Erik
Újra lehet pályázni iparifa-ültetvények létrehozására
Kategória: Növénytermesztés | Forrás: MTI, 2017/09/25
Címkék: ipari fa, pályázat
Újra lehet iparifa-ültetvények létrehozására pályázni - közölte Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (Megosz) által szervezett országos találkozó sajtótájékoztatóján szombaton, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzéren.
Kiemelte, hogy a 2014-2020-as vidékfejlesztési program mintegy 100 milliárd forinttal kívánja támogatni az erdőgazdálkodókat. A pályázati lehetőségek többsége március végéig már megnyílt, ám az erdőtelepítési támogatás most kibővült egy új célterülettel, az iparifa-ültetvények létrehozásával. Az erdőtelepítési jogcímen belül mintegy ötmilliárd forint áll az erdőgazdálkodók rendelkezésére az iparifa-ültetvények létrehozására, a pályázat a keret kimerüléséig él.
Az ilyen ültetvények támogatásával azt kívánják elérni, hogy enyhüljenek a természetes erdőkre nehezedő iparifa-alapanyag igények - mutatott rá a helyettes államtitkár. Hozzátette: újra divatba jött a fa, mint természetes alapanyag és az ipar részéről világszerte egyre növekvő igényre számít az ágazat, különösen az olyan fejlődő piacokról, mint Kína. Ezt a növekvő keresletet egyre kevésbé szeretnék a természetes erdőkből fedezni. Ehelyett mezőgazdasági területeken létrehozott nemenysár, vagy akácfa ültetvények segítségével teremtenék elő a szükséges iparifa-mennyiséget, ezek a földek a kitermelést követően újra visszaalakíthatóak mezőgazdasági hasznosításra.
Jakab István az Országgyűlés alelnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: az új erdőtörvény elfogadásával azonos elbírálás alá kerültek az állami és magánerdők gazdálkodói. 1945 óta ez volt az első törvényalkotási folyamat, amely érdemben foglalkozott a magánerdő tulajdonosok ügyeivel. A szeptember elején életbe lépett új erdőtörvény eredményeként a magánerdőkben gazdálkodók is megkapják a lehetőséget a megfelelő támogatások eléréséhez.
Mocz András a Megosz elnöke elmondta: Magyarországon körülbelül ötszázezerre tehető az erdőtulajdonosok száma, az erdőterületeken gazdálkodók száma pedig becslések szerint 38 ezer és 45 ezer között van. A rendszerváltás óta a magánerdő tulajdonosok kétszázezer hektárnyi erdőt telepítettek, hozzájárulva ahhoz, hogy az erdőterületek aránya 20 százalék fölé emelkedjen. A szövetség célja, hogy legkésőbb 2050-ig 27 százalékra növeljék ezt az arányt.
Hozzáfűzte: nagy segítség volt, hogy tavasszal a vidékfejlesztési program pályázatai megnyíltak az erdőgazdálkodók előtt, pályázhatnak például ültetvények telepítésére, de lehet támogatást kérni az erdőt ért károk felszámolására is. A támogatások azért is fontosak, mert a magánerdők feltőkésítése az elmúlt évtizedekben elmaradt, hiányzik például az erdő ápolásához szükséges gépesítés, vagy a közjóléti feladatok ellátásának finanszírozása.
Ajánlott kiadványok
Husti István:
Projektmenedzsment a mezőgazdaságban
Ez is érdekelheti
Az agrárminisztérium április 20-án hirdeti meg az új ültetvénytelepítési pályázatot
Az erdészeti csemetekertek júliusig még pályázhatnak gépbeszerzésre
2021-től új, nagy keretű vállalkozásfejlesztési pályázatok indulnak
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozóA magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. EzzelTalajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza