normalizálódik a piac, és nő az exportlehetőség, akkor a hazai árak is emelkednek. Eléggé hektikus az árgörbe alakulása. Az idei évben a termelői ár az első három hónap átlagához képest romlott. Az április–június hónapok átlaga nettó 19,01 Ft volt, 1,68 Ft-tal magasabb, mint az előző év azonos időszakának átlagára, viszont 1,86 Ft-tal alacsonyabb az első negyedév átlagáránál. Az első félév átlagára (19,68 Ft) 14,8 százalékkal magasabb, mint az előző időszak féléves átlagára, ennek következtében az elmúlt öt év legmagasabb termelői átlagárát érték el a termelők ebben a félévben.

A fogyasztói árakban érződik az áfacsökkentés hatása, mondta a titkár. A piaci fogyasztói bruttó árak csökkentek mind a negyedéves átlagárakat, mind pedig a féléves átlagárat tekintve. A csökkenés mértéke azonban csak 2,2–2,7 százalékot tett ki. A 2. negyedév átlagára bruttó 35,31 Ft/tojás volt, míg az első félév átlagára 36,04 Ft/db volt. A bolti árak valamelyest magasabbak voltak a piaci áraknál, a 2. negyedéves átlagár bruttó 37,76 Ft, alacsonyabb volt az első negyedévi árnál. Míg a féléves átlagár 37,87 Ft volt. Az előző év azonos időszakainak áraihoz képest a csökkenés 5,4–8,3 százalékos volt. A nettó árakat tekintve mind a piaci árakban, mind pedig az áruházi árakban jelentős emelkedés mutatkozott. A piaci árak féléves összehasonlításban mintegy 17 százalékkal növekedtek (34,33 Ft/db), míg az áruházi árak 13 százalékkal (35,96 Ft/db) (2. ábra; 1. táblázat).

2. ábra. Termelői és kereskedelmi árak (nettó) alakulása az elmúlt három évben, havi bontásban (Ft/db)

1. táblázat. A piaci árak alakulása, 2012–2015

A tojástermelésünk minimálisan csökkent az előző év azonos időszakának kiemelkedő eredményéhez képest. Az idei első félév termelése 485 236 ezer darabtojás volt (3. ábra).

3. ábra. Tojástermelés 2015–2017, havi bontásban (ezer db)

A takarmányárak az év elejéhez viszonyítva stagnálást mutatnak, az előző év azonos időszakához mérten 13,5–15,5 százalékos a csökkenés. (indító 8080 Ft/100 kg, jércenevelő: 6290, tojó I.: 7053 Ft/100 kg).

Szólni kell arról is, hogy a madárinfluenza a tojóállományban nem okozott olyan károkat, mint a vízi szárnyas ágazatban. Jóval kisebb kár keletkezett, köszönhetően a szigorúan zárt tartástechnológiának. Az viszont tény, hogy a madárinfluenza, és most a fipronil botrány hatására kevesebb az import tojás, de mintha a fogyasztói bizalom is megrendült volna. Egyébként sem fogyasztunk sok tojást (egy fő egy év alatt 225 tojást eszik idehaza), nem véletlen, hogy mind a BTT, mind pedig a Tojásszövetség sokat tesz a fogyasztás növelése érdekében.

A BTT néhány éve bevezette a „Koronás tojás” védjegyet, amely ma már a fogyasztónak is jelzi, hogy biztonságos élelmiszert vásárol. De még korántsem érték el azt a szintet, amely elvárható lenne, mivel kevés termelő jelentkezett be a védjegy használatára. Igaz, a védjegy használata szigorú előírások mellett érhető csak el, és sokan nem vállalják fel az előírások teljesítését, s a vele járó ellenőrzéseket. A

Tojásszövetség is jelezte, hogy az intézőbizottsága elhatárolódik azoktól a közelmúltbeli magyarországi esetektől, amelyeknél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kimutatta, hogy egyes hazai tojástermelők nem engedélyezett rovarirtó szert (fipronilt) használtak fel. A magyarországi étkezésitojás-termelés továbbra is biztonságos. Ezt igazolandó, az intézőbizottság tagjai maguk kezdeményezik, hogy a NÉBIH náluk folytasson le ellenőrzést, és ennek vállalására biztatják a szövetség többi tagját is. A Tojásszövetség azt is hangsúlyozza, hogy a hazai tojástermelők döntő többsége csak olyan szereket használ, amelyek engedélyezettek és biztonságosak. A NÉBIH-listáján ma több mint 650 tojástermelő vállalkozás szerepel, amelyek közül 120 tagja a Baromfi Termék Tanácsnak (BTT), illetve a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének is. A tojástermelők az étkezési tojásokat továbbra is úgy állítják elő, hogy maradéktalanul betartják az élelmiszer-biztonsági követelményeket, így fogyasztók szempontjából is teljesen biztonságos módon működnek. A Tojásszövetség intéző bizottsága csatlakozik Bognár Lajos országos főállat-orvos közelmúltbeli felhívásához, amely arra szólította fel a tojáspiaci szereplőket, hogy önkéntesen vonják vissza a piacról azokat a tojástételeket, amelyeket fipronil-szennyezés szempontjából gyanúsnak találnak.

A Tojásszövetség intézőbizottsága teljes mértékben egyetért az országos főállat-orvos felhívásával, és azt kéri a tojástermeléssel és/vagy tojásforgalmazással foglalkozó tojáspiaci szereplőktől, hogy önkéntesen tegyenek eleget a felhívásnak. Bognár Lajos a közzétett felhívásában arra hívta fel a tojáságazati vállalkozások figyelmét, hogy az élelmiszer-biztonsági alapelvek szerint az elsődleges felelősség a vállalkozásoké. Ezért figyelmeztette a piaci szereplőket, hogy saját hatáskörben intézkedjenek termékeik visszahívásáról, ha feketén beszerzett, illegális állatgyógyászati készítményeket használtak fel, vagy – a szerhamisítási ügy jóhiszemű áldozataként – gyanújuk szerint hamisított készítménnyel kezelték állományaikat.

A Tojásszövetség azt kéri, hogy minden tojáspiaci szereplő tegyen eleget a felhívásnak, tehát azok is, akik nem tagjai a Baromfi Termék Tanácsnak (BTT). A szövetség szerint a vállalkozásoknak most különösen azokra a szállítmányokra kell odafigyelniük, amelyek importból származnak. Az élelmiszer-biztonsági követelmények még fokozottabb, minden vállalkozásra kiterjedő betartása hozzájárulhat ahhoz, hogy a tojástermelés és -forgalmazás hitelessége és presztízse javuljon a hazai fogyasztók körében. A Koronás Tojás védjegyet használó tojástermelő vállalkozások is önkéntes vizsgálatokat kezdeményeznek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál annak igazolására, hogy gazdaságaikban nem használnak fipronil alapú rovarirtó szereket.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai