2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Újra lehet pályázni iparifa-ültetvények létrehozására

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: MTI, 2017/09/25
Címkék: ipari fa, pályázat

Újra lehet iparifa-ültetvények létrehozására pályázni - közölte Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (Megosz) által szervezett országos találkozó sajtótájékoztatóján szombaton, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzéren.

Kiemelte, hogy a 2014-2020-as vidékfejlesztési program mintegy 100 milliárd forinttal kívánja támogatni az erdőgazdálkodókat. A pályázati lehetőségek többsége március végéig már megnyílt, ám az erdőtelepítési támogatás most kibővült egy új célterülettel, az iparifa-ültetvények létrehozásával. Az erdőtelepítési jogcímen belül mintegy ötmilliárd forint áll az erdőgazdálkodók rendelkezésére az iparifa-ültetvények létrehozására, a pályázat a keret kimerüléséig él.
Az ilyen ültetvények támogatásával azt kívánják elérni, hogy enyhüljenek a természetes erdőkre nehezedő iparifa-alapanyag igények - mutatott rá a helyettes államtitkár. Hozzátette: újra divatba jött a fa, mint természetes alapanyag és az ipar részéről világszerte egyre növekvő igényre számít az ágazat, különösen az olyan fejlődő piacokról, mint Kína. Ezt a növekvő keresletet egyre kevésbé szeretnék a természetes erdőkből fedezni. Ehelyett mezőgazdasági területeken létrehozott nemenysár, vagy akácfa ültetvények segítségével teremtenék elő a szükséges iparifa-mennyiséget, ezek a földek a kitermelést követően újra visszaalakíthatóak mezőgazdasági hasznosításra.
Jakab István az Országgyűlés alelnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: az új erdőtörvény elfogadásával azonos elbírálás alá kerültek az állami és magánerdők gazdálkodói. 1945 óta ez volt az első törvényalkotási folyamat, amely érdemben foglalkozott a magánerdő tulajdonosok ügyeivel. A szeptember elején életbe lépett új erdőtörvény eredményeként a magánerdőkben gazdálkodók is megkapják a lehetőséget a megfelelő támogatások eléréséhez.
Mocz András a Megosz elnöke elmondta: Magyarországon körülbelül ötszázezerre tehető az erdőtulajdonosok száma, az erdőterületeken gazdálkodók száma pedig becslések szerint 38 ezer és 45 ezer között van. A rendszerváltás óta a magánerdő tulajdonosok kétszázezer hektárnyi erdőt telepítettek, hozzájárulva ahhoz, hogy az erdőterületek aránya 20 százalék fölé emelkedjen. A szövetség célja, hogy legkésőbb 2050-ig 27 százalékra növeljék ezt az arányt.
Hozzáfűzte: nagy segítség volt, hogy tavasszal a vidékfejlesztési program pályázatai megnyíltak az erdőgazdálkodók előtt, pályázhatnak például ültetvények telepítésére, de lehet támogatást kérni az erdőt ért károk felszámolására is. A támogatások azért is fontosak, mert a magánerdők feltőkésítése az elmúlt évtizedekben elmaradt, hiányzik például az erdő ápolásához szükséges gépesítés, vagy a közjóléti feladatok ellátásának finanszírozása.

Ajánlott kiadványokHusti István:
Projektmenedzsment a mezőgazdaságban

Ez is érdekelhetiAz agrárminisztérium április 20-án hirdeti meg az új ültetvénytelepítési pályázatotAz erdészeti csemetekertek júliusig még pályázhatnak gépbeszerzésre2021-től új, nagy keretű vállalkozásfejlesztési pályázatok indulnak

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza